Dömping indult a családi házakért: ezek a régiók a legnépszerűbbek most az országban

HelloVidék   
  Megosztom
Dömping indult a családi házakért: ezek a régiók a legnépszerűbbek most az országban

2021-ben több mint 131 ezer használt lakóingatlan cserélt gazdát országosan, ez 5 százalékos növekedésnek felel meg a 2020-as csaknem 125 ezres forgalomhoz képest. Jelenleg öt trend tűnik meghatározónak a 2022-es adásvételek szempontjából. Ezek között szerepet játszanak az emelkedő kamatok, a területi különbségek és az állami támogatások, az új lakások iránti fokozódó kereslet és az idén várható telekárrobbanás is. Cikkünkben most annak jártunk utána, hogyan alakultak az átlagárak, a tranzakciószámok, illetve milyen változások történtek régiós szinten, az ingatlanpiacon.

Nagyot hajrázott a használt lakások piaca 2021-ben, és mérsékelt forgalombővüléssel zárult a múlt év. Hogy idén mi várható, azt még nem lehet megjósolni, viszont vannak folyamatok, melyek biztosan meghatározók lesznek majd a lakáspiacon 2022-ben. Lássuk, mire számítanak a szakemberek!

1. Emelkedő kamatok

Az infláció felgyorsulása miatti kamatemelések nyomán a különböző kölcsönöknél, ezen belül a lakáshiteleknél már megindult a drágulás. Miközben 2021-ben 4 százalék körüli kamattal is lehetett piaci alapú - azaz államilag nem támogatott - lakáshitelhez jutni, 2022-ben inkább 6-8 százalék körüli szintekkel érdemes számolni. Leegyszerűsítve, egy lakáshitel havi törlesztőrészletében egy 5-10 ezer forintos emelkedés másfél évtized alatt 900 ezer - 1,8 millió forinttal emelheti meg a lakás teljes “vételárát”. Mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint az ingatlan-adásvételek 60 százalékát részben hitelből finanszírozzák a vevők, a dráguló hitelek akár fékezhetik is a lakáspiaci keresletet. Ugyanakkor sok vevőjelölt vélhetően pont a várhatóan tovább emelkedő piaci kamatok miatt minél előbb szeretné lebonyolítani a lakásvásárlást, ezért az év első hónapjaiban erős lehet a forgalom a lakáspiacon. A kamatemelések nem érintik az államilag támogatott lakáscélú hiteleket, és a babaváró kölcsönt sem - ami nem kifejezetten lakáscélú hitel, de fordítható mlakáscélra is -, ezért ezek a konstrukciók még jobban felértékelődhetnek.

2. A zöld otthon program élénkítő hatása

Az államilag vagy a jegybank által támogatott lakáshitel-konstrukciók több szempontból is befolyásolhatják a lakáspiacot. Egyrészt a zöld otthon program keretében elérhető lakáshitel-konstrukció az egyik legkedvezőbb megoldás, amelynek segítségével energiatakarékos új otthont lehet vásárolni vagy építeni. Emiatt jelentősen növekvő kereslet várható a programnak megfelelő új lakásokra. A fokozódó érdeklődés, valamint az emelkedő alapanyag- és bérköltségek miatt 10-20 százalékkal növekedhet az új lakások ára, ám a kedvezményes zöld lakáshitel ezt a hatást valamelyest kompenzálni tudja. A zöld otthon program első 200 milliárdos kerete valószínűleg áprilisig kitart, de az MNB tavaly megszerzett zöld mandátumának köszönhetően az ingatlan.com arra számít, hogy a hitelkeret tovább bővülhet. Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője szerint az még viszont kérdés, hogy a kínálat ki tudja-e szolgálni a keresletet, azaz épül-e elegendő új lakás. 2022 az új lakások éve lesz, akár 25-30 ezer új lakás átadása is várható.

A lakásépítési engedélyek számának további növekedésével számolnak a Takarék Index elemzői is idén, hiszen az engedélyeket az 5 százalékos áfaszint alkalmazásához még 2022 végéig meg kell szerezniük a beruházóknak, ami megterhelheti a tervezési szektort és az engedélyeztetést. Már tavaly is nőtt az építési engedélyek száma az 5 százalékosra csökkent újlakásáfa hatására, főleg a családiház-építéseknél. Jelentős változást hoz, hogy az idén június 30. után elkészülő otthonok csak akkor kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha elérik a BB energetikai osztályt, vagyis kellően energiahatékonyak, és 25 százalékban megújuló energiát is használnak.

