Beindult a boltláncok bérháborúja: ez lehet a veszélye a nyilvános fizetéseknek
Január elején jelentette be két nagy kereskedelmi lánc is az idei béremelések mértékét, és ha minden igaz, már küszöbön a megegyezés több bolthálózatnál is. Az óriási munkaerőhiány miatt a nagy láncoknak béreket kell emelniük, még a most rájuk nehezedő extra terhek mellett is. No és persze a toborzásnak is egy fontos eszköze a pénz. De vajon milyen mértékű bérfeszültséget okoz a a régi és a leendő új kollégák bérei közti különbség, ha van ilyen egyáltalán - ennek járt utána a Pénzcentrum.
Január eleje óta jelentik be sorra a kiskereskedelmi láncok, mennyivel emelik a dolgozók béreit az idei évben. Ebből is látszik, idén is óriási a munkaerőhiány a korábban híresen rosszul fizetett szektorban, írja a Pénzcentrum.
Az Aldinál mostantól az áruházi és a logisztikai munkatársak a vállalatnál eltöltött 5 év után már több mint 432 ezer forintos bruttó munkabérre számíthatnak, egy kiemelt forgalmú áruházban 10 éve dolgozó üzletvezető munkabére egymillió forint fölé emelkedik.
Az áruházlánc új pozíciót is létrehozott: az üzletvezető-helyettesek bére havi bruttó 522 800 forintnál kezdődik.
A Spar üzleteiben az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő után bruttó 285 ezer forint, a gazdasági szempontból kiemelt térségekben a legalacsonyabb bruttó alapbér 300 ezer forint. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó áruházaknál pedig további havi bruttó 10 ezer forint juttatás illeti meg a kollégákat, így a 13. havi juttatással és az egyéb pótlékokkal együtt elérhető maximális havi bruttó jövedelem például az eladó-pénztáros munkakör esetében 392 ezer forint.
Ahhoz, hogy megszűnjön, de legalábbis csillapodjon a munkaerőhiány, bért kell emelniük annak ellenére, hogy nőtt a szektort sújtó különadó mértéke, ráadásul a múlt héten bejelentett árstop miatti különbözetet egy részét is feltehetően nekik kell kigazdálkodniuk. Erre Nagy István agrárminiszter utalt is egy hétvégi nyilatkozatában ("bőven belefér az akciós keretükbe az, hogy most társadalmi szolidaritással segítenek megfékezni az inflációt")
A munkaerő megtalálása és megtartása azonban ebben a szokatlan helyzetben is kulcskérdés, éppen ezért minél hangosabban és hangzatosabban kell toborozni, óriásplakátokon, az üzletekben, és a sajtóban. Éppen ezért ma már mindenki, aki olvas online vagy nyomtatott sajtótermékeket, tudja, hogy mennyit keres egy aldis vagy egy lidl-ös áruházi dolgozó. És ez a transzparencia húzza magával a piac többi szereplőjét is: azaz ők is arra kényszerülnek, hogy egyértelműen kommunikáljanak az elérhető bérekről, bónuszokról.
Régi és új bérek
A január általában a bérmegállapodások időszaka a magyar munkahelyeken, éppen ezért senkit nem leptek meg a nagy bejelentések, hogy sosem látott magasságokba szárnyaltak a pénzek egyes pozíciókban. Egy-egy látványos toborzókampány után azonban vállalaton felütheti fejét az elégedetlenség, emlékezzünk csak a BKV esetére: amikor 400 ezer forintos nettóval kerestek új munkatársakat, a régi dolgozók felemelték a szavukat: az ő bérük ugyanis közel sem volt ennyi. Hogy a kiskereskedelmi dolgozók között lesz-e ilyen feszültség, nagy kérdés.
Azoknál a cégeknél, ahol a KASZ tagsággal rendelkezik nem fordul elő olyan, hogy magasabb béren vesznek fel új munkaerőt, mint a már ott dolgozó munkavállalók bére. Sok helyen jellemző viszont, hogy az ott dolgozóknak a bérezése teljesen egyforma, függetlenül attól, hogy 1 vagy akár 15 éve dolgozik a vállalatnál. Amikor a friss belépőt is ugyanezen a béren veszik fel, az szokta kiverni a biztosítékot a régebbi dolgozóknál
- mondta el a Pénzcentrumnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.
