Egyre népszerűbb a keleti régió? Mutatjuk, hol vásárolták a legtöbb lakást a magyarok

HelloVidék   
  Megosztom
Egyre népszerűbb a keleti régió? Mutatjuk, hol vásárolták a legtöbb lakást a magyarok

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a koronavírus-járvánnyal összefüggő 2020. évi visszaesés után 17%-kal bővült a lakáspiaci forgalom 2021-ben, és ezzel visszaállt a 2019. évi szintre. A lakásárak emelkedése ismét felgyorsult: 2021 I. negyedévében 9,4%-kal nőtt a használt és 7,8%-kal az új lakások ára, ennek hatására a III. negyedévben a használt lakások ára már 15, az újaké 13%-kal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet. A legerőteljesebb növekedés a budapesti agglomerációban és a Balaton környékén volt, ugyanakkor a főváros központi területein lassult az árak emelkedése. Ennek kapcsán a HelloVidék most annak járt utána, mely megyékben, mely településeken adták el a legtöbb lakást az elmúlt évben.

A használtlakás-piac területi és árarányai átalakultak

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021 I–III. negyedévében az azonos feldolgozottság mellett megfigyelt tranzakciószám Budapesten közel egyharmadával meghaladta a 2020. évi alacsony bázist, azonban még mindig jelentősen elmaradt a 2015–2018 között jellemző szinttől. A megyeszékhelyeken több használt lakást adtak el, mint 2015-ben, és a 2020-hoz viszonyított emelkedés is számottevő volt (23%).

A községekben ugyanakkor több lakást adtak el, mint 2015 óta bármikor. A kisebb települések lakáspiacát kevésbé érintette a Covid19-járvány: a községi lakáspiac szenvedte el a legkisebb visszaesést 2020-ban, de az ezt követő növekedés így is számottevő volt (9,1%).

Forrás: KSH
Az eladott és az értékesítésre épített lakások száma (ezer darab) Forrás: KSH

Mit mutatnak az árak?

2021 I–III. negyedévében egy használt lakás átlagos ára 21,1 millió forint volt, 10%-kal több, mint 2020-ban. Az átlagos négyzetméterár 315 ezer forint volt, ami 12%-kal meghaladta az előző év átlagát. Budapesten egy lakás átlagos ára 37,6 millió forint volt, 3,8%-kal több, mint 2020-ban. A fajlagos ár ugyanakkor 5,4%-kal, 674 ezer forintra emelkedett, ami jelzi, hogy a fővárosban a korábbinál több kisebb méretű lakás cserélt gazdát. A főváros egészét tekintve az árak emelkedése elmaradt az átlagostól, de e tekintetben jelentős különbségek alakultak ki. A pesti belső kerületekben az átlagár stagnált, és a budai kerületekben is mérsékelt ütemben drágultak tovább a lakások. A fővároson belül csak a pesti oldal külső kerületeiben nőttek az országos átlagot meghaladó mértékben az árak. A budapesti agglomerációban 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami 32%-kal meghaladta a 2020. évit. A jelentős áremelkedés a fővárosi agglomeráció valamennyi szektorára jellemző volt.

A balatoni agglomerációban a 2020. évi 34,2-ről 39,4 millió forintra emelkedett a használt lakások átlagos ára, ami a vidéki agglomerációk között a legnagyobb (15%-os) növekedést jelentette. A többi vidéki agglomerációban általában átlagos vagy azt kissé meghaladó áremelkedés zajlott, kivételt csak a pécsi agglomeráció jelent, ahol az átlagostól elmaradó, 6,3%-os változás következett be. A kisebb városok 18,1 millió forintos átlagos használtlakás-ára 6,0%-kal haladta meg a 2020. évi szintet. Az agglomerációkon kívül eső községek átlagos ára 8 millió forint volt, 14%-kal több, mint 2020-ban.

A falusi CSOK kedvezményezett településein az átlagos lakásár (8,5 millió forint) nem változott. A 2020. évi lassulás után valamennyi lakástípus ára emelkedett, ám a családi házak drágulása megelőzte a többlakásos épületekét. A folyamat főként a központi nagyrégióban érhető tetten, ahol a családi házak korábban nem tapasztalt ütemben drágultak 2021 I–III. negyedévében.

A települések és a budapesti kerületek rangsora az új lakások ára szerint (Forrás: KSH)
A települések és a budapesti kerületek rangsora az új lakások ára szerint (Forrás: KSH)

Hol vásárolták a legtöbb lakást?

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzője szerint, a lakáspiac alapvetően nagyvárosi piac Magyarországon: a legtöbb adásvétel évek óta a fővárosban és a nagyvárosokban (és közvetlen közelükben található agglomerációs településeken) zajlik.

Ennek két oka van, egyrészt ezek a népesség tekintetében is a legkoncentráltabb térségek, másrészt az urbanizációs hatás következtében itt van a legnagyobb épületállomány is. Egy harmadi, legalább ennyire fontos tényező a gazdaság térbeli egyenlőtlensége. Jellemzően ezekben a nagyvárosi terekben van a legtöbb munkalehetőség, a jövedelmek álagon felüliek, ennek megfelelően ezek a térségek a belföldi vándorlás legfontosabb célpontjai. Ha lakóhelyváltoztatásról van szó, akkor az sok esetben lakásvásárlással jár - ezért erős a korreláció a magas beköltözési számokkal jellemző városok és települések és az adás-vételek száma között

- mondta el a HelloVidéknek Soóki-Tóth Gábor, a portál elemzője.

