Meglepő dolog derült ki a magyar mákról: meg vannak számlálva gyógynövényünk napjai?

Steiner Petra   
  Megosztom
Meglepő dolog derült ki a magyar mákról: meg vannak számlálva gyógynövényünk napjai?

A mákot gyógynövényi és narkotikus hatása miatt már Krisztus előtt 5-4000 évvel termesztették Egyiptomban. Mára azonban, köszönhetően az éghajlatnak, Ázsia és Afrika helyett legnagyobb termelőkké ország/tonna szerint csökkenő sorrendben az európai országok, Törökország, Csehország, Spanyolország, Franciaország és, sokak számára meglepő módon, Magyarország léptek elő a 2018-as FAOSTAT adatok alapján. A két évvel ezelőtti 5. helyezés ellenére azonban évről évre egyre kevesebb gazda foglalkozik ezzel a növénnyel. A lehetséges okok felkutatásában a dunavecsei Zöldi Kertészet egyik társtulajdonosát kérdezte a HelloVidék.

A megyei kormányhivatalok jelentései szerint hazánkban 2019-ben ipari mákot 3705,05 hektáron termesztettek, míg az étkezési mák területnagysága 5284,88 hektárra rúgott, azonban ez jóval elmarad a valamikori rekordtól. A FAOSTAT legkorábbi adata szerint 1961-ben majdnem 19 ezer hektárra rúgott országosan a mákterület nagysága, ami az ezt követően ingadozni kezdett, majd 1980-tól tartósan 10 ezer hektár alá szorult.

Az évi termésátlag ehhez képest jóval ingadozóbb képet mutat, mert míg 1961-ben 6821, 2018-ban pedig 3800 tonnát jegyeznek, addig kiemelkedően jó évnek számított 2014 és 2015 közel 10 ezer tonnás mennyiségével. A növénnyel foglalkozók száma a NÉBIH adatai szerint, beleértve az ipari és étkezési mákot termesztőket is, kicsivel több mint 500-ra tehető, ám évről évre egyre többen hagynak fel vele, noha jövedelmezősége többek szerint vetekszik a kukoricáéval.

A Bács-Kiskun megyei Zöldi Kertészetet még az 1920-as években alapították, azóta öröklődött a családi hagyomány, mely jelenleg öt fiútestvér kezében összpontosul. Habár a mák már-már igazi kuriózumnak minősül a palettán, amit idén először darált formában is értékesítenek a háziasszonyok legnagyobb örömére, ezen kívül többek között termesztenek még petrezselyemzöldet, zellerlevelet, kaprot, répát, zöldborsót, csemegekukoricát és zellergumót is.

A máktermesztés minimum százéves magyar hagyománya, a máig jellemző kiskerti ültetvények és két település közt a szezonban lilában játszó mákmezők ellenére azonban sokan mégis meglepődnek, amikor a csomagoláson a származási ország helyén Magyarország nevét pillantják meg. A dunavecsei kertészet társtulajdonosa, Tóth Benjámin szerint ennek oka, hogy mivel jelentősen lecsökkent a máktermelő területek nagysága, ezért a hazai piacon az import mák uralma a jellemző. Mindezért pedig nem a kézi munkaerő-igény tehető felelőssé, ami mára csekély szintre csökkent mind a betakarítás, mind a feldolgozás során, és nem is az éves terméshozamban vagy a földek rossz minőségben keresendő az ok, hanem egyetlen befolyásolhatatlan, ám annál fontosabb tényező a ludas a negatív tendenciában.

A mák nagyon ki van téve az időjárásnak. A keléshez is fontos a csapadék/öntözés, tavasszal is meghálálja a csapadékot. De ami nagy gondot tud okozni, az a betakarítás előtti viharkár, vagy a sok eső, ami nagyon le tudja csökkenteni a betakarítható állományt

– emelte ki a mák legfőbb ellenségét Tóth Benjámin.

A dunavecsei szakember szerint azért is Bács-Kiskunt szokták első számú máktermesztő körzetként emlegetni, mert itt jól biztosítottak a feltételek az öntözéshez, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságban tudják a tőállományukat. Az időjárás miatt a termés minősége viszont még így is évről évre változik, amit házon belül mindig összemérnek az előző évek eredményeivel, de a Zöldi Kertészet társtulajdonosa szerint a vásárlók ezt az évjáratból adódó változást kevéssé érzékelik. A termék bekerülési költségének alacsonyan tartása helyett a legfőbb hangsúly náluk mindig azon van, hogy a lehető legjobbat hozzák ki az adott évből, ami megfelelő figyelem, szakértelem és tudás nélkül mind a termesztés, mind a feldolgozás során számtalan helyen félrecsúszhat, így hiába bőséges a termés, ha mondjuk a mák íze kesernyés.

Egy 2010-ben 85 hazai termesztő bevonásával készített felmérés szerint noha a mák nyereségessége valóban függ az időjárástól, a gazdák kérdőíves válaszai alapján még az import mák mellett is megéri hosszú távon foglalkozni vele. A HelloVidék kíváncsi volt, 10 év távlatából miként változott ennek megítélése, amire Tóth Benjámin a következő választ adta:

Ha az időjárási körülmények nem hoznak olyan helyzetet, amit nem tudunk kezelni, akkor jövedelmező a termesztése. Amennyiben ezt jelentősen befolyásolja, akkor viszont könnyen elveszik a jövedelmezősége. Azért ez könnyen elő tud fordulni. Mivel magas minőséget képviselünk, így az eladását ez javítja. Mi elsősorban azoknak értékesítjük, akik számára fontos a minőség. Folyamatosan növekszik az igény a mákunkra a minősége végett, az emberek pedig örülnek neki, hogy ez magyar, és hogy a termelőtől tudják megvenni.

A jövedelmezőség tekintetében adott kedvező jóslatok azonban minden esetben a hosszú távon viszonylag stabil időjárási viszonyok mellett érvényesülnek, amely rizikót sok gazda nem hajlandó vállalni néhány, a mák szempontjából kifejezetten kudarcosnak ítélt évet követően. A magyar termesztők helyzetét pedig csak még tovább árnyalja, hogy hiába voltunk 2018-ban a top 5 máktermelő közt, attól még a hazai piacot beteríti a más európai országokból érkező import, a felvásárlási árakat pedig a cseh termésmennyiség határozza meg. Hogy milyen rövid és hosszú távú kilátásai vannak így a hazai máktermesztésnek, arról a dunavecsei Zöldi Kertészet társtulajdonosa képlékeny jövőképet festett:

Mivel mi saját piacot alakítottunk ki, és magas minőséget képviselünk, így a kilátások alapján növelni fogjuk a termőterületet. Akik szerződés alapján termesztenek, azoknak a felvásárlási ár fogja mindezt nagyban befolyásolni, ami jelen tudomásom szerint növekszik a magasabb felvásárlói árak végett. Tény az, hogy nehezebb termeszteni, mint sok évvel ezelőtt, ezért akik az időjárási nehézségek megoldására nem készülnek fel, úgy valószínűleg nem fogják tovább termeszteni.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

mák

máktermesztés

gazdálkodás

kertészet

hungarikum