Rájárnak a borjúhúsra a zempléni farkasok: tucatnyi haszonállat vált már áldozatukká

Ahogy a portál írja, az erdők részei voltak a farkasok a Zemplénben évtizedekkel ezelőtt. Ugyan egy időre eltűntek a térségből, de most újra felbukkantak. A probléma az, hogy ez idő alatt a környezet jelentősen megváltozott. Újra kell tanulni az együttélést embernek, farkasnak, vad- és háziállatoknak, ami persze nem egyszerű.

A védettség miatt egyre szaporodó farkasok mind gyakrabban dézsmálják meg a környélbeli szarvasmarha- és juhállományt. Védekezni ellenük nehéz, bántani őket szigorú védettségük miatt tilos

- számolt be róla a boon.hu. Mint írják, három olyan károsulttal beszéltek, akik közel tucatnyi farkastámadást jegyeztek már fel.

Négy-öt évvel ezelőtt a ragadozók ismét megjelentek Telkibánya környékén, és nem is volt velük probléma, egészen addig, amíg egyetlen falka járta a vidéket. Volt vad bőven, tudtak zsákmányállatra vadászni. Mára három-négy falkányi farkas portyázik az erdőkben a környéken, húsznál is többen lehetnek. Először három éve észleltem, hogy farkasok támadták meg a tehéncsordát, azóta minden évben elvittek egy újszülött borjút

- meséli Csontos Béla, aki Telkibányán gazdálkodik 10 éve, szarvasmarhákat tart és 35 éve erdész is.

A fiatal állatok könnyű prédák, mert az ellés után az anya nem viszi be a borjút a gulyába, azután már a közösség védelmezi őket. Amíg azonban külön van a többi egyedtől, könnyen el tudják vinni

- magyarázta.

A nagyragadozók rákaptak a fiatal borjúhúsra, és ez nem kecsegtet sok jóval. Mindez azért van, mert a korábban Zemplén-szerte elterjedt muflonok teljesen eltűntek, vélhetően a farkas jelenléte miatt jelentősen megcsappant a szarvas- és őzállomány is, a vaddisznók több mint kilencven százaléka pedig a sertéspestis áldozata lett. Így nem maradtak a farkasnak csak az őzek, a szarvasok, valamint a szarvasmarha és a juh

- magyarázza az erdész.

A vadon élő állatok vadászata nehéz a farkasoknak, hiszen azok gyanakvóak, gyorsak és ügyesek. A szarvasmarha viszont nincs felkészülve a farkasfalka elleni védekezésre, könnyen becserkészhető, és nagy tömegű húst jelent a ragadozók számára. Emiatt már szükség lenne a farkasok tervezett és ellen­őrzött gyérítésére is. Szeptemberben bejárta a közösségi oldalakat egy videófelvétel, amit a füzéri polgármester, Horváth Jenő készített Csontos Béla legelőjén, ezen egy legalább öttagú farkasfalka látható.Jól érzékelhetően nem tartottak senkitől, ugyanis teljesen nyugodtan járkáltak a jól belátható, szabad területen, alig ötszáz méterre a gulyától

- idézi fel a gazdálkodó, majd hozzáteszi, attól tart, hogy a farkasok gyorsan rászoknak a könnyű prédára, és az eddiginél is jobban dézsmálják majd az erdőkhöz közeli legelőkön tartózkodó haszonállatokat.

A probléma az, hogy az összes kártérítési igényét elutasították, így nem remélhet ellentételezést a farkasok által levadászott állatokért. Jelenleg teljesen tanácstalan, meglátása szerint, ha ez így megy tovább, a ma alkalmazott állattartás a Zemplénben hamarosan meg fog szűnni

- tette hozzá.

Állatorvost hívtak majd szemtől szembe kerültek a farkasokkal

A gazdálkodó Némethné Egri Henrietta a családjával 15 éve foglalkozik húsmarhatenyésztéssel a Mogyoróska melletti Csonkás-tanyán.

Egy francia fajtával foglalkozunk, amely minden életkorban piacképes

- magyarázta a gazdálkodó.

Gazdaságunk törzstenyészet, ami azt jelenti, hogy más tenyészetek számára is értékesítenek tovább tartásra tenyész­állatokat, ezek kivételesen értékesek. Állatainkat idén nyáron támadták meg először farkasok

- közölte Henrietta, majd hozzátette, hogy a támadás teljesen felkészületlenül érte őket, mert nincsenek tapasztalataik arról, hogy például egy ilyen eset minek a következtében alakul ki, és mit kell ellene tenni.

