Egyre népszerűbb a keleti régió? Mutatjuk, hol vásárolták a legtöbb lakást a magyarok
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a koronavírus-járvánnyal összefüggő 2020. évi visszaesés után 17%-kal bővült a lakáspiaci forgalom 2021-ben, és ezzel visszaállt a 2019. évi szintre. A lakásárak emelkedése ismét felgyorsult: 2021 I. negyedévében 9,4%-kal nőtt a használt és 7,8%-kal az új lakások ára, ennek hatására a III. negyedévben a használt lakások ára már 15, az újaké 13%-kal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet. A legerőteljesebb növekedés a budapesti agglomerációban és a Balaton környékén volt, ugyanakkor a főváros központi területein lassult az árak emelkedése. Ennek kapcsán a HelloVidék most annak járt utána, mely megyékben, mely településeken adták el a legtöbb lakást az elmúlt évben.
A használtlakás-piac területi és árarányai átalakultak
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021 I–III. negyedévében az azonos feldolgozottság mellett megfigyelt tranzakciószám Budapesten közel egyharmadával meghaladta a 2020. évi alacsony bázist, azonban még mindig jelentősen elmaradt a 2015–2018 között jellemző szinttől. A megyeszékhelyeken több használt lakást adtak el, mint 2015-ben, és a 2020-hoz viszonyított emelkedés is számottevő volt (23%).
A községekben ugyanakkor több lakást adtak el, mint 2015 óta bármikor. A kisebb települések lakáspiacát kevésbé érintette a Covid19-járvány: a községi lakáspiac szenvedte el a legkisebb visszaesést 2020-ban, de az ezt követő növekedés így is számottevő volt (9,1%).
Mit mutatnak az árak?
2021 I–III. negyedévében egy használt lakás átlagos ára 21,1 millió forint volt, 10%-kal több, mint 2020-ban. Az átlagos négyzetméterár 315 ezer forint volt, ami 12%-kal meghaladta az előző év átlagát. Budapesten egy lakás átlagos ára 37,6 millió forint volt, 3,8%-kal több, mint 2020-ban. A fajlagos ár ugyanakkor 5,4%-kal, 674 ezer forintra emelkedett, ami jelzi, hogy a fővárosban a korábbinál több kisebb méretű lakás cserélt gazdát. A főváros egészét tekintve az árak emelkedése elmaradt az átlagostól, de e tekintetben jelentős különbségek alakultak ki. A pesti belső kerületekben az átlagár stagnált, és a budai kerületekben is mérsékelt ütemben drágultak tovább a lakások. A fővároson belül csak a pesti oldal külső kerületeiben nőttek az országos átlagot meghaladó mértékben az árak. A budapesti agglomerációban 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami 32%-kal meghaladta a 2020. évit. A jelentős áremelkedés a fővárosi agglomeráció valamennyi szektorára jellemző volt.
A megyeszékhelyeken egy használt lakás átlagos ára 22,8 millió, az 1 négyzetméterre jutó ár 362 ezer forint volt, mindkét érték átlag fölötti ütemben emelkedett az előző évhez viszonyítva. A legdrágább megyeszékhely Székesfehérvár, ezt Debrecen és Győr követte. Salgótarján továbbra is a legolcsóbb megyeszékhely, és ezen az elmúlt időszak gyors emelkedése sem változtatott érdemben.
A balatoni agglomerációban a 2020. évi 34,2-ről 39,4 millió forintra emelkedett a használt lakások átlagos ára, ami a vidéki agglomerációk között a legnagyobb (15%-os) növekedést jelentette. A többi vidéki agglomerációban általában átlagos vagy azt kissé meghaladó áremelkedés zajlott, kivételt csak a pécsi agglomeráció jelent, ahol az átlagostól elmaradó, 6,3%-os változás következett be. A kisebb városok 18,1 millió forintos átlagos használtlakás-ára 6,0%-kal haladta meg a 2020. évi szintet. Az agglomerációkon kívül eső községek átlagos ára 8 millió forint volt, 14%-kal több, mint 2020-ban.
A falusi CSOK kedvezményezett településein az átlagos lakásár (8,5 millió forint) nem változott. A 2020. évi lassulás után valamennyi lakástípus ára emelkedett, ám a családi házak drágulása megelőzte a többlakásos épületekét. A folyamat főként a központi nagyrégióban érhető tetten, ahol a családi házak korábban nem tapasztalt ütemben drágultak 2021 I–III. negyedévében.
Hol vásárolták a legtöbb lakást?
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzője szerint, a lakáspiac alapvetően nagyvárosi piac Magyarországon: a legtöbb adásvétel évek óta a fővárosban és a nagyvárosokban (és közvetlen közelükben található agglomerációs településeken) zajlik.
Ennek két oka van, egyrészt ezek a népesség tekintetében is a legkoncentráltabb térségek, másrészt az urbanizációs hatás következtében itt van a legnagyobb épületállomány is. Egy harmadi, legalább ennyire fontos tényező a gazdaság térbeli egyenlőtlensége. Jellemzően ezekben a nagyvárosi terekben van a legtöbb munkalehetőség, a jövedelmek álagon felüliek, ennek megfelelően ezek a térségek a belföldi vándorlás legfontosabb célpontjai. Ha lakóhelyváltoztatásról van szó, akkor az sok esetben lakásvásárlással jár - ezért erős a korreláció a magas beköltözési számokkal jellemző városok és települések és az adás-vételek száma között
- mondta el a HelloVidéknek Soóki-Tóth Gábor, a portál elemzője.
