A tél legnépszerűbb italát is megrengette a klímaválság: erre számíthatnak a teafogyasztók

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a tea és kávé feldolgozó szakágazat a NAV 2019. évi adatbázisa alapján 85,9 százalékban hazai magán-tulajdonban volt, 13,3 százaléka belföldi társasági tulaj-donban és mindössze 0,8 százaléka volt csak külföldi vállalkozás kezében.

A teafeldolgozó vonalról 2020-ban 11 telephely küldött adatot. A beérkezett adatok alapján a vizsgált időszakban 289 tonna teafüvet dolgoztak fel. Az adatszolgáltatásban részt vevő vállalkozások közül 7 cég végezte a 1083-as szakágazatot (Tea, kávé fel-dolgozása) főtevékenységként, a fennmaradó cég ki-egészítő munkafolyamatként foglalkozott vele. A vonal súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsága 45,8 százalékot tett ki a vizsgált időszakban. A gyártósor átlagosan 181 napon át működött, napi 8 órában 2020-ban. A vonal óránkénti műszaki kapacitása 377,3 kg volt. A TOP 5 gyártó cég az éves termelés 93 százalékát biztosította a tárgyévben, súlyozott átlagos kapacitáski-használtsága pedig 44,3 százalékot tett ki.

Az időjárás nem tett jót ennek az ágazatnak sem

A klímaváltozás okozta kiszámíthatatlan időjárás nem csak a zöldség és gyümölcstermesztőknek okoz hatalmas problémát, de a teatermesztéssel foglalkozók számára is állít fel akadályokat. A Másfélfok írt korábban arról, hogy a klímaváltozás már most is számos teatermelő területen okoz nehézséget, a közeljövőben a terméshozam csökkenésével, és a kevesebb tea miatt magasabb árakkal kell számolnunk.

A hőmérsékleti- és csapadékviszonyok megváltozása azonban nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is kihat: valószínűleg kevésbé ízletes teákra és arra kell számítani, hogy a teázás jótékony egészségügyi hatása csökken. Egyes területeken ezek a problémák már most jelentkeznek, amit öntözéssel és növényvédő szerek alkalmazásával igyekeznek orvosolni, de ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést, a tea, ahhoz képest, ahogyan megismerte az emberiség, biztosan meg fog változni

- számolt be róla a portál.

Mennyit iszik a magyar?

A világon a víz után a második legnagyobb mennyiségben fogyasztott ital a tea. A rendszeres teázás jelentősen hozzájárul a napi folyadékbevitelhez, és emellett pozitív hatással lehet az egészségre is. A világ legtöbbet teázó nemzete a török; évente és fejenként mintegy 3,2 kg teafűből készítenek maguknak ízletes italt. Közvetlen szomszédunkban, Romániában viszont mindössze 70 gramm az éves fogyasztás, amivel a sorrend másik végén tartózkodnak.

Bár mi, magyarok ez utóbbinál közel négyszer többet használunk a forró frissítőhöz, az éves 278 grammos hazai felhasználás nem mondható kiemelkedőnek. Ennek egyik lehetséges oka a forgalom szezonális megoszlása: a legtöbb tea az év első és utolsó negyedévében, tehát a hideg hónapokban fogy nálunk.

A tea a háztartások döntő részében megtalálható, a forgalmi adatok szerint tízből nyolc család rendszeresen vásárol teát. Hetente legalább egyszer az emberek nyolcvan százaléka iszik teát, közel felük (44 százalék) pedig napi szinten tölt a csészéjébe.

A TÉT Platform egy korábbi felmérésében vizsgálta a 11-18 éves fiatalok táplálkozását, a felmérés adatai alapján a korcsoport tagjai közül szinte mindenki (96 százalék) fogyaszt rendszeresen teát, átlagosan 199 milliliter/nap mennyiségben, tehát a fiatalok körében ez az egyik legkedveltebb ital. Azonban a fogyasztás az életkor emelkedésével rohamosan csökken, a 17-18 évesek már csak alig másfél decilitert (138 milliliter) isznak átlagosan.

Változtak a fogyasztási szokások is

A fogyasztási adatok szerint az elmúlt évtizedben nagyot változott a magyarok teafogyasztása: míg korábban a hagyományos fekete teák voltak az egyeduralkodók, mára arányuk 20 százalék alá csökkent a teljes értékesített mennyiségben. Sokkal több fogy ugyanis a gyümölcsízesítésű, gyümölcsdarabkákból készült és a herbateákból, amelyek együtt a vásárlások több mint felét adják. A zöld (és fehér) tea vásárlásai az eladások mintegy tizedét adják összesen. A jeges teák – ezek jellegzetesen nyári termékek – kedveltnek számítanak, az iparági szövetség adatai szerint mintegy tíz litert iszunk évente és fejenként.

De miért is érdemes teázni?

A tea jótékony – vagy annak vélt – hatásait évtizedek óta vizsgálják a kutatók. A hagyományosan sok teát fogyasztó távol-keleti nemzetek (pl. Japán) lakosainak körében kimutathatóan alacsonyabb a tumoros betegségek száma, és azt is megfigyelték, hogy rendszeres, nagyobb mennyiségű (napi 1-1,5 liter) zöld tea fogyasztás esetén csökken bizonyos gyomor-bélrendszeri daganat előfordulásának esélye.

Egy, összesen 150 ezer embert vizsgáló összehasonlító tanulmányban úgy találták, hogy a rendszeres teafogyasztóknál ritkábban fordul elő emlő-, petefészek-, prosztata- és tüdőrák, azokhoz képest, akik kevés vagy semmi teát sem isznak.

A hatás főleg a zöld tea fogyasztásakor volt kifejezett, de a fekete teák esetén is megfigyelték. Mindenkit érinthet azonban az, hogy a tea bizonyítottan védő hatással van a fogakra, ha cukor nélkül fogyasztják. Teaivás után csökken a szánkban a baktériumok száma, így azok kevésbé tudnak plakkot képezni, és csökken a nyálban lévő amiláz enzim aktivitása is, amely a szénhidrátokat egyszerű, de fogkárosító cukrokká bontja a szánkban. Mindemellett érdemes még a védőhatások közé sorolni a teák magas fluor- és mangántartalmát is.

A pozitív élettani hatások főleg a teában található antioxidáns jellegű anyagoknak köszönhetők. A teában a polifenolok csoportjába tartozó flavonoidoknak is van antioxidáns hatása, azaz képesek reakcióba lépni a szervezetünkben lévő szabad gyökökkel és semlegesíteni azok hatását. A legtöbb kutató az epigallokatechin-3-gallátnak, azaz az EGCG-nek tulajdonítja a tumoros betegségeket megelőző hatást, melyet már állatkísérletekkel is igazoltak. Az antioxidáns hatású vegyületek legnagyobb mennyiségben a zöld teában fordulnak elő, de van bőven a fekete teában is; egy csészében 200 mg körüli mennyiség található meg belőlük

- magyarázta Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.

Címlapkép: Getty Images