Budapest 16℃ (kissé felhős)Élményt szerezhetnek, miközben tanulnak: így növelnék az oktatás színvonalát
A Pécsi Állatkert Közhasznú Nonprofit Kft., a Janus Pannonius Múzeum és a Dél-Pannon Múzeumokért Közhasznú Egyesület konzorciuma az EFOP-3.3.6-17-2017-00011 kódszámú, és „Mecseki Természettudományos élményközpont fejlesztése” című projekt keretében elsődleges célként tűzte ki, hogy pozitív változást érjen el az élményalapú tanulás/tanítás terén a természettudományos (természetismeret, biológia, fizika, földrajz) és egyéb kapcsolódó tantárgyak tekintetében. A projekt megvalósítói a lebonyolítás során törekedtek arra, hogy a hagyományos tantermi oktatás színvonalát, minőségét, eredményességét és hatékonyságát növelni tudják az Élményközpontban tett látogatások előadásaival és az átadott oktatási segédletekkel.
A projekt megvalósítói, a velük szoros együttműködésben álló 20 közoktatási intézmény a jelenlegi projektfélévben, 10 vidéki és 10 pécsi általános iskola bevonásával tapasztalatokat gyűjtöttek az élményalapú tanulás, valamint a programra adott pedagógusi és tanulói visszacsatolásokra vonatkozóan.
A korábban említett célkitűzések megvalósításának legfőbb eszközét a pedagógusok módszertani fejlesztése, valamint a tanulók élményalapú taníttatása jelentette. Mindezek révén a programba bevont diákok látásmódjának és tudásának szélesítése, az általános tanulási motiváció javítása, valamint a természettudományok iránti mélyebb érdeklődés felébresztése valósulhatott meg.
A projekt 2021. decemberében zárul, így sok tapasztalati eredmény, adat áll rendelkezésre. A jelenlegi szakaszban, a korábbi online egyeztetés helyett személyes mélyinterjúkra került sor a 20 intézmény 20 pedagógusával. Az általános iskolák közül 10 pécsi és 10 vidéki település került megkeresésre, ezáltal egy komplexebb képet lehetett kapni a tapasztalatokról, hisz a tanintézmények más-más földrajzi távolságra helyezkednek el az Élményközponttól, valamint más-más társadalmi-gazdasági helyzetben lévő járásban találhatók. Ezen tényezők pedig jelentős befolyással bírtak a kapott eredményekre.
A pedagógusok között 90%-os arányban történt tapasztalatátadás a programmal kapcsolatban, tehát a programsorozatnak igen fontos szerepe van/volt a hagyományos oktatásban is. A programsorozat diákokra gyakorolt pozitív, kedvező hatásait az eddigi három visszamérés mellett a negyedik etap pedagógusi visszajelzései is megerősítik.
A tanárok egybehangzó véleménye az, hogy bizonyos területeken érezhető változások mennek végbe a diákok körében és lelkesen vesznek részt a foglalkozásokon, örömmel és gyakran mesélnek társaiknak az élményeikről.
A pedagógusok az Élményközpont oktatói által tartott előadásokat rendkívül újszerűnek, szemléletesnek és érdekesnek tartották. Az interjúk során megosztották, hogy véleményük szerint az élményalapú tanulás motiválóan hat a diákok ismeretszerzéshez való viszonyulására, ilyen jellegű közegben és környezetben felszabadultabban és lelkesebben fogadják be a tananyagot, tapasztalati úton könnyebben és jobban megy a tanulás. A hátrányos helyzetű gyerekek pedig szinte csak így juthatnak el az állatkertbe, ahol a Mecseki Természettudományos Élményközpont került kialakításra, ez sokuknak nyújtott segítséget a kibontakozásban és emellett életközelibbé váltak a tanórák is.
A projekt során nemcsak a diákok új típusú tanuláshoz való hozzáállását mérték, hanem a kompetenciák, készségek fejlődését is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az önképzés, önfejlesztés, a természettudományos és technológiai, valamint a szociális kompetencia területén volt a legnagyobb arányú előrelépés. A digitális kompetencia és a nyelvi készségek fejlesztésében már változatosabbak voltak a visszajelzések, de még itt is mérhető volt a javulás.
A projekt egyik elvárt hatása a természettudományi oktatás színvonalának, minőségének, eredményességének és hatékonyságának növelése a pedagógusok módszertani fejlesztése által.
Ennek érdekében a programsorozat okán a projekt megvalósítói új élménypedagógiai módszertanokat és feladattípusokat igyekeztek megismertetni a programban résztvevő tanárokkal, amelyeket a későbbiekben jó gyakorlatok formájában beépíthetnek a hagyományos tantermi oktatásba is, jelen időszakban a megkérdezett tanárok 65%-a ismert meg valamilyen új feladattípust, vagy pedagógiai módszert. A válaszadók 62%-a pedig integrálta is a megszerzett új ismereteket a tanrendjébe. A pedagógusok többsége (60%) szerint a programnak van közvetlen hatása az iskolai oktatásra is, bár a még fennálló vírushelyzet ellenére az iskolák többsége tervez új természettudományokkal kapcsolatos projektet, szakkört, versenyt, vagy egyéb foglalkozást is indítani.
A program ugyan nem járul hozzá teljes körűen a hátrányok leküzdéséhez, ugyanakkor a szemléletváltásban és a beszűkült élettér tágításában meghatározó szereppel bírt. A vidéki iskolák esetében a pedagógusok több esetben is kiemelték, hogy sok gyerek a települést sem hagyta még el, így a program mindenképpen hasznos volt a diákok szempontjából. Emellett a pedagógusok visszajelzése alapján a diákok az élményalapú tanulást inkább kirándulásként fogták fel, a sok érdekesség miatt fegyelmezettebben is viselkedtek, javultak a magatartásbeli problémák és sok esetben az alapismeretek hiányát is sikerült pótolni.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
