Budapest 8℃ (közepesen felhős)Itt van Brüsszel 3 pontos mesterterve: így változtatnák meg a magyar vidéket
Az innovatív vállalkozói szellem kritikus tényező a regionális modernizáció szempontjából, valamint kulcsfontosságú eszköz a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés és az innováció szempontjából. A brüsszeli Smart Regions, azaz Intelligens Régiók tanácskozáson a HelloVidék helyszíni tudósítója megismerte a kohéziós politikába beépített, úgynevezett intelligens szakosodási stratégiát, ami a térségek tudásalapú fejlődését célozza meg. Most megmutatjuk, hogyan profitálhatnak ebből a vidéki magyar vállalkozások, illetve hogy egy inkubátor program hogyan segítheti a kezdeteket az üzleti életben.
A vállalkozások szisztematikusan és szorosan kapcsolódnak a helyi foglalkoztatás növekedéséhez egy adott régióban és gyakran azon kívül is. Épp ezért fogalmazták meg az úgynevezett intelligens szakosodási stratégiában (S3), hogy a régióknak, megyéknek támogatniuk kell mind az induló, mind a terjeszkedő, fejlesztésekben gondolkodó vállalkozásokat, valamint a nagyvállalati innovációt.
Ezek a régiók gyakran szembesülnek a tradicionális tevékenységek hanyatlásával, amelyet kompenzálni tudnak az innovatív induló vállalkozások és start-upok által létrehozott új gazdasági tevékenységekkel. Az ilyen cégek hozzájárulnak a hagyományos ipari tevékenységek sikeres átalakításához, miközben ösztönzik egy új, regionális növekedési pálya kialakulását. Kulcsfontosságú az innovatív vállalkozói szellem fokozása a kis- és középvállalkozások életében, az innováció, az oktatás és a tudomány területén
– mutatott rá a tanácskozáson Johannes Hahn, az EU európai szomszédságpolitika és csatlakozási tárgyalások veterán biztosa.
A konferencián elhangzottak szerint a vidéki vállalkozásoknak számos kihívással kell szembenéznie, ám az intelligens szakosodási stratégia azonosítja az egyes régiók, megyék értékeit és egyedi jellemzőit, ami több lehetőséget is teremt.
Eszerint a sikerhez vezető út főbb tényezői:
- A helyi döntéshozatal jelentősége: az ipari átalakulásban lévő régiókban meg kell teremteni az egészséges vállalkozói környezetet, elősegítve a vállalkozási kultúrát és egyenlő feltételeket teremtve az induló vállalkozások számára. Ezen túlmenően fontos az erőforrások rendelkezésre állása és minősége, amelyet gyakran a helyi adottságok határoznak meg.
- Az ipar, a technológiák és a generációk változása: a vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell a folyamatban lévő tendenciákhoz. Ilyenek például az ügyfélközpontú üzleti modellek, a mobil megoldások vagy épp a digitális lábnyom kérdése.
- Hálózatok kiépítése a vidéki és központi régióktól távoli területeken: a vidéken működő kis- és középvállalkozásokat össze kell kapcsolni a nagyobb városokban található erőforrásokkal és stratégiai szereplőkkel. Számukra kifejezetten előnyös innovációs központok létrehozása vagy az úgynevezett Start-up Boot Camp események megrendezése, ahol egy-egy megszületett ötlet kidolgozását és megvalósítását szakembergárda segíti megvalósítani.
A HelloVidék az elméleti törekvések mellett kíváncsi volt azok gyakorlati megvalósítására is. A Smart Retail City Lab-nál tett projektlátogatáson egy olyan „ötlet-laboratóriumot” ismertünk meg, ahol innovatív módszereket és megoldásokat dolgoznak ki a helyi kereskedelem és gazdaság fellendítése érdekében. Teszik mindezt az érdekelt felek bevonásával, amiből nem hagyják ki mondjuk egy étterem indítása kapcsán a szomszédokat, a leendő vendégeket és a többi kisvállalkozót sem.
