Rémes főnökök? Így nyomasztották a legtöbb dolgozót a járvány alatt

Pénzcentrum   
  Megosztom
Rémes főnökök? Így nyomasztották a legtöbb dolgozót a járvány alatt

A járványhelyzet alatt aki csak tehette, otthonról dolgozott, mi sok cégnek, de még több munkavállalónak komoly kihívást jelentett. Nagyszabású kutatásba kezdtünk, hogy kiderüljön, mi volt a legnehezebb az elmúlt hetekben, és ami még ennél is fontosabb, hogy megtudjuk, mit várnak, mit várnak el a magyar munkavállalók ezentúl - írta meg a Pénzcentrum.

Összesen 13 kérdés kapcsán mondták el olvasóink a véleményüket a munkajogtól, a biztonságon át egészen addig, hogy mi idegesítette őket a legjobban: a lusta kolléga, vagy a túlbuzgó főnök

- írja a portál.

A járványhelyzet miatt hirtelen elrendelt home office sokunk életét változtatta meg egyik pillanatról a másikra. És amilyen váratlanul jött, olyan hirtelen véget is ért. Immár az a legnagyobb kérdés, hagy-e valami változást maga után, vagy eltűnik, mintha sosem lett volna? Kíváncsiak voltunk a magyar munkavállalók tapasztalataira, véleményére, ezért nagy szabású kutatásba kezdtünk május 19-én: A home office jövője. A kérdőívet 24 nap alatt 3630-an töltötték ki, férfiak és nők nagyjából azonos arányban: 57,1 százalék férfi, és 42,9 százalékban nő

- számolt be róla a Pénzcentrum.

A kérdőív során fontos volt a korosztály. Összesen öt korcsoportot határoztak meg. Legnagyobb arányban, 44, 6 százalékban 41 és 55 év közöttiek töltötték ki, 25 és 40 éves kor között volt a válaszadók 33,7 százaléka. Az egészen fiatalokat, a 25 éven aluliakat úgy tűnik, nem érdekelte annyira a home office jövője, a válaszadóknak mindössze 1 százaléka került ki ebből a korcsoportból, míg a legidősebben a 64 év felettiek, a kitöltők 5,7 százalékát képviselték.

Fontos volt még a beosztás is, hogy ki hol tart épp a pályáján, illetve milyen szinten van a döntéshozásban, milyen széleskörű a rálátása cége, munkahelye belső működésére. Ami a beosztást illeti nagy arányban, 70 százalékban senoir beosztottak válaszoltak, de voltak szép számmal középvezetők is: az ő arányuk közel 22 százalékos, a kitöltők közül pedig 8,2 százaléknyian felsővezetőként jelölték meg a pozíciójukat. Pályakezdők és junioron szerényebb számban nyilatkoztak meg. Közel kétharmaduk (62,6) magyar, 37,2 százalékuk pedig nemzetközi cégnél dolgozott, legtöbben, harmaduk 200-1000 főt foglalkoztató vállalatnál.

Mit hoz a jövő: a teljes kép

Az első kérdés általánosságban arra vonatkozik, mit gondolnak a magyar munkavállalók, megváltozik a munka világa a kényszer home office után, vagy marad minden a régiben?

A válaszadók többsége. 56,48 százaléka úgy gondolja, már soha többé nem fogunk visszatérni oda, ahonnan március közepén elindultunk, ezentúl sokkal több időt töltünk home office-ban, sőt a férfiak még ennél is nagyobb arányban (59,51%) hiszek valamilyen fokú változásban. Ha kor szerinti megoszlást nézzük, gyönyörűen kirajzolódik, hogy minél idősebb valaki, annál inkább gondolja, hogy ezentúl elterjedtebb lesz az otthoni munkavégzés: látszik, hogy egyre hosszabb a fekete csík, ahogy haladunk lefelé az idősebb korosztály válaszai felé. 25 év alatt 50 százalék, 64 év felett már 60 százalék hisz a változásban.

De ennél is érdekesebb, hogy mit gondolnak a vezetők! Míg a pályakezdők kevésbé (44,64%), addig a felsővezetők 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy komoly változások küszöbén vagyunk, és sokkal többet leszünk home office-ban ezentúl.

Home office-t mindenkinek!

Még április legvégén a német munkaügyi és szociális minisztériumot vezetője arról beszélt egy interjúban, hogy a koronavírus-járvány elmúltával megtartanák a munkavállalók otthoni munkavégzéshez, vagyis home office-hoz való jogát, amit törvénybe is foglalnának. Ennek kapcsán a portál arról kérdezte a magyarokat, mit szólnának, ha hazánban is bevezetnék ezt az intézkedést.

Az összes válaszadó nagy többsége, 82, 53 százaléka értene egyet a felvetéssel, a hölgyek pedig még ennél is nagyobb arányban 86,89 százalékban. Kor szerinti differenciálódás nem volt ennél a kérdésnél, nagyjából minden korosztály a 80 százalékos arányt hozta, ám ennél a kérdésnél amúgy is sokkal izgalmasabb, hogy mit mondanak a beosztott státuszúak, és mit a vezetők. Legnagyobb arányban a senior beosztottak támogatják ennek a jognak törvényi rögzítését (86,36%), legkevésbé pedig a felsővezetők: 68, 54 százalékban.

