Szörnyűségekből kijutott 2021-ben: ezek voltak a legfájóbb természeti veszteségeink

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Szörnyűségekből kijutott 2021-ben: ezek voltak a legfájóbb természeti veszteségeink

A természetet nem lehet hosszú távon büntetlenül kizsigerelni, mert visszaüt ránk a folyamat. A 2021-es évben sokszor megtapasztalhattuk a klímaváltozás okozta negatív hatásokat, a kora tavaszi fagyoktól kezdve a tömeges hal- és madárpusztulásokig. De mintha mégsem tanulnánk, ugyanis a környezetet károsító gigaberuházások zavartalanul folynak tovább, jó példa rá a Fertő tónál tervezett szállodakomplexum, a Balaton partjának apránkénti körbeépítése vagy a felelőtlen szabadstrandolás.

A 2021-es évre kijutott a természeti-ökológiai csapásokból, reméljük, az idei év ebben a tekintetben is szerencsésebb lesz. Összeszedtük így év elején, mi borzolta tavaly leginkább a kedélyeket.

Kora tavaszi fagyok: országszerte hatalmas károk

A szélsőséges időjárás miatt az ország akácerdeinek több mint 90 százaléka elfagyott. Az akác esetében a koratavaszi virágzás adná a nektár java részét, emiatt idén hiánycikk lehet az akácmézből, írtuk tavasszal. És be is következett, amitől féltünk, egekbe szökött a méz ára, mivel a termésnek mintegy a fele kiesett 2021-ben.

A gyümölcsök közül a legrosszabbul az őszi- és sárgabarack járt, de a szamóca is megszenvedte a fagyokat. Szőlőből és szilvából is kevesebb termett, de előbbi esetében ez a bor minőségének a javára vált, utóbbinál egekbe szökött emiatt a lekvár ára.

Idén az őszibaracknak mindössze a 3-4 százaléka lesz értékesíthető a korábbi termésekhez képest. Ez akkora kiesés, hogy sajnos nem is tudunk akciót indítani, magunk szedjük le és értékesítjük azt a nagyon keveset, ami termett a fákon

- mondta el Németh Ibolya őstermelő gazdálkodó a HelloVidéknek korábban.

2016 óta vannak komolyabb fagyok az országban és ezen a vidéken, de az idei kéthetes mínuszokhoz hasonló még nem történt, odavágott a fagy a gyümölcsöknek, a sárgabaracknak különösen, mert kényesebb az őszinél. A szamóca is megszenvedte az időjárást, de a viszonyokhoz képest legalább az tartotta magát úgy 90 százalékon, bár kénytelenek voltak 1000 Ft-ért szedetni az akció keretén belül nyár elején, mondta el a gazdálkodó.

Egyetlen őszibarackfajta menekült csak meg a fagytól, annak ellenére is, hogy eddig hatásosan tudtunk védekezni a kora tavaszi fagyok idején, de ez ellen a két hétig tartó, mínusz 8, néha mínusz 12 fokos hideg ellen képtelenség tenni bármit. Van egy olyan lombtrágyánk, ami megindítja a virágoknál a cukorképződést, a bibe nem fagy el, mert a cukor jobban bírja a víznél a hideget, de ez a bóros készítmény is csak mínusz 4- mínusz 6 fokig nyújt védelmet. A sárgabarackunk jó része is elfagyott, és azt nem is értékesítjük szedd magad kereteken belül, mivel magasak a fák, sérülékenyebbek az ágak, balesetveszélyes gyerekeknek. Mert nálunk gyerekek is jöhetnek szedni. Tavaly 400 Ft volt nálunk a sárgabarack, idén említésre sem méltó a termés. Négy hektáron van barackunk, eddig mindig elvitték mindet a vevők, de most nincs mit leszedniük ősziből. Ennek ellenére is igyekszünk tartani az árakat, de nekünk is ki kell húznunk jövő tavaszig valahogy. Ez most egy kilónként 700 forintos árat jelent őszibarackból, amit mi magunk fogunk értékesíteni

- mondta el Németh Ibolya.

Velencei-tó: tömeges halpusztulás

Több száz kiló döglött hal tűnt fel a Velencei tavon június közepén, ám a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vizsgálata szerint nem volt ok különösebb aggodalomra. Az első vizsgálati eredmény szerint a halakkal egyértelműen lokálisan kialakult relatív oxigénhiány végzett, amelynek kialakulásában döntő szerepet játszott a hirtelen felmelegedés és a napsütés hatására berobbanó algaállomány éjszakai oxigénfogyasztása is.

