Budapest 18℃ (derült)Rájárnak a borjúhúsra a zempléni farkasok: tucatnyi haszonállat vált már áldozatukká
Három gazdálkodó mondja, közel tucatnyi haszonállatuk vált már a farkasok áldozatává. Új szabályozás kellene - írja a boon.hu.
Ahogy a portál írja, az erdők részei voltak a farkasok a Zemplénben évtizedekkel ezelőtt. Ugyan egy időre eltűntek a térségből, de most újra felbukkantak. A probléma az, hogy ez idő alatt a környezet jelentősen megváltozott. Újra kell tanulni az együttélést embernek, farkasnak, vad- és háziállatoknak, ami persze nem egyszerű.
A védettség miatt egyre szaporodó farkasok mind gyakrabban dézsmálják meg a környélbeli szarvasmarha- és juhállományt. Védekezni ellenük nehéz, bántani őket szigorú védettségük miatt tilos
- számolt be róla a boon.hu. Mint írják, három olyan károsulttal beszéltek, akik közel tucatnyi farkastámadást jegyeztek már fel.
Négy-öt évvel ezelőtt a ragadozók ismét megjelentek Telkibánya környékén, és nem is volt velük probléma, egészen addig, amíg egyetlen falka járta a vidéket. Volt vad bőven, tudtak zsákmányállatra vadászni. Mára három-négy falkányi farkas portyázik az erdőkben a környéken, húsznál is többen lehetnek. Először három éve észleltem, hogy farkasok támadták meg a tehéncsordát, azóta minden évben elvittek egy újszülött borjút
- meséli Csontos Béla, aki Telkibányán gazdálkodik 10 éve, szarvasmarhákat tart és 35 éve erdész is.
A fiatal állatok könnyű prédák, mert az ellés után az anya nem viszi be a borjút a gulyába, azután már a közösség védelmezi őket. Amíg azonban külön van a többi egyedtől, könnyen el tudják vinni
- magyarázta.
A nagyragadozók rákaptak a fiatal borjúhúsra, és ez nem kecsegtet sok jóval. Mindez azért van, mert a korábban Zemplén-szerte elterjedt muflonok teljesen eltűntek, vélhetően a farkas jelenléte miatt jelentősen megcsappant a szarvas- és őzállomány is, a vaddisznók több mint kilencven százaléka pedig a sertéspestis áldozata lett. Így nem maradtak a farkasnak csak az őzek, a szarvasok, valamint a szarvasmarha és a juh
- magyarázza az erdész.
A vadon élő állatok vadászata nehéz a farkasoknak, hiszen azok gyanakvóak, gyorsak és ügyesek. A szarvasmarha viszont nincs felkészülve a farkasfalka elleni védekezésre, könnyen becserkészhető, és nagy tömegű húst jelent a ragadozók számára. Emiatt már szükség lenne a farkasok tervezett és ellenőrzött gyérítésére is. Szeptemberben bejárta a közösségi oldalakat egy videófelvétel, amit a füzéri polgármester, Horváth Jenő készített Csontos Béla legelőjén, ezen egy legalább öttagú farkasfalka látható.Jól érzékelhetően nem tartottak senkitől, ugyanis teljesen nyugodtan járkáltak a jól belátható, szabad területen, alig ötszáz méterre a gulyától
- idézi fel a gazdálkodó, majd hozzáteszi, attól tart, hogy a farkasok gyorsan rászoknak a könnyű prédára, és az eddiginél is jobban dézsmálják majd az erdőkhöz közeli legelőkön tartózkodó haszonállatokat.
A probléma az, hogy az összes kártérítési igényét elutasították, így nem remélhet ellentételezést a farkasok által levadászott állatokért. Jelenleg teljesen tanácstalan, meglátása szerint, ha ez így megy tovább, a ma alkalmazott állattartás a Zemplénben hamarosan meg fog szűnni
- tette hozzá.
Állatorvost hívtak majd szemtől szembe kerültek a farkasokkal
A gazdálkodó Némethné Egri Henrietta a családjával 15 éve foglalkozik húsmarhatenyésztéssel a Mogyoróska melletti Csonkás-tanyán.
Egy francia fajtával foglalkozunk, amely minden életkorban piacképes
- magyarázta a gazdálkodó.
Gazdaságunk törzstenyészet, ami azt jelenti, hogy más tenyészetek számára is értékesítenek tovább tartásra tenyészállatokat, ezek kivételesen értékesek. Állatainkat idén nyáron támadták meg először farkasok
- közölte Henrietta, majd hozzátette, hogy a támadás teljesen felkészületlenül érte őket, mert nincsenek tapasztalataik arról, hogy például egy ilyen eset minek a következtében alakul ki, és mit kell ellene tenni.
