Kutyások, figyelem! Sokan nem tudják, pedig erre is járhat önkormányzati támogatás

Magyarországon a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet módosítása 2013. január 1. előírja, hogy kötelező a 4 hónaposnál idősebb kutyák chippel való ellátása, és a chip adatainak rögzítése a PetVetData adatbázisban, amely a mikrochipes állatazonosítóval és/vagy EU-s állatútlevéllel rendelkező kisállatok nyilvántartására szolgál. A chip hozzájárul a kutyák nyilvántartásához és a felelős állattartáshoz is. A chip segítségével nyomon követhetők a kutya adatai: neve, fajtája, oltási adatai, valamint a gazda neve, címe és telefonszáma. Az állatvédelmi törvény 3500 Ft-ban maximalizálta a kutyák transzponderrel történő megjelöléséért elkérhető összeget a gazdától, amely tartalmazza a mikrochip árát, a beültetés, valamint az ebnyilvántartásba való regisztráció díját.

Annak ellenére, hogy kötelező a kutyák chipezése, a statisztikák azt mutatják, hogy nem minden gazdi tartja be ezt a szabályt, pedig elkóborlás esetén segíti a kutyák gyors és biztonságos hazajutását.

Hazánkban a kutyák chipezési arányaiban regionális eltérések figyelhetők meg, amelyek megnehezítik az állatvédők munkáját. Az eltérő magatartás hátterében számos tényező állhat, beleértve a tájékozottságot, az állatvédelmi kultúrát és az állattartók felelősségvállalását, amelyről néhány régióban lesújtó hírek jelennek meg.

Az elkóborolt kutyák chipezési helyzetével kapcsolatban felkerestünk néhány állatmenhelyet, hogy megtudjuk, milyen arányban vannak chipezve a kutyák a környékükön, illetve milyen javaslataik vannak arra nézve, hogyan lehetne növelni a chipezett kutyák számát.

Elsőként Vértesi Andrea, az Állatvédők Vasi Egyesületének elnöke válaszolt kérdéseinkre:

A környékünkön a talált kutyák többségében van chip. Sajnos gyakran előfordul, hogy a regisztráció hiányos, téves, vagy nincs frissítve (cím, telefonszám). Elmondható, hogy minden évben kicsit jobb és jobb a helyzet a chippezett kutyák arányában. Nagyon egyszerűen lehetne elősegíteni, hogy több kutyában legyen chip! Neki kellene állni keményen bírságolni. Most, ha találunk egy chip nélküli kutyát vagy egy hatósági ellenőrzésnél kiderül, hogy nincs chip a kutyában, akkor felszólítják a tulajdonost a chip és a veszettség oltás pótlására. Ergo a gazdik kivárnak, ha soha nem ellenőrzik őket, akkor simán megússzák ezeket a költségeket. Ha elkapják őket, akkor meg pótolják. Ha elterjedne, hogy ezek hiánya miatt már elsőre tetemes bírság jár, akkor szerintem meggondolnák az emberek, hogy próbálják e kihagyni a chippezést és oltást, amikor pedig igazán nem nagy költség ezek megoldása.

Másodikként a Miskolci Második Esély Állatvédő Alapítványtól érkeztek válaszok:

Sajnos a 99%-ban a talált kutyákban nincs chip. Egyre gyakrabban tapasztaljuk azt is, hogy amelyik állatban éppen találunk a gazdának már nincs tovább szüksége rá és lemond róla. Sok esetben nincs regisztrálva a chip, vagy nem él a megadott telefonszám, megváltozott a cím. Ha büntetnének ezért és lenne, aki folyamatosan ellenőrizze az állattartót, talán nem itt tartana a világ ezügyben. Egy törvény akkor jó, ha be is tartatják. Szigorúbban kellene szankcionálni a chip nélküli kutyák gazdáit. Szegregációkban rengeteg az utcán kóborló "gazdis" kutya, erre is ki kellene találni valamit.”

Következőként Mártonné Szilvi, az Érted Ugatok Állatvédő Egyesülettől osztotta meg tapasztalataikat:

Sajnos annak ellenére, hogy a kutyusok chipezése kötelező, egyre több az olyan kutya, aki nem rendelkezik chippel, ezáltal érvényes oltásokkal sem. Mindaddig, amíg ezek ellenőrizve nincsenek pl. önkormányzat vagy bármi más szerv által, és nem büntetnek érte, nem is fog változni. A talált kutyusoknak sajnos csak kis részében van chip, akiket ezáltal haza tudunk juttatni. Nagyobb részében nincs chip, ez is mutatja, hogy szinte minden civil szervezet tele van mentett, gazdikereső kutyusokkal ebekkel. Nincs más a hivatalos menhelyeken sem. Nagyon jó lenne, ha a hivatalos szervek fel tudnának lépni például a névtelen szaporítók ellen is, mert sajnos ők is csak a chip nélküli, oltatlan kutyusokat termelik úgymond. Addig, amíg nincs szigorúan számon kérve a kutyatulajdonos, és folyamatosan ellenőrizve, hogy megfelelően tartja-e az állatát, oltatja-e, stb., addig ez ördögi kör.Másik, és mondjuk ki, egy oltás is elég drága, plusz ugyanennyi a chipeltetés. Nem mindenki teheti meg sajnos, hogy ezekre komolyabb összegeket fordítson, kutyát viszont szeretne tartani. Jó lenne, ha ezekre is lenne valamiféle támogatás.”

Végül pedig Tenner Anna, a Lelenc Kutyamentő Egyesülettől fejtette ki gondolatait:

„Mi kevésbé „találunk” kutyát, mert nem rójuk az utakat, menhelyünk pedig eléggé izolált helyen van, a LelencTanya valóban egy Tanya. Kapcsolatban állunk azonban gyepmesteri telepekkel, menhelyekkel és az árva kutyák, a sintérhez, menhelyre kerülő kutyák 80%-ában nincs chip. Az eb-összeírást minden településnek el kellene végeznie, önkormányzati feladat. Teszik vagy sem, nincs információnk róla. Számos település annyiban törődik csak a kutyakérdéssel, hogy ne lásson közterületen kóborlót. A mikrochipezés árát 3500 Ft-ban határozta meg egy kormányrendelet, számos önkormányzat az összevezetéses oltás szervezésekor akár kedvezményt is ajánl, de a polgárok nem élnek ezzel. Amíg nincs arról pontos tudomása a települések vezetőinek arról, hogy mennyi kutyát tartanak oltatlanul és jelöletlenül a portákon, valamint mennyi a kóborló, addig megoldási javaslat sem készülhet. Mi minden település minden jegyzőjének – hiszen ő az állatvédelmi hatóság – elmondjuk, a saját településén tegyen rendet, az ő feladatuk betartatni a jogszabályokat, ellenőrizni a betartást és szankcionálni a be nem tartást.

Az állatmenhelyek tapasztalatai rávilágítanak arra, hogy a chipezés kötelezővé tétele önmagában nem elegendő a hatékony végrehajtáshoz. Fontos lenne az állattartási szabályok szigorúbb betartatása, a költségekre kedvezményének biztosítása és a rendszeres ellenőrzések bevezetése.

Címlapkép: Getty Images