Budapest 16℃ (kissé felhős)Új területen bukkant fel a halritkaság: egyre terjed a Dunán a jövevényfaj
Magyarországon eddig nagyjából tucatnyi, javarészt a Duna felső folyásához köthető helyen igazolták a háromtüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) nevű apró halfaj jelenlétét. Ennek a nálunk ritka halfajnak a magyarországi elterjedési területe most újabb hellyel bővült: 2019 szeptember végén kutatók a Duna bajai szakaszán is rábukkantak egy példányára – írja a National Geographic.
Európától Ázsián át egészen Észak-Amerikáig elterjedt a háromtüskés pikó, de élőhelye természetes körülmények között mindenütt a tengerparti vidékekre korlátozódik. A tengerektől távoli országokban, így Közép-Európában sem őshonos. A szakirodalom szerint akvaristák telepítették be a Duna ausztriai és német szakaszaira, innen terjedt tovább kelet és dél felé.
A halfaj hazánkban 1956-ban jelent meg először. A Magyarországon fogott példányok szinte bizonyosan nem a Fekete-tenger felől érkeztek, hanem a bajorországi, illetve ausztriai telepítésekből származnak. Időközben Magyarországon több helyütt is feljegyezték az előfordulását; ezek mindegyike a Dunához köthető, de eddig csak a folyó felsőbb szakaszában, illetve Ercsinél regisztrálták hivatalosan a jelenlétét.
Már volt bizonyító példány a bajai szakaszról is a 90-es évek második felében, akkor a Kalocsa Béla által vezetett Vad- és Madárvédelmi Szakkör lelkes fiataljai találtak néhány összeszáradt példányt a Kádár-sziget homokzátonyai közti tócsákban, de élő példánnyal itt eddig senki sem találkozott. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól (DDNPI) származó információk szerint a most előkerült, nagyjából 4 centiméteres példányt ettől a helytől néhány száz méterre fogták ki.
A pikófélék családjába az északi félteke vizeiben sokfelé elterjedt, apró termetű halfajok tartoznak. Elsősorban a tengerek parti sávjában és a félsós tengeröblökben élnek, és csak ívásra vándorolnak az édesvizekbe, folyók torkolataiba.
Halgazdasági szempontból a háromtüskés pikó nemkívánatos fajnak számít: ahol elszaporodik, ott jelentős táplálék-konkurense a többi faj ivadékának, ráadásul komoly ikrapusztító hírében is áll. A pontyos tógazdaságokban jelentős károkat okozhat.
Ívása áprilisban kezdődik és egészen július végéig elhúzódhat. A hímek gondoskodnak ivadékaikról: növényi törmelékekből fészket készítenek, ebbe egyszerre több ikrás is lerakhatja az ikráit. A hím a megtermékenyítés után azonnal elűzi a párját, és agresszíven védi, és gondosan „karbantartja” a fészkét, majd 1-2 hétig védelmezi a kikelt, zsenge ivadékokat. A tüskés pikó szaporodási magatartása, illetve mesterséges körülmények közötti egyszerű tartása, tenyésztése és megfigyelése fontos kísérleti állattá tette az etológusok körében.
A pikónak az utóbbi időben két faját különböztetik meg Európában a kutatók: a keleti (háromtüskés) pikót (G. aculeatus) és a nyugati pikót (G. gymnurus). A most kifogott egyedet a pontos faji hovatartozásának megállapítása érdekében a szakemberek még vizsgálják.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