Mivel egyáltalán nem gondolták, hogy farkasok okozhatták a károkat, minden esetben állatorvost hívtak, és a harmadik károkozást követően vált világossá, hogy a ragadozók látogatják éjjelente az erdők által körbevett területen legelő csordát. Ezt az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai is megerősítették.
A harmadik esetben az elhullott állat mellett jól kivehetőek voltak a farkasnyomok, a sérülések és az elejtés módja is mind farkasokra utaltak
- mesélte Némethné Egri Henrietta, hozzátette, hogy, ha ezt tudták volna, teljesen átszervezik a legeltetést, nem vitték volna be például a szarvasmarhákat egy erdő által teljesen körbezárt területre. Ezt követően megerősítették az állataik őrzését, a férjével együtt éjszakára kiköltöztek, hálózsákban a csorda mellett aludtak. Ekkor tapasztalták meg, hogy minden szakmai vélemény ellenére a farkas bizony nem fél az embertől. A jelenlétük semmilyen hatással nem volt a falkára, pedig kutya is volt a társaságukban, valamint egy fémhordóban tüzet gyújtottak.
15–20 méterre megközelítettek bennünket, érdeklődve szemléltek, hogy mit csinálunk, vajon milyen állatfaj lehetünk
- idézte fel a meghökkentő találkozót a gazdálkodó.
Öt nap múlva ismét támadtak a farkasok, a gazdák akkor is a helyszínen voltak. Igyekezetük ellenére a borjút ugyan nem sikerült széttépniuk, de a gerincét eltörték.
A gulya és az anyatehén megpróbálták megmenteni a fiatal állatot, de nem sikerült. A csetepaté közben az anyaállat is komoly sérüléseket szenvedett. Az állományt ezután hazahajtották a tanyára, ugyanis világossá vált, hogy nappal sincsenek biztonságban a szarvasmarhák a 40 hektáros legelőn. Ez azért nem mindegy, mert természetvédelmi legeltetésre van alapozva a gazdálkodás. Amellett, hogy nem tudtuk a legelőt hasznosítani, haszonállatokat vesztettünkk, a család megélhetését biztosító gazdálkodást a farkas jelenléte miatt teljesen át kell szervezni
- emlékezett vissza a gazdálkodó.
Külön kitért arra, hogy minden legelőjükön turistaút vezet keresztül, így félő, hogy a túrázókra is veszélyt jelenthetnek a túl magabiztossá vált ragadozók. Ha nem is közvetlenül a farkas miatt kerülhetnek veszélybe, de a megrémített haszonállatok is másképp viselkedhetnek a ragadozók folyamatos jelenléte miatt, mint máskor.
Nagyragadozók települése
Horváth Jenő, Füzér polgármestere gazdálkodik is a település határában. Hangsúlyozta, hogy sem gazdálkodóként, sem pedig polgármesterként nem kívánja a farkasok vesztét, mi több, Füzér farkasbarát településsé szeretne válni.
Ahhoz azonban, hogy a nagyragadozók, valamint az állattartók is zavartalanul éljenek a térségben, szükséges, hogy kialakítsanak bizonyos feltételeket. Ezekre teszünk hamarosan ajánlásokat, javaslatokat a mezőgazdasági minisztériumnak
– mondta.
A polgármester hozzátette:
a farkas mellett a település környékén élnek hiúzok, valamint volt már példa arra is, hogy medve nyomait észlelték, amelynek élettere közelít a Nagy-Milic térségéhez. Emiatt Füzér térségét ragadozóvédelmi területté szeretnénk nyilváníttatni. Ezzel kapcsolatban a térségi vadászati szervezetek bevonására is szükség van, mert a nagyragadozók jelenléte a vadgazdálkodással foglalkozók tevékenységét is érinti. Az ugyancsak szakminisztériumi hatáskör, hogy Zemplén egyes területeit a szakhatóságokkal, a természetvédelemben dolgozó szervezetek, valamint a vadásztársaságok bevonásával különleges vadászati területté nyilváníthassák. Ezek összessége adna keretet ahhoz, hogy a farkas mint kiemelten védett ragadozó, valamint az összes többi – gazdálkodói, vadászati szervezeti, turisztikai – terület megtalálja a helyét az új helyzetben
Címlapkép: Getty Images
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)