Egyre rosszabb lett a helyzet a Velencei-tónál, már-már kilátástalannak volt mondható, októberben a Blikk egy olvasója egy ötvenkilós harcsatetemet talált a parton, amiről mi is beszámoltunk, és a horgászok is panaszkodtak: hónapok óta már semmit nem lehet fogni a tóban.

A megtalált harcsáról mi is tudunk, be is gyűjtöttük tegnap. Azt gondolom, hogy emiatt jelenleg még nincs ok a pánikra, sajnos bármikor előfordulhat, és normál vízálláskor is előfordul, hogy időnként egy-egy hal elpusztul egy ekkora vízterületen

- vélekedett akkor Pálinkás Imre a lapnak, a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltségének vezetője, aki szerint a legkockázatosabb nyári időszakon túl vannak, bár ez még nem jelenti azt, hogy a későbbiekben nem történhet halpusztulás.

Sajnos az elmúlt 24 óra alatt nagyot esett a légnyomás, és ez jelentősen növeli az ammóniafelszabadulás kialakulásának veszélyét is. Ez pedig ebben az időszakban főként a nagy testű harcsákra és a busákra jelent kockázatot, ha beleúsznak az iszapból felszabaduló gázba, az nagy eséllyel a végüket okozhatja

- mondta el a Blikknek a szakember.

Az elmúlt 3 évi igencsak aszályos téli időszak után továbbra is hatalmas szüksége lenne a tónak egy csapadékbő télre, aminek segítségével tavaszra jelentősen javulna a helyzet. A halakon kívül a tó madárállományára is komoly hatással van a vízszint változása.

A madárrezervátum területén már nem fészkelnek például gémek, mivel a szárazon maradt mederben fészkeiket megközelíthetik és feldúlják a vaddisznók

- tudta meg a lap Lendvai Gábortól, a madártani egyesület Fejér megyei csoportjának elnökétől.

A délnyugati csücsökben néhány zátonyszigetet alakítottak ki, hogy megtelepedjenek rajta a gólyatöcscsaládok. Ám amint kikeltek a fiókák, érthetetlen módon rögtön kimenekítették őket a 7-es főúthoz, az autósok panaszkodtak, hogy az úttesten szaladgálnak a madarak – tette hozzá Lendvai.

Fertő tó: környezetet károsító gigaberuházás

A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. a Fertő tó partján, a Fertő-Hanság Nemzeti Park és Fertő-táj UNESCO Világörökségi terület magterületén, Natura 2000 területen, mintegy 60 hektáron tervez egy olyan megaberuházást, ahol 13,6 hektárt építene be épületekkel és utakkal. Fedett sportkomplexumot, apartmanházat, 100 szobás, 4 csillagos szállodát, 880 gépjárművet befogadó parkolót, többszintes látogatóközpontot, motelt, kempinget, 850 vitorlás és 400 evezős csónak befogadását biztosító kikötő megépítését finanszíroznák állami támogatással.

2020 szeptemberében 73 civil szervezet közös nyilatkozatban tiltakozott a beruházás ellen, miszerint nagy tavaink, így a Fertő tó is, globális szinten kiemelt jelentőségű környezeti terület, természeti értékeik nem áldozhatók fel turisztikai vagy gazdasági szempontok miatt, eredménytelenül.

Mivel a kormányhivatal jóváhagyta akkor a kérelmet, és engedélyezte a környezetvédelmi területen a munkálatokat, a Greenpeace természetvédelmi szervezet most a bírósághoz fordul, hogy érvényt szerezzen magának. Elmondásuk szerint ugyanis több mint tíz éves munkásságuk tudatos tönkretételének, érdekérvényesítő képességének teljes megszűnését bizonyítja a tény, hogy a munkálatok elkezdődhettek a Fertő tónál.

Aztán nyaralókat dózeroltak le, amiből bírósági ügy lett. December elején pedig leállt a 30 milliárdos gigaberuházás, a szállodaépítési projekt, úgy tűnt, elfogadták a Greenpeace beadványát, és Közbeszerzési Döntőbizottság leállította a folyamatot, így arról volt szó, mégsem kezdik el a természeti környezetet károsító munkálatokat a Fertő tavon, mert a gyorsított eljárásban kiírt tendert visszavonta a beruházó állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.

