Ezek a fiatalok falusira cserélték a nagyvárosi életet: vajon bejött nekik?

HelloVidék   
  Megosztom
Ezek a fiatalok falusira cserélték a nagyvárosi életet: vajon bejött nekik?

A magyar fiatalok nagy része szívesen vállalkozna, de sem pénzük, sem bátorságuk nincs belevágni – legalábbis ezt gondolják magukról. Pedig akad bőven támogatás, akár képzések, akár források tekintetében. Országos szinten a vállalkozói kedvvel egyébként nincs baj, a statisztikák alapján vidéken is sokan választják ezt az életformát. Sőt, a legújabb tendencia szerint magát a vidéki életformát is többen választják, mint a fővárosit. Elmondjuk, miért nem lehetetlen küldetés fiatalként vidéken (akár külföldről vagy nagyvárosról leköltözve) sikeres vállalkozásra adni a fejünket, hiszen pozitív példa akad bőven.

Jött, látott, termelt

Hivekovics Ákos 20 év világ körüli vándorlás után tért vissza szülőfalujába, a Zala megyei Nagyrécsére. Szülei felajánlották neki a kéthektáros családi bodzást gazdálkodásra – igaz, végül az áfonya és a körte került fókuszba, de a lényeg, hogy néhány év leforgása alatt 65 hektáros gazdaságot épített, számolt be az Index.

Ákos agrárdiplomáját leporolva vágott neki a kalandnak. Mindenekelőtt elment egy európai körútra, és felmérte, mit érdemes egyáltalán termeszteni a családi földön, mire van igény az európai piacon. Ma már nyári szezonban az áruházláncok a hazai fogyasztás nyolcvan százalékát tőlük veszik. A 65-ből 14 hektár jelenleg csak az áfonyáé, mellette még málnát és körtét termesztenek. Szülei még mindig aktívan dolgoznak a gazdaságban, sőt, idősebb bátyja is beszállt: főállású kereskedelmi vezetőként ő felel a pénzügyekért. 30 állandó alkalmazottat foglalkoztatnak, nyáron ez a szám idényjelleggel 130 főre duzzad.

Öt év alatt már másfél milliárd forintot költöttek a családi gazdaságra, ennek ötöde volt önerő, további 1,2 milliárd forint pedig hitel. Kezdetben kisebb hiteleket vettek fel, jellemzően a térségi takarékszövetkezetektől. Tavaly azonban az OTP átvette a teljes hitelt, sőt előfinanszírozott több uniós projektet is. Már 600 millió forint megnyert támogatásnál tartanak, és egyáltalán nem lehetetlen, hogy a vállalkozás tíz éven belül tartozásmentes lesz. Az uniós támogatásból tudtak földeket venni, azokat fejleszteni, de abból épült egy 1600 négyzetméteres új hűtőház is.

Budapesttől búcsúzva, aprócska településen kezdtek új életet

Varga Szabolcs és Vargáné Topor Erika történetéről a HelloVidéken is olvashattatok. A házaspár 2015-ben költözött le Budapestről a Bács-Kiskun megyei, alig több mint ezer lelket számláló Tabdira. Korábban mindketten végzettségüknek megfelelően alkalmazottként dolgoztak: Erika kertészmérnöki és közgazdász diplomájával projektmenedzser volt nagy építőipari kivitelezéseknél a kertészeti és dísznövénytermesztésben, Szabolcs pedig agrár-, vadgazda- és növényvédelmi szakmérnökként tanácsadó és területi képviselőként dolgozott.

A Bács-Kiskun megyében elterjed forró homoktalaj alacsony termőképessége miatt igazi kihívás volt a gazdálkodás, de sikeresen megugrották ezt az akadályt. Jelenleg 5000 négyzetmétert művelnek, többek között a kevésbé ismert agrárerdészet módszerével. A fél hektáros területen több mint 100-féle zöldséget és egyéb feldolgozásra szánt alapanyagot termesztenek, köztük 40-50 fajta chilipaprikát, de legalább ennyire rúg a fűszernövények száma is. Frisspiacra nem termelnek, csak feldolgozott termékeket értékesítenek, az idei évtől viszont már éttermek részére is eladnak friss chilipaprikát. Már az idei évi növekedés is azt mutatja, hogy jövőre megérné kibővíteni a meglévő termőterületet.

Az egyetlen magyar nő, akinek mangalicafarmja van

A Hajdúböszörményben élő Fekete Zsókáról, sok más portál mellett az Index készített videós riportot. A 34 éves farmer diplomás élelmiszermérnök, élelmiszeripari szakfordító és lovaskultúra-szakoktató. Értelmiségi fiatalként döntött úgy, hogy gazdaként akar érvényesülni, 2012-ben alapította meg vállalkozását. A gazdálkodás szeretetét a családjából hozta: édesapja agrármérnök és biogazda, aki az állatok takarmányának előállításával foglalkozik, sokat segít a telep irányításában is. Nagyapja régi falusi gazdálkodó. Hozzájuk társul a sokat segítő és pályázatírásban jártas édesanya, valamint testvérei, akik alkalmanként a termékek értékesítésében jelentenek támaszt.

