Idén majdnem meghalt a balatoni nyár: csak hajszálon múlt, hogy nem tiltották be a fürdőzést

MTI   
  Megosztom
Idén majdnem meghalt a balatoni nyár: csak hajszálon múlt, hogy nem tiltották be a fürdőzést

Csupán hajszálon múlt, hogy egy rendkívüli algainvázió nem tette tönkre a balatoni főszezont. A tó nyugati végétől augusztus második felében indult folyamatban az a legijesztőbb, hogy igazán nem lehet tudni, hogy mi és miért történt, és, hogy mikor várható esetleg hasonló – írja a balatontipp.hu.

Az augusztusi ünnepek után Keszthely környékéről többen is jelezték, hogy egyre zöldebb a Balaton vize. A látható zöldülés augusztus végére már Tihanyt is megközelítette, és olyan helyzet kezdett kialakulni, amilyennel utoljára az 1990-es évek elején, közepén találkozhattunk.

A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetben próbáltam választ kapni arra, hogy mi történt. Valóban arról van-e szó, aminek látszik, valóban újra algásodik a Balaton? Az intézetben nem lepődtek meg a kérdéseken. Mint kiderült, Vörös Lajos professzor már jóval a jelentkezésem előtt elkezdte keresni a választ a problémára, amit ők saját mérési adatokból is kiolvashattak.

Az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként. De ugyanezt találnánk akkor is, ha még tíz évet visszamennénk. Intézetünk 2019 augusztus 26-i mérési eredményei azonban valami teljesen váratlan és rendkívüli helyzet kialakulását jelezték. Ekkor a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot literenként, miközben augusztus elején ugyanott még csak 43 µg/l volt. De nem csak a Keszthelyi-öbölben tapasztaltunk ilyen változást, a szomszédos Szigligeti-medencében is 66 µg/l volt az a-klorofill koncentráció értéke. Ez azt jelenti, hogy az algainvázió átterjedt erre a medencére is.

– mesélte Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet professzora.

A mikroszkópos vizsgálatból kiderült, hogy az algaegyüttes diverzitása rendkívül kicsi, mindössze két algafaj alkotta a fitoplanktont, a légköri molekuláris nitrogén megkötésére képes fonalas cianobaktérium és egy páncélos ostoros alga, a fecskemoszat a tóban korábban sohasem észlelt tömege. Az utóbbi algafaj dominálta a fitoplanktont, ez alkotta a biomassza 65%-át, ami a vízminőség szempontjából szerencsés körülmény, hiszen a WHO ajánlása szerint ha az a-klorofll koncentráció meghaladja a 75 µg/l értéket, és cianobaktériumok dominálnak, akkor ebben a vízben nem ajánlatos fürödni.

Ennél szigorúbb a magyar szabályozás: 50 µg/l-nél vonja meg a határt. Ez az állapot eddig nem következett be, mert nálunk a fecskemoszat dominálta a fitoplanktont, de közel járunk a kritikus határhoz. A váratlan algatömegprodukció még nem ért véget, de szerencsére csak az üdülési szezon végén jelentkezett.

A Kis-Balaton tározórendszerében is nagyon sok alga található, de azok egészen más fajok mint a Balatonban. Ezek az algák a Balatonban fejlődtek ki, de a fejlődésükhöz szükséges tápelemeket, a jelentősen megnőtt mennyiségű nitrogént és a foszfort valóban a Zala vize hozta. Ezt erősíti egy másik adatsorunk, ami azt mutatja, hogy a Zalán át a Balatonba kerülő foszformennyiség június elején a korábbi érték duplájára emelkedett, és ugyanígy duplájára nőtt a tóba érkező nitrogén mennyisége is. Ez mindenképp hatással lehetett az algák szaporodására.

– magyarázta a professzor.

A megnövekedett mennyiség összefügg a tározórendszerben zajló, és eddig ismeretlen biokémiai folyamatokkal. A Balatoni Limnológiai Intézet a Balatonban végez méréseket, valamint pénzért hozzájuthatnak azokhoz az adatokhoz is, amiket a Vízügy napi rendszerességgel mér Fenékpusztánál a Zalán át a Balatonba érkező víz, illetve a foszfor és nitrogén mennyiségéről. Rendkívül fontos adatokról van szó, mert innen kapja a Balaton a befolyó vizek felét.

A professzor szerint nagyon fontos lenne, hogy ezekkel az adatokkal dolgozni tudjanak, de ez sem lenne elegendő: ha előre látni akarják, mire lehet számítani, és esetleg befolyásolni is szeretnék a folyamatokat, akkor azt is tudniuk kellene, mi zajlik a Kis-Balatonban. A teljes elárasztás óta egy több mint 70 négyzetkilométeres területről van szó, ami még egyszer akkora, mint a Balaton Keszthelyi-medencéje. Egy óriási vadvízország mocsárvilággal, rengeteg rothadó növénnyel, amiről nem sokat tudnak a szakemberek.

Ha fel akarunk készülni az ilyen helyzetek kezelésére, akkor mielőbb el kell indítani az érintettek bevonásával egy olyan közös kutatási programot, amivel kiderítjük a háttérben zajló folyamatokat.

– mondta Vörös Lajos.

Utoljára 1994 nyarán mértek olyen magas értékeket, mint idén. A professzor szerint ha fel akarunk készülni a mostanihoz hasonló helyzetek kezelésére, akkor mielőbb el kell indítani egy kutatási programot, amivel fény derülhet a háttérben zajló folyamatokra.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. KATTINTS!
  Megosztom

hellovidék

balaton

tihany

alga

kutatás

vízminőség

fürdés