De nem sokáig örülhettek a környezetvédők, mert december 26-án már arról számoltunk be, hogy a visszavont gyorsított közbeszerzés után újra meghirdette a Fertő tavi vízitelep fejlesztésének második ütemét a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. Ezúttal nem gyorsított, hanem csak egyszerű nyílt közbeszerzésen lehet ajánlatot tenni. Az uniós közbeszerzési közlönyben megjelent felhívást az ajánlatkérő nyílt Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. tette közzé. A kormány szeptemberben - határozatban - az idei központi költségvetésből több mint 4 milliárd, míg a jövő éviből 5,038 milliárd forinthoz juttatta a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t.

Veszélybe kerülhet a Balaton: fokozódik a tópart beépítése

2015 és 2019 között több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat, a téli nádvágásra engedélyt kérőknek pedig mintegy fele irtást végzett aratás helyett – mondta az InfoRádiónak a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző hidrobiológus. Pomogyi Piroska szerint súlyos ökológiai következményei lehetnek a folyamatnak. Ráadásul sokan olyan bejárókat készítenek, amelyeket építési törmelékkel, nem ritkán azbeszttel, azbesztpalával töltenek föl, ami erősen rákkeltő, nem számolnak azzal, hogy mindennek mi lesz a következménye.

Elég nagy a baj, ha azt vesszük figyelembe, hogy a Balaton mellett élők, illetve nyaralók számára meglehetősen zavaró tényező lehet a nád, hiszen megnehezítheti számukra a kijutást a nyílt vízre, és ezért megpróbálják felszabadítani maguk előtt az utat, ami bizony nádirtással jár

– fogalmazott augusztusban az InfoRádiónak Pomogyi Piroska.

Számos part menti telek egészen lefut a tó szélére, és valamiért sokan úgy gondolják, nemcsak a telket vásárolták meg, hanem a Balatont magát is, ezért bejárókat készítenek, ráadásul sok olyan anyagot behordva a tóba, ami nem odavaló.

Építési törmelékkel, nem ritkán azbeszttel, azbesztpalával töltik föl, ami erősen rákkeltő, nem számolnak azzal, hogy mindennek mi lesz a következménye. Pedig a Balaton élete szempontjából súlyos következményekkel kell számolni

– hívta föl a figyelmet.

A kulcsfogalom, hogy a Balaton egy igen sekély tó, különösen a déli oldala, szemben az északi parttal, ahol hegyek határolják a tavat, ezért a földrajzi okok miatt az a része mélyebb, de az átlagmélysége így is csupán 3 méter. A sekély tavaknál pedig a parti növényöveknek, mint például a nádasoknak, rendkívül fontos szerepük van abban, hogy a kívülről érkező terheléseket, köztük például a tápanyagterhelést – lásd mondjuk műtrágya – visszafogják a nyílt víztől, megóvva attól, hogy gyors ütemben romoljon a vízminőség, fejtette ki a hidrobiológus.

Ez a pufferzóna szerep megvédi magát a tavat

- hangsúlyozta Pomogyi Piroska.

A Balatonhoz durván 1600 hektárnyi nádas tartozik, de ebből 1200 hektár az, ami belül van a mederben, a többi önkormányzati vagy magántulajdonú területeken található – ám a jogszabályok utóbbiakra is vonatkoznak. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő hozzátette:

nagyon fontos lenne, hogy a nádasok egy részét – 200-400 hektárt – váltakozóan, évente vetésforgószerűen learassanak, segítve a növény megújulását. Ha ugyanis megújul a nád, tovább képes az említett pufferzóna szerepet ellátni.

A Balaton csak akkor marad meg tónak, ahol élünk, pihenünk, üdülünk és horgászunk, ha megóvjuk számunkra is kedvező állapotában, amihez a parti sáv nádas területeinek a védelme is hozzátartozik.

Aztán a HelloVidéknek is nyilatkoztak az illetékesek, és elmondták, hogy novembertől folytatják a Balaton tavaly elkezdett kotrását. Teszik mindezt a vízminőség védelme érdekében. Az első ütemben mintegy 100 ezer köbméternyi iszapot távolítanak el, és erre már a szükséges forrás is rendelkezésre áll. A kortársi munkák a tervek szerint a következő öt évben is hasonló nagyságrendben folytatódnak a központi döntés értelmében, ám folyamatos monitoring mellett.