A 2021-ben átadott lakások száma az első három negyedévben nagyon hasonlóan alakult, mint 2020-ban, összesen több mint 12 ezer otthon készült el. Budapesten jelentősen meghaladta az átadott otthonok száma az előző évek szintjeit, több mint 5 ezer lakást adtak át szeptemberig. A Budapesti Lakáspiaci Riport szerint, októberben és novemberben körülbelül ezret adtak még át, illetve több mint 1800-at decemberre terveztek. Utóbbiak között lehetnek olyanok, amelyek az idei évre csúsztak, de összességében a 2021-es átadások a fővárosban vélhetően meghaladták a 2020-as szintet a Takarék Index elemzői szerint.

Idén csaknem 5800 társasházi lakás átadása várható a fővárosban. Ezek nagy része már tulajdonosra talált, mivel sok vásárló már az építkezés fázisában leköti a lakásokat. A szabad lakások száma körülbelül 2 ezer volt tavaly év végén. A már elindított projektek alapján 2023-ra több mint 5600 társasházi lakás készülhet el Budapesten, amelyek között körülbelül 2 ezer szabad lakás található. 2024–2025-re egyelőre kevés projektet jelentettek be, de egy részét már ezeknek is értékesítették. A már bejelentett fejlesztések alapján a 2022–2025-ös időszakban körülbelül 13 ezer lakást adnak át Budapesten, amelyekből körülbelül 5 ezer még szabad. (1. ábra)

Az ELTINGA vidéki lakáspiaci adatbázisa szerint az értékesítés alatt álló, legalább tíz lakást tartalmazó társasházakban 13 500 lakás épül. Jelentősek ugyanakkor a regionális eltérések, a legtöbb Somogy megyében van (körülbelül 2300), amelyet a Balaton közelsége tesz népszerűvé a fejlesztők és a vásárlók körében. A második legtöbb lakás Pest megyében található (körülbelül 2 ezer) a terület agglomerációs szerepének köszönhetően, míg a harmadik helyen Győr-Moson-Sopron megye áll, több mint 1800 lakással. Az őszi adatok szerint nincs értékesítés alatt álló, legalább tízlakásos társasház Nógrád és Tolna megyében, Békés megyében pedig 31 ilyen lakás található.

3. Állami támogatások növekvő igénybevétele

Az állami támogatásoknál bizonyos határidők lejárta adhat extra keresletet. A falusi csokot az év közepéig, a lakásfelújítási támogatást és a babaváró kölcsönt pedig az év végéig lehet igényelni. Bár az állami család- és lakáspolitikai lépések alapján elképzelhető, hogy a kedvezményeket meghosszabbítják, akik biztosra szeretnének menni, azok még időben lépni fognak. Vagyis az év első felében még többen vásárolhatnak lakást.

4. Telekárrobbanás várható

Lényeges az is, hogy 2022 végén lejár még egy határidő

- emelte ki Balogh László. Hozzátette, csak a 2022 végéig építési engedélyt szerző vagy egyszerű bejelentéssel épülő új ingatlanokat lehet 2026 végéig a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfával megvásárolni. Ez pedig a telekpiacon okozhat árrobbanást, mivel elérhető telkekből egyre kevesebb van, és leginkább a nagyvárosok agglomerációs övezeteiben épülő kertes házak esetében ösztönzi az építtetőket a minél gyorsabb telekvásárlásra.

5. Az agglomerációs és a balatoni települések továbbra is népszerűek

A nagyvárosok agglomerációs térségeiben a használt lakások iránti erős kereslet 2020-hoz és 2021-hez hasonlóan az idén is fennmarad. Ugyanígy a nyaralóövezetekben - többek között a Balaton mellett - lévő ingatlanok ára az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedhet. Összességében a használt lakásoknál árnövekedés lesz, de a korábbinál enyhébb ütemben. Várhatóan 5-10 százalékos drágulásra lehet számítani.