Támogatjuk a helyi érdekelt felek közötti együttműködést a kiskereskedelmi ágazat és a helyi gazdaság fellendítése érdekében, valamint azért, hogy minden vállalkozói ötletnek megtaláljuk a lehető legkitűnőbb megvalósítási alternatívát. Itt, az inkubációs szerepet betöltő Smart Retail City Lab-nál alaposan felkészültünk a helyi kiskereskedelmi és gazdasági trendekből és változásokból, miközben behatóan megismerjük az ügyfeleket és az ő igényeiket. A technológiai fejlődés, a változó fogyasztási szokások és regionális változások egyfajta forradalmat indítottak el, ezért a túlélés érdekében a helyi vállalkozásoknak a kiválóságra kell törekedniük, megerősíteni az innovációra való képességüket és kidolgozni egy hosszú távú fejlesztési stratégiát. Csak ezekkel tudnak tartós versenyképességet biztosítani maguknak
– mondta el a HelloVidék kérdésére Solenne Romagni innovációs menedzser.
Hozzátette, hogy a Smart Retail City Lab fent vázolt módszerei a világ minden településén alkalmazhatók, mert arra fókuszálnak, hogy összehangolják a helyi szereplők tudását és jövőről alkotott képét, amivel testreszabott megoldásokat javasolnak a vállalkozások és azok környezetének gazdasági és társadalmi kihívásaira. A végső cél egy olyan „szomszédság” létrehozása, amelyben minden szereplő képviseltetheti magát.
Meglátogattunk egy innovatív, újszerű kezdeményezést is, amely a Kokotte nevet viseli. Ez a „pop-up étterem” egy üzleti inkubátor, ahol négyhavonta fogadnak egy-egy olyan, új vállalkozót, aki meg szeretné valósítani az üzleti ötletét. Ebben az időszakban az új vállalkozó kipróbálhatja a megálmodott üzleti koncepcióját a valós életben, és tapasztalatokat szerezhet, mielőtt megkezdi a „végleges” üzleti vállalkozását.
Ez a négy hónap nem túl sok és nem is túl kevés ahhoz, hogy megtapasztaljuk, hogy vajon a vállalkozásunk életképes-e vagy sem. A megnyitás előtt az „ötlet-laboratóriumban” alaposan körbejártuk a témát: a versenytársak felmérése végett megnéztük, hogy milyen típusú éttermek vannak a környéken, megvizsgáltuk, hogy a vevők részéről milyen étteremre lenne igény, kerestük az egyedit és az értéket. Így esett a választásunk a kakaóra, mint alapanyagra, ami nálunk szinte minden ételbe belekerült. Ha beválik az ötlet, már nagyobb magabiztossággal vághatunk bele egy étterem megnyitásába
– mesélte Pierrick Stinglhamber, a Chocolero's", az első kiválasztott pop-up étterem tulajdonosa.
Ha a magyar nemzeti intelligens szakosodási stratégiát vizsgáljuk, akkor abból kiderül, hogy a szellemi eredmények gazdasági eredményekké konvertálásában a start-up és spin-off vállalkozások kulcsszerepet játszanak. A stratégiában épp ezért fontos helyet kapnak az üzleti inkubátor programok elérhető szolgáltatásai, amelyek a világ fejlett országai számára már a gazdaságpolitikai eszköztár szerves részévé váltak. Hogy ez mit jelent? A vállalati inkubátorházak technológiai induló vállalkozások számára biztosítanak átmeneti jelleggel komplex szolgáltatási rendszert, egyfajta védett üzleti környezet. Célja, hogy erőforrással, tőkével, tudással, kapcsolatokkal lássa el a cégeket, ezzel javítva túlélési esélyeiket életpályájuk kezdeti szakaszában.
A magyar inkubátor program a következő pozitív változásokat indukálja:
- sokkal több ötlet, fejlesztés jut el a késztermék fázisáig, Magyarországról technológiai újításoknak ad otthont, az induló vállalatok réspiacokat találnak és szakosodnak,
- mobilizálja a privát szféra tőkéjét a K+F terén történő befektetésekkel,
- szemléletváltás indul el a hazai fiatalok körében a vállalkozói létről, lehetőségekről,
- felértékelődik a kreativitás, a tudás és kockázatvállalás,
- a hazai üzleti lehetőségek felértékelődnek, nő az ország tőkevonzó képessége,
- képzett munkaerő elvándorlása csökken,
- induló vállalkozások finanszírozási gondjai oldódnak meg piaci alapon,
- javul az üzleti és állami K+F költések aránya
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