A lap megkereste az áruházláncokat is, hogy ők kiknek és milyen ütemben emelik a fizetéseket. A Sparnál az üzlethálózatban, az élelmiszer-termelésben és a logisztikai területen a nagy létszámot kitevő munkakörökben a mindig az év elején megállapított bérstruktúrák miatt ez nem szokott előfordulni. Természetesen, ha azt tapasztalják, hogy a piaci bérek emelkedése miatt bérrendezésre van szükség, megteszik a szükséges intézkedéseket.
A Lidl Magyarország jelenleg 7500 munkavállalójával a 11. legtöbb alkalmazottat foglalkoztató cég hazánkban, kiemelt figyelmet fordít munkavállalói elismerésére, ezért országos szinten egyedülálló ütemben és mértékben növeli munkavállalóinak bérét. Így a vállalat az elmúlt négy év során összesen 27,16 milliárd forintot fordított bérfejlesztésre, mellyel jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság versenyképességéhez is. Ezen felül a vállalat minden munkavállaló számára azonos karrierlehetőségeket kínál, és egységes fizetési struktúrát alkalmaz, mely olyan objektív kritériumokon alapszik, mint a szakmai tapasztalat, a képesítés, valamint a kompetenciák. Kiemelten fontos, hogy az azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók azonos bérben és juttatási csomagban részesülnek. Béremelés esetén az azonos pozícióban dolgozó munkavállalók bére egységesen változik. Ezen felül az áruházlánc minden munkavállaló számára éves rendszerességgel biztosít képzési és fejlesztési lehetőségeket.
Az ALDI transzparensen közzéteszi az egyes pozíciókban elérhető béreket, illetve év elején a béremelés mértékét. A vállalat ebben az évben egységesen 8%-kal emelte a kereskedelmi, logisztikai és az ügyviteli területen dolgozó munkatársai bérét. A béremelés valamennyi meglévő kollégára vonatkozik, illetve az új belépők is a megemelt kezdőbérben részesülnek. Az áruházlánc juttatási rendszere továbbra is a lojalitást díjazza, vagyis minél hosszabb időt tölt el egy munkavállaló az ALDI-nál ugyanabban a pozícióban, annál magasabb bérre számíthat, amelyet automatikusan megkap, amint eléri a pozícióban az előírt szolgálati időt. Ennek következtében nem fordulhat elő, hogy egy újonnan belépő kolléga magasabb bért kap, mint a már meglévő alkalmazottak. Az egyes bérkategóriákat pedig már a belépés napján megismerik a munkatársak, így a kezdettől fogva kiszámíthatóan tervezhetik karrierjüket.
Keresetek
Az átlagos kiskereskedelmi bérek, azonban messze elmaradnak a fenti csúcsfizetésektől, erről részletes adataink azonban csak 2019-től vannak, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal csak attól az időponttól közli a kereseteket FEOR számok szerint. Az előtte lévő évekből azonban tudjuk, hogy a kereskedelem, gépjárműjavítás szektorban, így együtt mennyi volt az átlagkereset.
Az NFSZ, azaz a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat korábban évről évre közölte, mely szakmákban legmagasabbak az átlagbérek, ám egy ideje ez az adatközlés leállt. Nemrég azonban frissítette foglalkozás szintű keresetstatisztikáját a Központi Statisztikai Hivatal, így 2019-es és 2020-as adataink vannak már szakmákra lebontva is
2020-ban egy bolti eladó bruttó átlagkeresete 256 ezer forint volt (hozzávetőlegesen nettó 174 ezer forint), egy pénztárosé ugyanebben az évben 286 ezer (kb. 190 ezer forint), mely közelébe sincs a 2020 decemberi bruttó 412 ezer forintnak, az egy kalap alatt számolt kereskedelem, gépjárműjavítás bruttó béreihez. Az adatok tehát csalókák mindkét irányból.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)