Egyre több a munkás kéz Magyarországon: megelőztük az EU-t, a csehek azonban még előttünk járnak

Az augusztus-októberi időszak átlagában az előző év azonos időszakához képest 57 ezer fős növekedéssel 4.502 millió volt a foglalkoztatottak száma. A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 109 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 54 ezer fős csökkenéssel, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig hibahatáron belül változott. Az előző 3 havi átlaghoz képest újra dinamikus pályán, 15 ezer fővel nőtt a létszám. A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 46 ezer fővel 4.675 millióra növekedett.

Ezzel párhuzamosan 3.7% volt munkanélküliségi ráta augusztus-október átlagában, ami 0.1%-os csökkenést jelent az előző időszakhoz képest. A munkanélküliek száma 5 ezer fővel csökkent az előző 3 havi átlaghoz, míg 11 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest.

Ezzel a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 74.9%-a dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72.2%-os átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 78.5%-os rátájának eléréséhez.

A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság és a piaci szolgáltatások kivételével minden ágazatban bővülést mutatott 2018. III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóiparban 14 ezer, az építőiparban 18 ezer új munkahely keletkezett, a közszolgáltatások területén pedig 31 ezer új állás jött létre. A piaci szolgáltatások területén 22, a mezőgazdaságban 16 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon, derül ki a Takarékbank közleményéből.

A munkanélküliség ismét kissé csökkenő pályára állt, mivel az elsődleges munkaerőpiac még erősebb dinamikára kapcsolt és újabb történelmi csúcsra nőtt a foglalkoztatottság. A közfoglalkoztatásból elkezdődött többek közt a papíron szakképzettséggel rendelkező személyek kizárása, viszont itt jelentős részben olyan munkakultúra nélküli emberekről van szó, akik még a jelen munkaerőpiaci környezetben sem feltétlen képesek elhelyezkedni, mivel a legalapvetőbb készségeik is hiányoznak a munkavállaláshoz. Így az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítésnek továbbra is kiemelten fontos szerepe kell legyen, hogy a munkaerőhiány mérséklődhessen, a foglalkoztatás pedig tovább bővülhessen. Ezt indokolja az is, hogy a foglalkoztatási rátában továbbra is érdemi növekedésre van lehetőség. Ezt a rátát megvizsgálva további 4-5%-os javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb EU-s tagállamokkal. Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új, betöltött munkahelyet jelent, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság. Ennek forrását az intézményi statisztikák is alátámasztják, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 500 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve, bár a képzettségi problémák a fenti csoportok egy részénél igen jelentősek.

A képzett munkavállalók hiánya ugyan tovább lassítja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a beruházásokat.