Zsóka a mezőgazdasági szakközépiskolai érettségi után egy évig gyakornokoskodott Angliában egy lovas farmon, utána kezdte el egyetemi tanulmányait, majd a diplomaszerzést követően 2011-ben Dániában ismerkedett a biogazdálkodás ottani módszereivel. Itthon egy budapesti multicégnél helyezkedett el, de gyorsan rájött, hogy az iroda nem az ő világa. Hazatért Hajdúböszörménybe. Elnyerte a fiatal gazda pályázatot, majd az uniós támogatás mellé hitelt vett fel – így indult a ma már virágzó mangalicafarm. Most már több mint 40 anyakocás az állomány, ami körülbelül 400 mangalicát tesz ki, Zsóka „felügyeli” és igazgatja a farmot, az állatok oltásától kezdve a vágóhídi szállításon át a hús feldolgozásáig és a termékek eladásáig mindent csinált.

„Jöjj velem, hagyjuk itt a város zaját!”

Gyakran esik szó Budapest elszívó erejéről, azonban a kutatások szerint egyre inkább változóban van ez a tendencia. Közel hatezerrel többen költöztek el a fővárosból, mint ahányan érkeztek – írta nemrég, az ingatlan.com legfrissebb, októberi elemzésére hivatkozva a Pénzcentrum. Nem meglepő módon a gazdaságilag, iparilag fejlettebb régiók vonzóbbak a vándorlások szempontjából.

A statisztika szerint a vidéki megyék közül Pest megye a legnépszerűbb: itt 15 ezerrel nőtt az állandó lakók száma. Összességében 57 ezren érkeztek és 42 ezren költöztek el a megyéből. Győr-Moson-Sopron áll a második helyen, Fejér megye pedig a harmadik, előbbiben 2405 fős, utóbbiban 1481 fős pluszt mutat a mérleg. A megyék közül Szabolcs és Borsod rendelkezik legnagyobb mínusszal, több mint 3-3 ezerrel többen költöztek máshová.

Vidékre költöznél? Nézd meg, hogy hol érhető el a falusi csok

Vállalkozás vidéken

Ugyancsak októberben publikálta az Opten Kft. annak az átfogó, országos felmérésnek az eredményét, amiben azt vizsgálták, melyik megyében található a legtöbb vállalkozás. A lakosságszámra vetített működő társas- és egyéni vállalkozások arányainak vizsgálata szerint a fővároson kívül a veszprémi megyeszékhelyen jut 100 lakosra a legtöbb működő vállalkozás.

A magyarországi városok és országrészek eltérő gazdasági fejlettsége is jól kimutatható. Budapesten mérhető a legmagasabb érték, itt 100 lakosra 15,27 darab társas és egyéni vállalkozás jut. Az országosan működő cégek többsége is Budapesti székhellyel rendelkezik. A vidéki megyeszékhelyek közül az első Veszprém (11,85), utána Győr (11,38) és Nyíregyháza következik 11,28-as értékkel. A megyeszékhelyek többségén általánosságban több az egyéni, mint a társas vállalkozás. Budapest ebből a szempontból is kivétel, hiszen a fejlettsége és gazdasági súlya miatt jóval több cég működik itt, mint egyéni vállalkozó. A fővároson kívül hasonló helyzet csak Miskolcon, Pécsen és Székesfehérváron figyelhető meg.

Összességében az látszik, hogy a vállalkozói aktivitás jobban függ az adott megyeszékhely országon belüli elhelyezkedésétől, a meglévő infrastruktúrától, mint az adott településen élők számától, hiszen olyan relatíve kis lakossággal rendelkező helyen is magas működő vállalkozások száma, mint Eger, Kaposvár vagy Szekszárd.

Az elmúlt években a vállalkozási kedv is fellendült: a KSH adatai alapján 2018 végén több mint 1,9 millió gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 2,1 százalékkal, azaz 38 ezerrel többet, mint 2017-ben. Budapesten mellett már Pest megyében is meghaladta a vállalkozások sűrűsége az országos átlagot. Az önálló vállalkozók népességarányos száma Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb. Az ezer lakosra jutó összes vállalkozásszám alapján a fővárost alföldi és Balaton-parti megyék követik a rangsorban, leginkább a jó mezőgazdasági adottságokkal összefüggő őstermelői aktivitás és a turizmushoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek miatt.

De mi a helyzet a fiatalokkal?