A családi házaknál újra megugrott az építési kedv

A Takarék Index elemzői azt vizsgálták, hogy a szabályozásváltozások és a bevezetett támogatások, például az új lakások áfájának 5 százalékra csökkentése és a CSOK-kal vásárlók illetékmentessége, mennyire érhetőek tetten az építkezési szándékokban.

Visszaestek, majd beindultak az építkezések. A 2020 januárjától életbe lépett áfaemelés (5 százalékról 27 százalékra) már 2019 utolsó negyedévében meglátszott az építési kedven, csökkent a kiadott építési engedélyek száma, és ez a visszaesés 2020-ban tovább folytatódott. A tavalyi első negyedévben mindössze három százlakásosnál nagyobb projekt indult Budapesten, amiből csupán egy volt 27 százalékos áfás a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint. A második negyedévben 500 lakás értékesítése kezdődött meg, ami hosszú évek óta a legalacsonyabb számot jelentette, de ezt is alulmúlta 2020 harmadik negyedéve, ahol 300 lakás került csak piacra a fővárosban.

Miután 2020 őszén bejelentették, hogy az áfakulcs 2021 januárjától ismét 5 százalékosra csökken, élénkülés látszott a budapesti újlakáspiacon. Több, korábban felfüggesztett projekt értékesítése újraindult, valamint új ütemek lakásai váltak elérhetővé. Az élénkülés megfigyelhető volt vidéken is, az ELTINGA 2021 harmadik negyedéves, 505 projektet tartalmazó Vidéki Lakáspiaci Riport adatbázisába 140 az idei év elejétől a nyár végéig került be, mint teljesen új beruházás.

Bár az áfacsökkentést már tavaly ősszel bejelentették, a kiadott építési engedélyek száma 2020 utolsó negyedévében még nem mutatott drasztikus növekedést. Az idei első negyedévben alatta maradt az egy évvel korábbinak, bár az előző negyedéveket jóval meghaladta. A második és harmadik negyedév viszont jelentősen javuló számokat hozott. Így az idei év első kilenc hónapjában több mint 22 ezer engedélyt adtak ki, 30 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az engedélyek ezen szintje továbbra is elmaradt a 2017-2019-es évektől.

Az áfacsökkentés lassabb hatása az engedélyekre nem meglepő, 2016-ban is lassabban indult be a piac, az első negyedévben még ott sem volt olyan nagy az építési engedélyek száma. A második és harmadik negyedév akkor is nagyobb élénkülést hozott.

Eltérő dinamika a családi- és a társasházaknál

Jelentős különbség mutatkozott 2020-ban és 2021-ben a társasházi és a családi ház jellegű építések dinamikájában. Ez utóbbi tavaly jóval kevésbé esett vissza az előző évekhez képest, a társasházi építéseknél sokkal drámaibb volt a csökkenés. Míg 2017-2019-ben a társasházi jellegű építési engedélyek száma jelentősen meghaladta az egyszerű bejelentéssel létesítendő lakások számát, addig 2020-ban ez megfordult, miután utóbbiaknál 20 százalékos, előbbieknél viszont 49 százalékos volt a visszaesés. A kiadott építési engedélyek idei növekedésének hátterében elsősorban az egyébként is kevésbé visszaeső egyszerű bejelentések bővülése állt, az első kilenc hónapban majdnem 15 ezer ilyen történt, a tavalyi egész éves, kevesebb mint 13 ezer után. Ezzel szemben társasházi lakásokra valamivel több mint 7,5 ezer engedélyt adtak ki idén az első háromnegyed évben, 3 százalékkal kevesebbet, mint tavaly az első kilenc hónapban.

A társasházi lakásépítési engedélyek lassabb felfutása nem meglepő, egy társasházi projekt előkészítése és engedélyeztetése hosszabb időt vehet igénybe, így a tavaly ősszel ismertté vált szabályokra is nehezebben tudtak reagálni a nagyobb beruházások fejlesztői.

