Döbbenetes a sertéstörténelem: a röfik hatalmasat változtak az elmúlt 8000 évben!

MTI   
  Megosztom
Döbbenetes a sertéstörténelem: a röfik hatalmasat változtak az elmúlt 8000 évben!

Európába érkezésük után a sertések teljes genetikai változáson estek át - állapította meg egy brit tanulmány.

Archeológiai bizonyítékok alapján eddig úgy vélték, hogy a sertések őseit egykor a Közel-Keleten háziasították, a mai sertéseknek tehát a közel-keleti vaddisznóhoz kellene hasonlítania. Az Oxfordi Egyetem és a londoni Queen Mary Egyetem tudósainak kutatása szerint a modern európai házisertések genomja azonban az európai vaddisznóéhoz hasonlít.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány elkészítésén több mint száz kutató dolgozott. Több mint 2000 ősi sertés DNS-ét szekvenálták, köztük az elmúlt tízezer évből származó 63 ősi sertését, amelynek maradványait a Közel-Keleten vagy Európában találták meg.

A kutatás szerint az első sertések 8000 évvel ezelőtt érkeztek a Közel-Keletről a földművesekkel együtt Európába. Ezeknek a házisertéseknek tisztán közel-keleti genetikai állománya volt. A következő 3000 év alatt azonban ezek az ősi sertések keveredtek az európai vaddisznókkal, és szinte teljesen elvesztették közel-keleti származásukat, amelynek genetikai jelei csak nagyon kis mértékben mutathatók ki a modern európai házisertésekben.

A Földközi-tenger szigetein élő sertésekben viszont a közel-keleti ősök genetikai állománya nagyobb mértékben maradt fenn, annak köszönhetően, hogy nem keveredtek annyira az európai kontinensen élő vaddisznók génállományával.

Sok helyről és hosszú időperiódusból sikerült hozzáférni az ókori genomokhoz, és ez lehetővé tette, hogy alaposan megfigyeljék a házisertések genomjának lassú, teljes átalakulását. Az átalakulás arra utal, hogy Európában évezredek óta tartottak sertéseket, és a házisertések elég gyakran keveredtek a vaddisznókkal, így eredeti származásuk genetikai állománya szép lassan átváltozott, mondta el Greger Larson professzor, az Oxfordi Egyetem tudósa, a tanulmány vezető szerzője.

Bár korábban úgy gondolták, hogy a nagy változás a háziasítással zajlott le, a kutatás szerint a sertés háziasításának első 2500 évében az emberek általi tenyésztés szinte semmilyen szerepet nem játszott a modern európai sertések fejlődésében, mondta Laurent Frantz, a Queen Mary Egyetem tudósa, a tanulmány szerzője.

A kutatócsoport elkészítette a nyugat-eurázsiai sertések genetikai történetének idővonalát. Következő lépésként a kutatók pontosan meg akarják határozni a modern európai házisertések genomjának azt a néhány génjét, amelyek őrzik a közel-keleti eretedet. Ebből akarják megállapítani, hogy vajon a termékeny félhold térségében több mint tízezer évvel ezelőtt alkalmazott mesterséges válogatás hagyott-e nyomot a modern sertésekben a jellegzetes szőrzeten kívül.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. KATTINTS!
  Megosztom

hellovidék

sertés

történelem

kutatás

genetika