Mivel egyáltalán nem gondolták, hogy farkasok okozhatták a károkat, minden esetben állatorvost hívtak, és a harmadik károkozást követően vált világossá, hogy a ragadozók látogatják éjjelente az erdők által körbevett területen legelő csordát. Ezt az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai is megerősítették.

A harmadik esetben az elhullott állat mellett jól kivehetőek voltak a farkasnyomok, a sérülések és az elejtés módja is mind farkasokra utaltak

- mesélte Némethné Egri Henrietta, hozzátette, hogy, ha ezt tudták volna, teljesen átszervezik a legeltetést, nem vitték volna be például a szarvasmarhákat egy erdő által teljesen körbezárt területre. Ezt követően megerősítették az állataik őrzését, a férjével együtt éjszakára kiköltöztek, hálózsákban a csorda mellett aludtak. Ekkor tapasztalták meg, hogy minden szakmai vélemény ellenére a farkas bizony nem fél az embertől. A jelenlétük semmilyen hatással nem volt a falkára, pedig kutya is volt a társaságukban, valamint egy fémhordóban tüzet gyújtottak.

15–20 méterre megközelítettek bennünket, érdeklődve szemléltek, hogy mit csinálunk, vajon milyen állatfaj lehetünk

- idézte fel a meghökkentő találkozót a gazdálkodó.

Öt nap múlva ismét támadtak a farkasok, a gazdák akkor is a helyszínen voltak. Igyekezetük ellenére a borjút ugyan nem sikerült széttépniuk, de a gerincét eltörték.

A gulya és az anyatehén megpróbálták megmenteni a fiatal állatot, de nem sikerült. A csetepaté közben az anyaállat is komoly sérüléseket szenvedett. Az állományt ezután hazahajtották a tanyára, ugyanis világossá vált, hogy nappal sincsenek biztonságban a szarvasmarhák a 40 hektáros legelőn. Ez azért nem mindegy, mert természetvédelmi legeltetésre van alapozva a gazdálkodás. Amellett, hogy nem tudtuk a legelőt hasznosítani, haszonállatokat vesztettünkk, a család megélhetését biztosító gazdálkodást a farkas jelenléte miatt teljesen át kell szervezni

- emlékezett vissza a gazdálkodó.

Külön kitért arra, hogy minden legelőjükön turistaút vezet keresztül, így félő, hogy a túrázókra is veszélyt jelenthetnek a túl magabiztossá vált ragadozók. Ha nem is közvetlenül a farkas miatt kerülhetnek veszélybe, de a megrémített haszonállatok is másképp viselkedhetnek a ragadozók folyamatos jelenléte miatt, mint máskor.

Nagyragadozók települése

Horváth Jenő, Füzér polgármestere gazdálkodik is a település határában. Hangsúlyozta, hogy sem gazdálkodóként, sem pedig polgármesterként nem kívánja a farkasok vesztét, mi több, Füzér farkasbarát településsé szeretne válni.

Ahhoz azonban, hogy a nagyragadozók, valamint az állattartók is zavartalanul éljenek a térségben, szükséges, hogy kialakítsanak bizonyos feltételeket. Ezekre teszünk hamarosan ajánlásokat, javaslatokat a mezőgazdasági minisztériumnak

– mondta.

A polgármester hozzátette:

a farkas mellett a település környékén élnek hiúzok, valamint volt már példa arra is, hogy medve nyomait észlelték, amelynek élettere közelít a Nagy-Milic térségéhez. Emiatt Füzér térségét ragadozóvédelmi területté szeretnénk nyilváníttatni. Ezzel kapcsolatban a térségi vadászati szervezetek bevonására is szükség van, mert a nagyragadozók jelenléte a vadgazdálkodással foglalkozók tevékenységét is érinti. Az ugyancsak szakminisztériumi hatáskör, hogy Zemplén egyes területeit a szakhatóságokkal, a természetvédelemben dolgozó szervezetek, valamint a vadásztársaságok bevonásával különleges vadászati területté nyilváníthassák. Ezek összessége adna keretet ahhoz, hogy a farkas mint kiemelten védett ragadozó, valamint az összes többi – gazdálkodói, vadászati szervezeti, turisztikai – terület megtalálja a helyét az új helyzetben

Címlapkép: Getty Images