Sosem találod ki, melyik megyénk a legspórolósabb: itt fogy a legkevesebb gáz és áram

Több mint ezer olyan település van ma is Magyarországon, ahol egyáltalán nincs közüzemi szennyvízelvezető hálózat. Viszont a közműves ivóvízellátás tekintetében nemzetközi összehasonlításban is jó állunk – ez derült ki a tegnapi cikkünkből, amely a KSH decemberben publikált tanulmánya alapján készült.

Tovább böngésztük a magyarországi települések infrastrukturális ellátottságát vizsgáló 2019-es KSH adatokat, így a folytatásban most arról lesz szó: hogyan alakult az utóbbi években a magyar háztartások energiafelhasználása, miből mennyit fogyasztunk.

Az árammal nem spórolunk, sőt, újra egyre többet használunk

Nincs olyan település, ahol ne lenne áramszolgátatás, a közüzemi villamosenergia-hálózat mindenhová kiterjed. A szolgáltatók 2019 végén összesen 5 millió 667 ezer lakást láttak el, 91%-uk háztartási fogyasztó volt. Egy év alatt a fogyasztók száma 0,6, a lakossági pedig 0,5%-kal nőtt, míg 2000-hez képest a fogyasztók száma 11, ezen belül a háztartási fogyasztóké 9,0%-kal bővült.

A háztartási fogyasztók számának bővülése:

• részben a lakások számának növekedésével
• részben a villamosenergia-hálózat külterületi terjeszkedésével, üdülők, településeket övező kiskertek épületeinek bekötésével magyarázható.
• Az összes fogyasztó számának emelkedését az előbbieken túl új ipari és szolgáltató létesítmények hálózatba bekötése eredményezte.

A felhasznált villamos energia mennyisége 2013-tól, ezen belül a lakosság fogyasztása 2015-től kezdve folyamatosan növekszik.

Az ipar a legjelentősebb fogyasztó, ettől valamelyest elmarad a lakossági és a döntően piaci szolgáltató tevékenységekből álló egyéb szektor villamosenergia-felhasználása.

A lakossági fogyasztás részesedése 2000 és 2008 között 31–33% között ingadozott, a csúcspontját 2009-ben érte el (34%). Az aránya azóta egyenletesen csökkenő tendenciát mutat. A felhasznált villamos energia mennyisége is 2009-ben volt a legnagyobb, a 2019. évi lakossági fogyasztás 1,1%-kal maradt el a 10 évvel azelőtti értéktől.

Az egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás 2008 és 2014 között 7,4%-kal csökkent, azóta emelkedő tendencia figyelhető meg, amelynek mértéke 2019-ben 0,5% volt.

Megyei összehasonlításban: az ország középső részén fogy a legtöbb áram

Tavaly a lakosság fajlagos villamosenergia-fogyasztása Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, 29, illetve 11%-kal több, mint az országos átlag (181 kWh havi fogyasztás), míg Zala és Somogy megyékben volt a legalacsonyabb, 27, illetve 22%-kal elmaradva az országos átlagtól.

Gáz is van: hol, mennyit használunk el belőle?

2019-ben az ország 2877 településén volt vezetékes földgázszolgáltatás, az ellátottság 2000 és 2005 között 80-ról 91%-ra növekedett, azóta nem változott számottevően.

A háztartási fogyasztók a lakások 73%-ában használtak gázt.

A gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya Pest, Fejér és Csongrád-Csanád megyében volt a legmagasabb (83 és 81–81%), míg Komárom-Esztergom, Tolna és Baranya megyében a legalacsonyabb (46 és 54–54%). E mutató értéke szoros összefüggést mutat a távfűtés elterjedtségével, ugyanis ahol magas a távfűtött lakások aránya, ott a gázzal ellátottaké alacsonyabb.

A lakossági gázfogyasztás 3,4 milliárd m3 volt. A háztartások gázfogyasztása 2000 és 2006 között növekedett, illetve magas szinten stagnált, ezt követően 2014-ig csökkenő tendencia jellemezte a fogyasztás alakulását, amely az utóbbi években ismét inkább növekszik.

A gázfogyasztást jelentősen befolyásolja az időjárás alakulása, például a 2017-es, átlagosnál hidegebb tél kiugró lakossági gázfogyasztást eredményezett.

Az egy háztartásra jutó gázfogyasztás a 2003. évi 127 m3/hó csúcsfogyasztásról 2019-re 87 m3/hó értékre esett vissza. A hosszabb időtávon érvényesülő csökkenő tendencia ellenére a fajlagos gázfogyasztást is ingadozás jellemezte az utóbbi években, a 2014-es mélyponthoz képest 2019-re 25%-kal növekedett a háztartások fajlagos fogyasztása.

Vidéken gázban is Zalában a legalacsonyabb a fogyasztás

Az országos átlagot a Pest és a Komárom-Esztergom megyei háztartások gázfogyasztása haladta meg a legnagyobb mértékben (egyaránt 39%-kal), míg Budapesten és Zala megyében volt a legalacsonyabb a fogyasztás, az országos átlag alatt 18, illetve 17%-kal. Budapest alacsony fogyasztásában a nagyváros hőszigethatásán túl az is szerepet játszhat, hogy a gázfogyasztó háztartásokon belül itt a legalacsonyabb a fűtési fogyasztók aránya, a 88%-os országos átlaggal szemben csupán 76%.

Lássuk, mi a helyzet a távhő- és melegvíz-fogyasztással!