Vidéken gyorsabban indult be a növekedés

Budapesten a 2021 januárja és szeptembere között országosan megfigyelhető élénküléshez képest nem látszott javulás az engedélyek számában. Az első negyedév kimondottan alacsony számot hozott, majd a második negyedévben ugyan volt egy jelentős ugrás, a harmadik azonban ismét mérsékeltebb engedélyezési eredményt hozott. Az első kilenc hónapban körülbelül 4200 engedélyt adtak ki, ami 2015 azonos időszaka után a legalacsonyabb számot jelentette. A budapesti piac lassabb indulásának hátterében az állhat, hogy itt a társasházi építéseken belül is nagyobb projektekről van szó, amelyek előkészítése még hosszabb lehet.

A megyei jogú városokban az egyszerű bejelentések száma emelkedett az idei év első három negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest, és meghaladta a 2017-2019-es szinteket is. Emellett a társasházépítések is élénkültek. Összességében a kiadott engedélyek száma január és szeptember között jelentősen meghaladta a 2020 azonos időszakit, az előző évek első kilenc hónapját nézve azonban még elmaradást mutatott. A városokban a családi házak építése jóval magasabb arányt képvisel, mint a megyei jogú városokban, de itt is igaz, hogy jelentős emelkedés volt az egyszerű bejelentésekben és a nem egyszerű bejelentésekben is, előbbiek esetén a számuk meghaladta a 2017-2019-es szinteket is, utóbbiaknál megközelítette a 2019-est.

Somogy a Balaton miatt vezet a társasházaknál

Az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont 2019 óta gyűjti a vidéki újépítésű lakóingatlan-projekteket. A Vidéki Lakáspiaci Riport felmérésébe azok az épülő vagy tervezett, legalább 10 lakást tartalmazó társasházak kerülnek be, amelyeket aktuálisan értékesítenek. A 2021 harmadik negyedéves adatok szerint vidéken ilyen projektekben 13 500 lakás épül, Budapesten pedig 21 ezer ilyen lakás van. Míg vidéken inkább kisebb lakásos társasházak a jellemzőek, addig a fővárosban a nagyobb projektek. Ezt mutatja, hogy Budapesten 50 százalékkal kevesebb újépítésű projekt található a magasabb lakásszám ellenére.

Ugyanakkor vidéken is nagyon eltérő kép rajzolódik ki, ha az egyes területeket külön-külön vizsgáljuk. A megyék között a legtöbb (legalább 10 lakásos, értékesítés alatt álló projektben található) lakás Somogyban épül (2272), ami elsősorban a Balaton környékét jellemző jelentős építési hullámnak köszönhető, míg a második helyen Pest megye áll (1982 lakás), amit a főváros közelsége húz felfelé. Szintén sok (több mint 1800) lakás épül Győr-Moson-Sopron megyében. A negyedik és ötödik helyezett Hajdú-Bihar és Csongrád megyében ezer körül alakult a projektek lakásainak száma. Az ellenpólust Nógrád és Tolna megye jelentette, ahol tízlakásos projektben nincs értékesítés alatt álló lakás, de Békés megye is csupán 31 ilyen lakással rendelkezik.

A Balaton környéke kiemelt fejlesztési területnek számít a vidéki újlakás-piacon, főként a déli part. Szintén jellemző, hogy a nyugati megyékben és Pest megyében a megyeszékhelyeken kívüli kisebb városokban is épülnek társasházak, jellemzően a határ vagy a nagyváros közelsége jelent fejlesztési mágnest. A déli és keleti régiókban ugyanakkor inkább a megyeszékhelyekre korlátozódik a piac.

Meglepő, hol nőtt a lakásvásárlási és az eladási kedv

Az ingatlan.com összeállítása rangsorolta, hogy az országon belül hol nőtt a legnagyobb mértékben a kereslet és a kínálat. Ezekből az adatok megerősítik azt az utóbbi időszakban egyre erősödő trendet, amely szerint a fővároson kívüli piac lendületes élénkülést mutat.

A kereslet felfutását nézve Bács-Kiskun megye lett az éllovas, az ottani eladó használt lakóingatlanok iránti érdeklődés 36 százalékkal növekedett. Az első ötben szerepel még Heves, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Tolna, ahol 19-25 százalékos keresletnövekedést könyvelhettek el novemberben.
Az eladási kedv Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőtt leginkább, ahol éves szinten több mint 50 százalékkal nőtt a tulajdonosok által feladott tulajdonosok által feladott eladó lakáshirdetések száma. Jelentős növekedés volt még Heves, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyében is, ahol 25-43 százalékkal bővült a friss kínálat.