Megtörtént a Balaton, illetve a Kis-Balaton teljes geodéziai feltérképezése, mert kiemelten fontos a magyar tengerbe érkező vizek kezelése. Azt látjuk, hogy nagyon magas a klorofid terhelés a Kis-Balaton irányából, ami új beavatkozásokat sürget, és aminek a tervezési munkáit megkezdtük. Egyre inkább előtérbe kerül a szűrőmezők fontossága, javítani kell ezek minőségét is. Az elmúlt időszakban befejeződött a nádas felmérése is, miközben a Balaton vízszintjének szabályozása ismét aktuális: most 88 centiméter, ami viszonylag alacsony értéknek számít. Figyelembe véve, hogy az utolsó három hónap vízmérlege 40 százalékkal alacsonyabb, mint korábban, a tározási kapacitás jelenleg csak a tóban van, ami miatt vízkészlet nehézségek alakulhatnak ki. Közben a kormány arról döntött, hogy a vízügynek monitoring tervet kell készítenie a vízminőség biztosítása érdekében. Mindehhez kapcsolódóan az új partvonal-szabályozási tervek is elkészültek

- mondta el Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén a HelloVidéknek.

Hévízi kifolyó: illegális fürdőzések okozta károk

Ha a Hévízi-csatornánál egy környékbelitől megkérdezik, tudja-e, hogy a hévízi kifolyóban tilos fürdeni, csodálkozva néz. Miért lenne az, hiszen ő is fürdött gyerekkorában, az apja, a nagyapja is. Persze soha nem volt szabad, de ezzel akkoriban még senki nem foglalkozott. Idén nyáron azonban a sok felelőtlen turisztikai reklám meghozta az eredményét, az illegális szabadstrand megtelt, csúcsidőben egy törölközőt sem lehetett a természetvédelmi területen leteríteni.

Nem helyi rendelet, hanem törvény szabályozza, hogy vízi műtárgy 200 méteres környezetében tilos a fürdés

- mondja Papp Gábor hévízi polgármester.

Márpedig a szóban forgó terület a Hévízi-tó déli zsilipjétől 1-2 méterre déli irányban található partszakasz, ami Keszthely közigazgatási területéhez tartozik. Az ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

A hatályos jogszabályok alapján a terület természetvédelmi kezelője, valamint a természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére jogosult szerv egyaránt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság.

Papp Gábor polgármester azt mondja, bár folytattak megbeszéléseket az illetékesekkel, hogy rendezzék az immár tarthatatlanná vált helyzetet, a probléma mégis rájuk száll vissza. A helyzet a járvány alatt vált kezelhetetlenné. Az első hullám idején ismét kihelyezték a fürdést tiltó, valamint az emberek közötti biztonságos távolság betartására figyelmeztető táblákat, de ezt senki nem vette komolyan.

Miközben milliókat költünk a természeti értékek megvédésére, az idegen, nem őshonos fajok eltávolítására a vízből és a véderdőből, a tömeg miatt rengeteg a szemét, az emberek az erdőbe járnak a dolgukat végezni, szeméremsértő eseményekről érkeztek bejelentések. Vannak, akik a kifolyóba öntik az akváriumuk tartalmát, az idegen fajú halak elszaporodnak, tönkreteszik a tavat. Mert úgy gondolják, nekik mindez jár. A kemping melletti úton kinn van a behajtani tilos tábla, de egyeseket ez sem zavar. A védett erdőbe is beparkolnak. Háromszor tettünk ki akadályokat, háromszor lopták el. A virágtartókat szétverték, a figyelmeztető táblákat, plakátokat letépték.

A kifolyó melletti tanösvény karbantarthatatlan, a sétálók elől elfoglalják a területet, a padokat szétszedték, és egy részéből lépcsőt építettek, a másik részét felgyújtották. Még az is megesett, hogy valaki az ötcsillagos Lótusz hotel kertjében verte fel a sátrát. Egy-két éve kikotorták az emberek a partot, amire az leszakadt, a gyerekek beleesnek a lápos, helyenként méteres iszapú vízbe. Embereket kellett kihúzni. Ki a felelős, ha valaki meghal? Vannak, akik már azt követelik, a város építse ki az infrastruktúrát, és az iránt érdeklődnek, miért nincs pecsenyesütő. Márpedig ahogy a Kis-Balatonban, úgy itt sem lehet fürödni.