Ez már csak azért is érdekes, mert valamivel nagyobb arányban válaszolták azt, hogy többet fogunk otthonról dolgozni, ám azt már nem mindegyikük szeretné, ha ez munkavállalói jogként rögzítve is legyen.

Nagytestvér figyel

Persze mindennek, így az otthoni munkavégzéshez való jognak is ára van. A harmadik kérdés arra vonatkozik, vajon a válaszadók elfgadnák-e, hogy adott esetben figyelné őket a munkaadó, például akár még egy kamerát is felszerelne a munkaállomása közelébe.

Ebben az esetben háromféle választási lehetőséget adtunk meg (négyet a 'nem tudom'-ma együtt), ebből kettő megengedő, egy pedig elutasító. A válaszadók közel 74 százaléka belemenne, ám jelentős része csak azzal a feltétellel, hogy az eszköz nem sért személyiségi jogokat. Ám a férfiak sokkal nagyobb arányban utasítanák el ezt a lehetőséget (28,67%), ahogy az egészen fiatalok is. Minél idősebb valaki, annál inkább elfogadna egy ilyen opciót. Ha beosztás szerint vizsgáljuk a válaszokat, az derül ki, hogy a feltétel nélküli elfogadás leginkább a pályakezdők és a felsővezetők esetében a legnagyobb arányú, bár magasnak a 12 százalék körüli arányt nem lehet nevezni. Legeliutasítóbbaknak a juniorok bizonyultak

- közölt a portál.

Ez az én asztalom!

A home office-nak, pláne a rendszeres home office-nak azonban ára van. Gondoljunk csak bele, ha a munkavállalóknak csak egy bizonyos százaléka jár be dolgozni egy adott napon, akkor lényegében sokkal kisebb iroda is elég. Ebben az esetben azonban le kell mondanunk bizonyos dolgokról, például egy saját asztalról.

Rugalmas nemzet lévén, válaszadóink 50,12 százalékának ez semmiféle gondot nem okozna, de itt a korosztályokat érdemes leginkább összevetni. Legnagyobb arányban a 25-40 évesek mondták, hogy számukra ez a helyzet rendben van (55,18%)(érdekes, hogy nem a 25 év alattiak), a 64 év felettieknek azonban mindössze 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez számára nem jelent problémát, 52,15 százalékuk pedig ragaszkodik a saját asztalához. Beosztás szerint pedig a felsővezetők voltak azok, akik számára ez a legkevésbé okozna gondot.

Több otthonlét, kevesebb jog

A munkavédelmi törvény szerint a távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható - csak ilyen esetekben igényelhet a munkavállaló kártérítést munkahelyi baleset címén.

A távmunka, home office azonban történhez kávézóból, parkból, vagy bármely közterületről akár, így értelemszerűen a munkáltató nem tud minden egyes helyszínt bevizsgálni előre. Viszont ez esetben bizonyos korábbi jogok (kártérítés baleset esetén) a jövőben már nem lesznek érvénysíthetőek. Az ötödik kérdésben arra voltunk kíváncsiak, vajon hajlandóan lennének-e a válaszadók lemondani ezekről, ha cserébe onnan dolgozhatnának, ahonnan kedvük tartja.

52,68 százalék mondta azt, hogy minden további nélkül lemondana bizonyos jogairól, a férfiak esetében ez az arány még magasabb, 55,33 százalék. Ami a korosztály szerinti megoszlást illet, elmondható, hogy a fiatalabban sokkal megengedőbben ebben a kérdésben: 25 év alatt 63 százalék, 64 év felett viszont már csak 43 százalék adná fel bizonyos jogait a home office-ért cserébe. Ugyanígy nyilatkoztak egészen nagy arányban (60%) a felsővezetők is.

Munka vs. magánélet

A járványhelyzet alatt az egyik legnagyobb probléma az otthoni munkavégzéssel az volt, hogy sokaknál összecsúszott a munka és a magánélet, és pillanatok alatt elveszett az oly nehezen megtalált egyensúly. Talán elsőre furcsának tűnhet, de érdemes lenne a jövőben esetleg olyan pontokat is beleírni egy munkaszerződésbe, mely valamiféleképpen segít újra megtalálni az egyensúlyt még akkor is, ha nagyrészt otthonról dolgozunk majd.

Erre a kérdésre a válaszadók egészen magas, 73,94 százaléka válaszolta azt, hogy feltétlenül szükség lenne rá, ezen belül is a nők 74,34 százaléka. A 25 év alattiak esetében volt még kiemelkedően magas az igenek aránya (78,57%), 25 és 40 között pedig a legalacsonyabb (70,42%). Hasonló arány jött ki a közép- (75,63%), és felsővezetők (70,43%) esetében is.

Mostantól nincs visszaút? A cikk itt folytatódik.

Címlapkép: Getty Images

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 7,78 százalékos THM-el, és havi 121 083 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a Raiffeisen Banknál 8,4% a THM; az MKB Banknál 8,59%; a CIB Banknál 8,63%,  a Takarékbanknál Banknál pedig 8,77%; míg az Erste Banknál 9,41%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

dolgozók

főnök

főnökök

munka

home office

járvány

koronavírus

koronavírus-járvány