A Svájcban befogott és jeladóval ellátott „M237” hím farkas elérte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területét. Egy hónapja még a Vértes erdeiben kóborolt, a Dunán átúszott, és jelenleg Nógrád megye keleti felén tartózkodik.
Egy fiatal farkas egyed a Fertő tó felől érkezve, az Alpokalja vonulata mentén haladt tovább a Vértes irányába. Ezek szerint Észak-Vasban is megfordult a vadállat.
Azt tudjuk, hogy élnek farkasok Magyarországon hivatalosan is, de, hogy pontosan mennyi, esetleg kell-e félni tőlük vagy sem, az talány. Pár éve megjelent egy család, azóta érezhető markáns jelenlétük például a Bükk-fennsíkon.
A Mátra és a Medves-vidék területein az elmúlt időszakban megszaporodtak a farkastámadások. Már az emberek közé menekülnek a farkasok elől az őzek is.
A Mátra környékén egyre gyakoribb az erdei vadak, főleg szarvasok megjelenése a belterületeken, ahol károkat is okoznak. A rendőrség több helyen a lakott területen történő kilövésükre adott engedélyt.
Az Ipoly Erdő ZRt. osztott meg egy fotót a közösségi oldalán, melyen egy különleges lábnyom látható. A poszt alatti hozzászólásokban sokan farkasra tippeltek.
A friss hóban időnként akár a turistaösvények mentén is találkozhatunk a börzsönyi tápláléklánc csúcsán elhelyezkedő állatok nyomaival.
Az eddigi információk szerint a lakóházaktól körülbelül 300 méterre, az út mellett támadtak farkasok a szerencsétlenül járt kutyára. A támadás az eb életébe került.
A tetemen látható egyik tiszta fognyomból DNS-mintát vettek, ami már a laboratóriumban van. A ragadozó ezúttal nem kameracsapda felvételen látható.
Különleges felvételt rögzített egy erdész munka közben a Bükkben. Egy farkaskölyköt sikerült lencse végre kapnia, akivel már korábban is találkozott ugyan, de eddig soha nem sikerült lefilmeznie.
Ahogy arról a Sokszínű Vidék beszámolt, a farkas, amit a Vértesben láttak felbukkanni, már Budapest környékén kóborolhat.
Hihetetlen, de mintegy 700 km-t vándorolt egy nyomkövetővel ellátott szürke farkas, a Fertő-tótól délre lépte át a határt.
A Börzsöny csaknem 30 ezer hektáros védett területén jelenleg egyetlen példány él, egy hím, akit a szakemberek Szilveszter Botondnak kereszteltek el. Azt is tudni a rejtőzködő börzsönyi vadmacskáról, hogy hány éves, és ki a fő ellensége.
A Mátrában és a Medves-vidéken az elmúlt időszakban megszaporodtak a farkastámadások. A szürke farkas Magyarországon egyébként fokozottan védett faj, mely nem ismeri az országhatárokat, így csak nemzetközi együttműködésekkel tartható fent az állománya.
A szakemberek sem tudtak egyértelműen dönteni, vajon milyen vadállat lehet azon a képen, ami az osztrák-magyar határ közelében, a Fertő-tó térségében készült. Volt, aki szerint inkább aranysakál, de a többség azt gondolta, hogy farkasról van szó.
A nagyragadozók jelenléte természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontból is kívánatos, ezt a vonatkozó jogszabály is kimondja. Szükséges-e védekezni ellenük, és ha igen, miként?
Három gazdálkodó mondja, közel tucatnyi haszonállatuk vált már a farkasok áldozatává. Új szabályozás kellene.
Már nem is csak arról van szó, hogy olykor Magyarországon is felbukkannak a nagyragadozók, valójában már meg is telepedtek nálunk. A szakértő szerint meg kell próbálnunk együttélni velük, mert ők is és mi is itt fogunk maradni.
Már több felvétel készült a bükki farkaskölykökről, azonban a szakemberek most fontos dologra hívták fel a figyelmet. Az akár akaratlan emberi zavarás súlyos egyedszám csökkenéshez, a kölykök pusztulásához is vezethet.
A hazai erdőkben –így a Börzsöny-hegységben is– az elmúlt években drasztikusan megnőtt a vadállomány. Ez bőséges táplálékot jelent a megjelenő farkasnak, amelynek így esze ágában sincs a háziállatokra támadni.
Budapest 9℃ (erősen fátyolfelhős)