Melyek lettek a legnépszerűbb régiók?

A koronavírus-járvány a magyarországi ingatlanpiacon is éreztette hatását, az elmúlt másfél évben jelentősen erősödött a kereslet a nagyobb méretű, vízközeli lakóingatlanok és lakóingatlanok építésére alkalmas telkek iránt. A járvány miatt elrendelt korlátozások és az egyre általánosabbá váló otthoni munkavégzés elterjedésének hatására sokan elkezdték keresni a tóparti ingatlanokat, ami az árakban is azonnal megmutatkozott. Emellett a 2020 során bejelentett lakásfelújítási támogatásoknak is volt egyfajta árfelhajtó hatása. A fenti folyamatok legerősebben a Balaton környéki települések lakásáraiban jelentek meg, ahol mostanra több településen is elértük a budapesti árakat

– mondta Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője.

A Takarékbank elemzői szerint a koronavírus-járvány miatt megtépázott hazai lakáspiacon a 2019-ről 2020-ra megfigyelt csökkenő árdinamika az üdülőövezetekre is jellemző volt, összességében csak 6 százalékkal emelkedtek a fajlagos átlagos árak, az előző évi 17 százalék után. Ezt a mérséklődést részben a főváros gyengébb teljesítménye okozta, Budapest nélkül még 14 százalékos volt a drágulás az üdülőövezetekben, a 2019-es 18 százalék után. Országos szinten tavaly 9 százalékkal drágultak az ingatlanárak.

Az egyes helyszínek között jelentős a különbség. Míg például 2019-hez képest 2020-ra a Balaton környékét még 22 százalékos áremelkedés jellemezte, a Dunakanyarban csak 1,3 százalékkal emelkedett az üdülők és lakóingatlanok fajlagos átlagára. 10 százalék felett drágult a Velencei-tó-Vértes Üdülőövezet (14,4%), Sopron-Kőszeghegyalja (12,2%), valamint a Mecsek és Villány Üdülőövezet (10,7%). A Tisza-tó környékén 9,1 százalékkal, a Mátra-Bükkben 6,3 százalékkal nőttek az árak, míg Budapesten 3 százalék alatti árváltozás volt megfigyelhető. (1. ábra)

A Balaton környékére jellemző, hogy az MNB tranzakciószámai szerint jóval kevésbé estek vissza a tranzakciók az országoshoz (-15,5%) képest, mindössze 5,8 százalékkal csökkent a forgalom 2020-ra, a Tisza-tónál pedig ennél is élénkebb érdeklődés volt tapasztalható, itt a tranzakciószámok 8,9 százalékkal nőttek 2019-hez képest.

Ahogy az előző években, 2020-ban is a legdrágább üdülőövezetnek Budapest számított 651 ezer forintos átlagos fajlagos lakóingatlan- és üdülőáraival. A második helyen a Balaton környéke következett, ahol a további jelentős drágulásnak köszönhetően a fajlagos árak átlépték a félmillió forintot. A harmadik legtöbbet Sopron-Kőszeghegyalján kellett fizetni a lakóingatlanokért és üdülőkért. A legolcsóbban nyaralót (lakóingatlant és üdülőt) vásárolni a Tisza-tó környékén lehetett az előző évekhez hasonlóan, de már itt is meghaladták az árak a 100 ezer forintot, a 2019-es átlag 97 ezer után.

A Takarék Index elemzői azt is megvizsgálták, hogy miként alakultak az árak az elmúlt 10 évben az üdülőkörzetekben. A legnagyobb drágulásra Budapesten került sor (150%), ami nem meglepő a korábbi évek drasztikus árnövekedése matt, de szintén jelentős volt a növekedés Sopron-Kőszeghegyalján és a Balatonnál is, ahol 127, illetve 122 százalékkal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak 2010-ről 2020-ra. Az elmúlt években hazánk nagy vízpartjai közül a Balaton relatíve felértékelődött a Velencei-tó és Vértes üdülőövezethez és a Tisza-tóhoz képest. Előbbi esetében a különbség nem volt olyan jelentős, a Tisza-tóhoz képest azonban majdnem négyszerannyival nőttek az árak a Balatonnál.