Megnézve a saját és a KSH adatok alapján becsült éves statisztikát akkor az látszik hogy a top 10-be nem került be egyetlen község sem: a főváros nagy és népszerű kerületei (a XI., XIII., XIV.) mellé ezúttal egy pesti peremkerület a IV. zárkózott fel, illetve a vidéki régióközpontok, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Nyíregyháza, Szeged került be (nem rangsorolt a felsorolás). A top helyen a XIII. kerület és Debrecen volt 3000 feletti tranzakcióval, de a többi felsorolt város és kerület is 2000-3000 közötti tranzakciószámmal bír

- tette hozzá a szakember.

Mint mondta, ha a falvakat külön kategóriába tesszük akkor a becslésük alapján a következő a sorrend a legnagyobb tranzakciószámokkal:

Település Becsült összes tranzakciószám 2021-ben
Egyek 152
Tárnok 136
Öcsöd 133
Délegyháza 125
Erdőkertes 121
Jászladány 102
Kiskunlacháza 97
Tiszaalpár 94
Győrújbarát 92
Rajka 92

Egyrészt egészen más méretekről van szó, mint látható itt százas nagyságrendről beszélünk. A települések mindegyike a térségi gazdasági centrum vonzáskörzetében található, így Tárnok, Délegyháza, Erdőkertes, Kiskunlacháza a fővárosi agglomeráció déli, olcsóbb szektorában, vagy Győrújbarát Győr mellett. De más vonzó táji környezet (pl. Egyek esetében Debrecen elérhetősége mellett a Tisza-tó közelsége, vagy Délegyházán is hasonló turisztikai vonzerő) is megjelenik. Rajka esetében a határon túli gazdasági övezet hatása lehet magyarázat. Egyeknél a projekciónk lehet, hogy túloz, a település a korábbi években jóval gyengébb számokkal szerepelt, de 2017-től kezdett felívelni a tranzakció szám és a 2020-as érték kimagasló volt, ha ez a trend folytatódott akkor kb. 2021-re ennyi tranzakció történhetett. Új építésről nem tud a statisztika, tehát nem egy szervezett beruházás révén ugrott meg az adásvételek száma

- emelte ki az adatokkal kapcsolatban a portál szakembere.

A HelloVidék több portált is megkérdezett a témával kapcsolatban, Balogh László, az ingatlan.com elemzője részletes megyei adatokat közölt a tavalyi évről. A portál adatai jól mutatják, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az ország keleti régiói iránt: kiemelkedő forgalomat bonyolítottak le Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, illetve Hajdú-Bihar megyében is. Itt az értékesített lakások száma bőven 3000 darab felett van. A táblázat adataiból viszont az is jól látszik, hogy a legkevesebb vásárlás Tolna megyében és Vas megyében történt.

Megye értékesítési darabszám
Baranya 1 225
Bács-Kiskun 2 762
Békés 1 609
Borsod-Abaúj-Zemplén 3 444
Csongrád-Csanád 2 823
Fejér 2 132
Győr-Moson-Sopron 2 682
Hajdú-Bihar 3 119
Heves 1 791
Komárom-Esztergom 1 690
Nógrád 1 583
Somogy 1 077
Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 226
Jász-Nagykun-Szolnok 1 358
Tolna 801
Vas 852
Veszprém 2 131
Zala 1 273

A portál megyei adatai mellett a részletes, megyeszékhelyekre lebontott adatait is közölte. A következő táblázatban a darabszámok a 2021-es év első háromnegyedévét ölelik fel, ezek a hivatalos forgalmi adatok. Ime a top30 forgalmat lebonyolító település és az átlagos négyzetméterárak:

Település adásvételek darabszáma átlagos négyzetméterár
Debrecen 2492 502 125
Miskolc 2078 338 873
Szeged 2009 444 091
Győr 1692 455 967
Nyíregyháza 1633 357 823
Székesfehérvár 1136 498 697
Kecskemét 1120 444 098
Pécs 997 348 647
Szolnok 875 359 375
Tatabánya 870 358 066
Sopron 785 432 145
Veszprém 765 491 587
Dunaújváros 744 283 263
Eger 694 370 583
Békéscsaba 652 239 126
Szombathely 651 428 326
Kaposvár 500 265 055
Zalaegerszeg 489 323 677
Salgótarján 479 161 090
Nagykanizsa 470 271 432
Baja 442 255 371
Mosonmagyaróvár 417 385 003
Siófok 414 615 699
Ózd 404 89 637
Orosháza 404 206 626
Hódmezővásárhely 401 224 847
Gyöngyös 396 329 477
Gyula 392 311 155
Szekszárd 389 325 254
Pápa 366 275 399

A közölt adatok szerint jól látszik, hogy a legtöbb lakást eladott top10-es listába olyan városok kerültek, mint Debrecen, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét, Pécs, Szolnok, vagy Tatabánya. Érdekesség, hogy a toplistába olyan városok is bekerültek, melyek csupán az elmúlt években váltak népszerűvé, ilyen péládul Nyíregyháza vagy Miskolc.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

ingatlanpiac

lakásvásárlás

ingatlanvársárlás

megyei adatok

körkép

használtlakás piac

központi statisztikai hivatal