És hogy mennyire vállalkozó kedvűek kifejezetten a magyar fiatalok? Habár a kedv és a kreativitás megvan hozzá, a bátorság és a tőke azonban sokuknál még hiányzik, írta meg a HelloVidék a Pulzus felmérése alapján. A Hiventures megbízásából a 18-35 éveseket kérdezték a témában – mint kiderült, a magyar fiatalok 66 százaléka számára az lenne a legideálisabb, ha saját vagy családjuk vállalkozásában tevékenykedhetnének, alkalmazottként csak 24 százalékuk képzeli el az életét. Ehhez képest elég lesújtó, hogy 47 százalékuk a következő évtizedben valószínűleg nem indít saját vállalkozást. 37 százalék tervez ilyesmit, 16 százalék pedig bizonytalan, azaz nem tudja, vállalkozna-e vagy sem.

A bizonytalankodás oka egyértelműen a kockázatvállalási hajlandóságban keresendő: a megkérdezettek csupán 6 százaléka vallja magát kockázatvállalónak, miközben 15 százalékuk abszolút biztonsági játékos. Az induló vállalkozásra leselkedő legnagyobb kockázatnak egyébként a tőkehiányt (40 százalék), illetve a bizonytalan politikai-gazdasági környezetet (28 százalék) tartják.

Már az alaptőke megszerzése is problémás sokuk szerint: 29 százalékuk nem tudja, honnan szerezhetne pénzt a vállalkozás beindításához. Ugyanekkora arányban próbálnának pénzt szerezni valamilyen uniós vagy más nemzetközi pályázaton, 18 százalék viszont a hazai magánbefektetőket keresné fel, és csak 16 százalék fordulna a bankokhoz. A tőkén kívül saját ötletük megvalósításához elsősorban partnerekre (56 százalék), szakértőkre (38 százalék), illetve ismeretek átadására (31 százalék) lenne leginkább szükségük.

Támogatás és törekvés

A kormány részéről gyakran hangsúlyozzák, hogy kiemelt helyen kezelik a vállalkozói aktivitás ösztönzését, az új vállalkozások létrejöttének támogatását, képzettségük fejlesztését, a vállalkozással kapcsolatos szemléletformálás javítását. Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég azt nyilatkozta: Magyarországon a legfontosabb nettó munkahelyteremtők a mikro- és kisvállalkozások, amiknek közel 60%-a egyszemélyes vállalkozás, vagyis önfoglalkoztató személyekből áll.

Hogy érdemben növeljék a vállalkozási hajlandóságot, ősszel az ország minden régiójában képzéseket indítanak a legújabb, vállalkozóvá válást segítő program keretében. A programot vállalkozás indítását tervező 30 év alatti fiataloknak és 30 év feletti álláskeresőknek indították, a teljes keret több mint 40 milliárd forint. A jóváhagyott üzleti tervvel rendelkezők fejenként 4,5 millió forint tőketámogatást is kaphatnak. A támogatási keret csaknem 6000 vállalkozás létrehozását biztosítja a 30 év alattiak és mintegy 3000 vállalkozásét a 30 év felettiek körében.

A fő célcsoport a 18-25 év közötti fiatalok, akik sem oktatásban, sem képzésben nem vesznek részt és nem is dolgoznak, vagy azok a 25-30 év közötti fiatalok, akik a programba bevonáskor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál regisztrált álláskeresők, valamint a 30. életévét már betöltött regisztrált álláskeresők. Nekik, a résztvevőknek olyan ismereteket adnak át, amelyek segítik őket elképzelésük kidolgozásában és üzleti tervük elkészítésében. A cél, hogy olyan mikrovállalkozások jöjjenek létre, amelyek vezetői megfelelő tudással rendelkeznek a vállalkozások fenntartható, adótudatos, hatékony és szabályszerű működtetéséhez.

Sokat segíthet a falusi csok

Azoknak a fiatal pároknak jelenthet nagy segítséget a falusi csok, akik a legkisbb településeken terveznek új életet. Mint ismert, a tanyákra is kiterjedő falusi családi otthonteremtési kedvezménynek, azaz falusi csok-nak köszönhetően az egygyermekes családok 600 ezer forint, a kétgyermekes családok 2 millió 600 ezer forint, a háromgyermekes családok pedig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnak használt lakás vásárlására vagy annak korszerűsítésére, bővítésére.

A Magyar Közlönyben megjelent, a 2019. július 1-jén induló falusi CSOK részletszabályai szerint a falusi csok települések listájára 2486 hátrányosabb helyzetű, 5000 fős lélekszám alatti település került. A települési körbe az olyan ötezer lélekszám alatti helységek tartoznak, amelyek népessége 2003-2018 között csökkent, továbbá azok, amelyek a leghátrányosabb helyzetű járásokban találhatók. A HelloVidék falusi csok keresőjében Te is megnézheted, hol lehet igényelni a támogatást, és mit lehet tudni az érintett településről.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

vidék

vidéki élet

fiatalként vidéken

vidéken vállalkozni