A kifolyó és környezete a tó része, olyan lápos terület, ahol szivárgó vizek áramlanak. Éppen a véderdőterületből bemosódó anyagok teszik különlegessé a tőzegmedrű tavat, ezért van víz alatt a kifolyás és a lápos erdő is. Vagyis ha ezt károsítják, akkor a tó állapotát rontják

- háborog Papp Gábor.

Az illegális fürdőzés miatt kialakult kritikus helyzet megoldására 2021 júniusában Hévíz és Keszthely önkormányzata, a rendőrség, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, valamint a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársainak részvételével egyeztetési folyamat kezdődött. Ennek eddig annyi a kézzel fogható eredménye, hogy július közepén kihelyezték a tiltótáblákat.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre ezt azzal egészítette ki, hogy a rend­őrség, az önkormányzat, valamint az érintett hatóságok 2021 júniusi egyeztető tárgyalásán döntés született a fürdőzés megszüntetéséről. Szeptemberben egy keszthelyi képviselő kezdeményezte egy szabadstrand kijelölését a területen, de kérelmét december végén elutasították a fentiekre hivatkozva.

Kiskunsági Nemzeti Park: tömeges gólyapusztulás

Sürgős madárvédelmi átalakításra van szükség a kecskeméti regionális hulladéklerakóra vezető út melletti középfeszültségű oszlopsoron, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek az olyan tömeges gólyapusztulások, mint amit itt idén augusztusban tapasztaltunk - kezdte posztját a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága.

Igazgatóságuk és az MVM Démász Áramhálózati Kft. sürgős egyeztetését követően gyors döntés született az itt történt gólyapusztulások megismétlődésének elkerülésére: az áramszolgáltató haladéktalanul hozzákezdett az érintett hálózat burkolt szabadvezetékre történő átalakításához. A munkálatok befejezése 2021. októberére volt várható. Továbbá az MVM Démász arról is tájékoztott, hogy szintén hozzákezd a működési területén lévő másik három hulladéklerakó (Felgyő, Szeged, Vaskút) közelében futó, további pusztulásveszélyt jelentő villamosenergia-hálózat madarak számára is biztonságos átalakításához.

Tisza-tó: halak ezrei fagytak a vízbe

Tömeges halpusztulás történt december közepén a Tisza-tóban, süllők sokasága fagyott a vízbe. A Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. közleményt adott ki a történtek megindoklására, amit mi is megírtunk.

Az utóbbi évek átlagához képest nagyobb mennyiségben itt rekedt halak elhullásának több oka is lehetséges, így például valamely mérgező gáz túlzott jelenléte, vagy éppen a létfontosságú oxigén hiánya.

Az első szemrevételezések és a körülmények ismerete után nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a haváriát a túlságosan sekély, maximum 40 cm mély víz és egy időjárási anomália halálos kombinációja okozhatta.

A közelmúltban tomboló viharos szél iránya és ereje révén extrém mértékben kavarta fel az akkor még nyitott terület vizét. A nagy mennyiségű lebegő hordalék képes rárakodni a halak kopoltyújára, ami súlyos esetben a gázcserét is akadályozza. Az ilyen oxigénhiányos állapotot az érzékeny süllők nem képesek huzamos ideig elviselni, ez okozhatta pusztulásukat, írta az esetről kiadott közleményben a sporthorgasz.eu.

A közelmúlt „jéghelyzete” nem tette lehetővé a terület korábbi megközelítését, a jég december 23-ra vastagodott meg annyira, hogy éppen csak elbírjon egy felnőtt embert (a jégen tartózkodás ebben az időben veszélyes, ezért tilos). A Tisza-tavi Sporthorgász K.N. Kft. helyszínre érkező munkatársai, az 1-6 kg súlyú egyedek összmennyiségét mintegy 300 – 400 kg-ra becsülték. A tetemek begyűjtése a jégviszonyok változásáig még várat magára.

A megoldást a régi medrek rekonstrukciója jelentheti. A veszélyes iszap eltávolítása amellett, hogy segítené a halak biztonságos telelését, javítaná az áramlási viszonyokat és a tározott víz mennyiségét is megnövelné. Társaságunk már korábban összeírta azon területek listáját, melyek kotrása halgazdálkodási szempontból a leginkább indokolt.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 40 156 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 7,85%), de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank 39 988 forintos törlesztőt (THM 7,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

fagykárok

tömeges halpusztulás

tömeges madárpusztulás

velencei-tó

fertő tó

tisza tó

hévízi kifolyó