Te is megeszed a maradék rizst? Nagy hiba, súlyos betegség is lehet a vége

A gyakran „újramelegített rizs szindrómaként” emlegetett állapotot a Bacillus cereus baktérium okozta ételmérgezés okozza, amely kockázatot jelent, ha a főtt ételt hosszabb ideig szobahőmérsékleten hagyják. Lenyelve a baktériumok hányást és hasmenést okozhatnak, ritka esetekben pedig súlyosabb következményekhez is vezethet.

A Global News cikke szerint Bacillus cereus minden környezetben megtalálható. Míg gyakran a rizs a felelős, a tészta, a főtt zöldségek és a húsok is érzékenyek a szennyeződésre. Mint írják, bár ez az élelmiszer-eredetű betegség nem új keletű jelenség, a közelmúltban hullámokat ver a közösségi médiában. A mikrobiológusok megkongatják a vészharangot, és olyan platformokat használnak, mint a TikTok, hogy emlékeztessék az embereket az élelmiszerek, például a rizs és a tészta megfelelő főzésének és tárolásának fontosságára.

A szakemberek szerint nulladik lépés kell, hogy legyen, a rizs tisztítása. Ahogy a zöldségek, gyümölcsök esetében is, úgy a rizset is át kell mosni, egészen addig, míg tiszta, átlátszó nem lesz az öblítővíz. További fontos szempont a rizs esetében, hogy főzés után nagyjából két órán belül hűtsük le.

Ez nem azt jelenti, hogy azonnal hűtőbe tesszük! Meg kell várni, míg magától kihűl!

Tehát körülbelül két óra elteltével a hőmérsékletnek le kell csökkennie. Ha megérinthetjük a fazekat anélkül, hogy kesztyűt kellene húznunk, akkor valószínűleg ez a megfelelő alkalom, hogy be tudjuk tenni a hűtőbe. Kihangsúlyozzák azt is, hogy, néhány napba telhet, amíg a baktériumok kifejlődnek. A rizs hűtése azonban megakadályozza a baktériumok növekedését.

Felhívják arra is a figyelmet, hogy három-négy napig tartsuk a hűtőszekrényben a rizset, több napig már nem szabad, inkább főzzünk újabb adagot!

Mit tudhatunk még erről az ételmérgezést okozó baktériumról?

A KÖZSZÖV korábbi beszámolója szerint hazánkban 1958–66 között több alkalommal mintegy 3–4 ezer ember megbetegedését okozta (Dr. Bíró Géza 2014). Hozzáteszik, hogy a Nébih friss adatai szerint a Salmonella mellett leggyakoribb kórokozó élelmiszer okozta megbetegedéseknél a Bacillus cereus.

Ahogy a szakemberek összefoglaltál: a vaskos, pálcika alakú, baktérium oxigén igény tekintetében fakultatív, azaz képes az oxigént hasznosítani, de hiányában is megél. Számára kedvezőtlen környezeteben spórát képez. A spóra rendkívül ellenálló, a forralást túléli. Széles körben elterjedt ételmérgezést okozó kórokozóról van szó. A baktérium spórák és a vegetatív alakok megtalálhatók a talajban, porban, levegőben, felszíni vizekben, állatok és egészséges emberek székletében, növényeken. Amennyiben a spórák megfelelő körülmények közé kerülnek, vegetatív alakokká válnak és toxint termelnek.

Ennek alapján gyakori forrása a fertőzésnek a talajszennyezés, a hibás zöldség és gyümölcs előkészítés miatti keresztszennyezés. Mivel a rizs, gabonafélék, aszalványok felületére a betakarítás során könnyedén rákerülhet, leggyakrabban rizses ételek, vagy kellő hőkezelés, hőntartás nélküli 3 órán túl tárolt, illetve megfelelő lehűtés és hűtve tárolás nélküli rizs és gabona ételek fogyasztása okozzák a megbetegedést.

A rizs és gríz jellemző elkészítése, a szobahőmérsékleten „duzzasztás” és tárolás ideálissá teszi a környezetet a baktériumok elszaporodásához és toxin termeléshez. Megkülönböztetünk kétféle toxint (egyiket az élelmiszerben, a másikat a bélcsatornában termelik a baktériumok).

A kevés számú baktérium nem képes megbetegítő mennyiségű toxint termelni, tehát törekedni kell az élelmiszerek mikrobiológiai tisztaságára. Egyes élelmiszer nyersanyagok szennyezettsége elkerülhetetlen, ezért

megfelelő előkészítéssel, a higiénés technológiai szabályok betartásával és a megfelelő hőkezeléssel és hőn tartással, lehűtéssel, hűtve tartással, lehet biztonságossá tenni az ételt. Többek között ezt szolgálja a zöldség-gyümölcs előkészítés elkülönítése, a rizs felhasználás előtti megmosása, a készételek szennyeződéstől védelme.

Címlapkép: Getty Images