A rendszerváltást követően az állami nagyberuházások keretében megvalósuló lakásépítések megszűnése óta nem változott számottevően a távhő-, illetve melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma. Ezt tükrözik a 2019-es adatok is:

• Az ország 95 településén 653 ezer lakás – a lakásállomány mindössze 15%-ában volt 2019-ben távhő-ellátás.
• A távfűtéses melegvíz-ellátás 89 településen, 603 ezer lakásban volt elérhető.

A legtöbb távfűtött lakás (a bekapcsolt állomány 37%-a) Budapesten található, a fővárosi lakások 26%-ában működik ez a szolgáltatás.

Számuk a megyeszékhelyeken is jelentős, csupán Békéscsabán és Zalaegerszegen nincs távfűtéssel ellátott lakás.

A többi megyeszékhelyen több távfűtött lakás található, mint az adott megye bármely más településén.

2019-ben a hálózatba bekötött lakások aránya Almásfüzitőn volt a legmagasabb (90%), és további 8 településen a lakások több mint fele volt távfűtéssel ellátott, sorrendben Dunaújváros (83%), Tiszaújváros (76%), Tatabánya (73%), Oroszlány (66%), Kazincbarcika (64%), Ajka (56%), Pornóapáti (55%) és Százhalombatta (54%). E települések közül hétben – egykori szocialista iparvárosként – magas a lakótelepi lakásállomány aránya, csakúgy mint Almásfüzitő községben.

Egy kiugró példa: a Vas megyei falu, Pornóapáti fűtésrendszere

Pornóapáti helyzete merőben eltérő, itt osztrák példára alakítottak ki biomasszára épülő „falufűtő” rendszert, amelyhez a lakások többsége csatlakozott.

A távfűtött lakások aránya megyei szinten más mintázatot mutat, mint a gázzal ellátottaké

A két energiaforrás jelentős részben egymás komplementere, amit jól mutat az is, hogy a távfűtött lakásokkal legnagyobb arányban ellátott Komárom-Esztergom megyében a legalacsonyabb a gázhálózatba kapcsolt lakások aránya.

A távfűtött lakások aránya – a technológia sajátosságaiból adódóan – a lakótelepi lakások arányával függ össze, ahol utóbbi magas, ott jelentős a távfűtés elterjedtsége is. A legnépesebb megye (Pest) értéke a legalacsonyabbak között van, miközben a gázellátásban élenjáró. Ennek oka a kiterjedt agglomerációs, elővárosi zóna, amely 1990 után is dinamikusan bővült, és lakásait jellemzően nem kötötték be a távfűtő hálózatba.

A melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolt lakások területi megoszlása nagyon hasonló a távfűtésbe bekapcsolt lakásokéhoz, viszont Békés megyében egyetlen lakás sincs hálózati meleg vízzel ellátva.

2019-ben a távhőszolgáltató társaságok összesen 23 PJ hőmennyiséget értékesítettek távfűtési célra, 72%-át a lakosságnak. A szolgáltatott meleg víz mennyisége 19 millió m3 volt, ennek 95%-át a lakosság használta fel.

2010 óta a háztartások fogyasztása a távhő és a hálózati meleg víz esetében 26, illetve 15%-kal esett vissza.

A távhőfogyasztás hosszabb időtávon megfigyelhető csökkenésének oka az e fűtési móddal jellemezhető lakóépületek modernizációja (nyílászárócserék, külső hőszigetelés, a fűtési rendszer korszerűsítése, valamint a fűtés szabályozhatóvá tétele).

Az eredetileg távhőellátásra tervezett lakótelepeken más hőellátási rendszerre való áttérésre – az aránytalanul nagy többletköltségek miatt jelenleg nincs reális lehetőség. Ugyanakkor a centralizált hőellátási struktúra, az erre irányuló szándék és rendelkezésre álló erőforrások megléte esetén lehetővé tenné az energiahordozó-váltást, a megújuló energiaforrások – biogáz, biomassza, geotermikus és napenergia – használatára való áttérést - olvashatjuk a KSH jelentésében.

Ma Magyarországon, ha fűtésről van szó, nem ideális a helyzet

Túlnyomórészt elavult, tipikusan rossz energiahatékonyságú otthonokban élünk, ami magas rezsiköltségekkel, széndioxid- és légszennyezéssel jár – olvashatjuk a Habitat for Humanity 2020-as évi lakhatási jelentésében.

Az energiafelhasználásunk 30 százalékát teszi ki a háztartások fogyasztása

Ennek majdnem háromnegyede a lakóterek fűtésére megy el. A legelterjedtebb energiahordozó 2019-ben a gáz volt, míg a szilárdtüzelés (például fa, szén, brikett) áll a második helyen, a harmadik a városokra jellemző távhő.

A legalsó jövedelmi ötödben a háztartások csaknem 40 százaléka fűt kizárólag szilárd tüzelővel, míg a legfelső ötödben ez csak 9 százalék.

Azaz a fatüzelés elsősorban a szegényebb rétegek energiahordozója, szemben a gázfűtéssel
Bár a tűzifa ára idén jelentősen megugrott: sok háztartás mégis inkább ezt a fűtési technikát választja.

A statisztikai adatok egyértelműen mutatják, hogy a korszerűtlen kályhák és az épületek rossz hőszigetelése miatt a lakossági szilárdtüzelés az egyik legfőbb oka a magyarországi légszennyezettségnek is - de erről korábban itt írtunk, amikor pár tippet is adtunk, amivel tízezreket spórolhatunk egy téli szezonban.

Címlapkép: Getty Images