Megnézve a saját és a KSH adatok alapján becsült éves statisztikát akkor az látszik hogy a top 10-be nem került be egyetlen község sem: a főváros nagy és népszerű kerületei (a XI., XIII., XIV.) mellé ezúttal egy pesti peremkerület a IV. zárkózott fel, illetve a vidéki régióközpontok, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Nyíregyháza, Szeged került be (nem rangsorolt a felsorolás). A top helyen a XIII. kerület és Debrecen volt 3000 feletti tranzakcióval, de a többi felsorolt város és kerület is 2000-3000 közötti tranzakciószámmal bír
- tette hozzá a szakember.
Mint mondta, ha a falvakat külön kategóriába tesszük akkor a becslésük alapján a következő a sorrend a legnagyobb tranzakciószámokkal:
Település | Becsült összes tranzakciószám 2021-ben |
Egyek | 152 |
Tárnok | 136 |
Öcsöd | 133 |
Délegyháza | 125 |
Erdőkertes | 121 |
Jászladány | 102 |
Kiskunlacháza | 97 |
Tiszaalpár | 94 |
Győrújbarát | 92 |
Rajka | 92 |
Egyrészt egészen más méretekről van szó, mint látható itt százas nagyságrendről beszélünk. A települések mindegyike a térségi gazdasági centrum vonzáskörzetében található, így Tárnok, Délegyháza, Erdőkertes, Kiskunlacháza a fővárosi agglomeráció déli, olcsóbb szektorában, vagy Győrújbarát Győr mellett. De más vonzó táji környezet (pl. Egyek esetében Debrecen elérhetősége mellett a Tisza-tó közelsége, vagy Délegyházán is hasonló turisztikai vonzerő) is megjelenik. Rajka esetében a határon túli gazdasági övezet hatása lehet magyarázat. Egyeknél a projekciónk lehet, hogy túloz, a település a korábbi években jóval gyengébb számokkal szerepelt, de 2017-től kezdett felívelni a tranzakció szám és a 2020-as érték kimagasló volt, ha ez a trend folytatódott akkor kb. 2021-re ennyi tranzakció történhetett. Új építésről nem tud a statisztika, tehát nem egy szervezett beruházás révén ugrott meg az adásvételek száma
- emelte ki az adatokkal kapcsolatban a portál szakembere.
A HelloVidék több portált is megkérdezett a témával kapcsolatban, Balogh László, az ingatlan.com elemzője részletes megyei adatokat közölt a tavalyi évről. A portál adatai jól mutatják, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az ország keleti régiói iránt: kiemelkedő forgalomat bonyolítottak le Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, illetve Hajdú-Bihar megyében is. Itt az értékesített lakások száma bőven 3000 darab felett van. A táblázat adataiból viszont az is jól látszik, hogy a legkevesebb vásárlás Tolna megyében és Vas megyében történt.
Megye | értékesítési darabszám |
Baranya | 1 225 |
Bács-Kiskun | 2 762 |
Békés | 1 609 |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 3 444 |
Csongrád-Csanád | 2 823 |
Fejér | 2 132 |
Győr-Moson-Sopron | 2 682 |
Hajdú-Bihar | 3 119 |
Heves | 1 791 |
Komárom-Esztergom | 1 690 |
Nógrád | 1 583 |
Somogy | 1 077 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 2 226 |
Jász-Nagykun-Szolnok | 1 358 |
Tolna | 801 |
Vas | 852 |
Veszprém | 2 131 |
Zala | 1 273 |
A portál megyei adatai mellett a részletes, megyeszékhelyekre lebontott adatait is közölte. A következő táblázatban a darabszámok a 2021-es év első háromnegyedévét ölelik fel, ezek a hivatalos forgalmi adatok. Ime a top30 forgalmat lebonyolító település és az átlagos négyzetméterárak:
Település | adásvételek darabszáma | átlagos négyzetméterár |
Debrecen | 2492 | 502 125 |
Miskolc | 2078 | 338 873 |
Szeged | 2009 | 444 091 |
Győr | 1692 | 455 967 |
Nyíregyháza | 1633 | 357 823 |
Székesfehérvár | 1136 | 498 697 |
Kecskemét | 1120 | 444 098 |
Pécs | 997 | 348 647 |
Szolnok | 875 | 359 375 |
Tatabánya | 870 | 358 066 |
Sopron | 785 | 432 145 |
Veszprém | 765 | 491 587 |
Dunaújváros | 744 | 283 263 |
Eger | 694 | 370 583 |
Békéscsaba | 652 | 239 126 |
Szombathely | 651 | 428 326 |
Kaposvár | 500 | 265 055 |
Zalaegerszeg | 489 | 323 677 |
Salgótarján | 479 | 161 090 |
Nagykanizsa | 470 | 271 432 |
Baja | 442 | 255 371 |
Mosonmagyaróvár | 417 | 385 003 |
Siófok | 414 | 615 699 |
Ózd | 404 | 89 637 |
Orosháza | 404 | 206 626 |
Hódmezővásárhely | 401 | 224 847 |
Gyöngyös | 396 | 329 477 |
Gyula | 392 | 311 155 |
Szekszárd | 389 | 325 254 |
Pápa | 366 | 275 399 |
A közölt adatok szerint jól látszik, hogy a legtöbb lakást eladott top10-es listába olyan városok kerültek, mint Debrecen, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét, Pécs, Szolnok, vagy Tatabánya. Érdekesség, hogy a toplistába olyan városok is bekerültek, melyek csupán az elmúlt években váltak népszerűvé, ilyen péládul Nyíregyháza vagy Miskolc.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)