A siófoki járás a legdrágább

2020-ban a legdrágább területnek a Balaton körül a Siófok járás parti része számított, ahol 660 ezer forint feletti négyzetméterárakon lehetett lakóingatlanhoz, illetve üdülőhöz jutni. A második legtöbbet a Balatonfüredi járás parti részén kellett fizetni, itt 635 ezer forint volt az átlagos fajlagos ár, míg a harmadik helyen a Fonyódi járás parti része végzett 630 ezer forintos négyzetméterárral, de a félmillió forintot a Balatonalmádi járás parti részén is meghaladták az árak. Keszthely környékén nem volt lényeges különbség a partmenti és a parttól távolabbi települések árazásában, ez utóbbi számított a parttól messzebb elhelyezkedő helyszínek közül a legdrágábbnak, ami nem meglepő, ugyanis a Keszthelyi járásba tartozó Hévíz, a magas áraival, felfelé húzza az átlagot. A parti helyszínek közül a Marcali járás esetében kellett a legkevesebbet fizetni, átlagosan 197 ezer forintot négyzetméterenként.

A Balaton mellett 2010 és 2020 között a Fonyódi járásban nőttek leginkább a lakóingatlanok és üdülők fajlagos árai (226%), de jelentős áremelkedés jellemezte a Balatonfüredi járást is (158%), valamint a Tapolcait is (141%). A 10 év során a legkisebb árváltozás a Keszthelyi járásban volt megfigyelhető a vizsgált helyszínek közül. (78%) (1. táblázat) Ugyanakkor a Balatonnál zajló újlakás-építések jelentősen befolyásolják az adott évek tranzakciós árait, így abban erőteljesebb kilengések is tapasztalhatók voltak az elmúlt éveben.

A déli parti települések az élen

A vizsgált üdülőövezetekbe tartozó települések közül a legdrágábbak továbbra is a Balaton mellett találhatóak, a 2020-ban megvalósult tranzakciók alapján a legtöbbet négyzetméterenként az előző évhez hasonlóan, Balatonlellén kellett fizetni, itt közelítették a 700 ezer forintot a fajlagos medián árak. Drágaságban második helyen Siófok állt, amelyet Balatonszemes, Balatonföldvár, Fonyód, Zamárdi és Balatonfüred követett. A nagy tavak között legolcsóbban a Tisza-tónál lehetett ingatlant vásárolni, a vizsgált helyszínek közül Tiszafüreden 172 ezer forint volt a négyzetméterenkénti ár 2020-ban. (2. táblázat) A Tisza-tó mellett vélhetően ennél olcsóbban is ingatlanhoz lehetett jutni, de Poroszlón és Abádszalókon a kevés tranzakció miatt nem volt meghatározható a fajlagos medián ár.

Mennyiért lehet új lakást vásárolni a Balatonnál?

Az elmúlt években jelentős építési hullám kezdődött a Balatonnál, az Eltinga vidéki újlakás-adatbázisa alapján a még szabad lakással rendelkező, több mint tízlakásos projektekben jelenleg majdnem 4000 lakás kap helyet. Ez a volumen nagyon jelentős növekedést hoz a part menti településeknek, a következő 1-2 évben a lakásállomány 20 és 30 százalékának megfelelő új társasházi lakás készülhet el például Szántódon, Alsóörsön és Balatonakaliban. Az új lakások jelentős részét azonban már eladták, valamivel több mint 1000 darab szabad lakás található az ilyen beruházásokban.

Az árak elég magasak a Balatonnál, átlagosan négyzetméterenként a szabad társasházi lakásokért több mint 1 millió forintot kell fizetni, ami meghaladja a fővárosi új lakásárakat is, ugyanakkor jelentős különbség mutatkozik az egyes települések drágaságát illetően. Az ismert árakkal rendelkező projektek alapján a legtöbbet Balatonfüreden kellett fizetni, itt az 1,4 millió forintot is elérték a fajlagos árak, míg Tihanyban, Zalacsányban, valamint Zamárdiban körülbelül 1,3 millió forintot kér

Mi a helyzet a további régiókban?

Észak-Alföld

2021-ben a lakásárak dinamikus növekedési üteme lelassult, ugyanakkor az olcsóbb országrészekben még mindig érezhető az áremelkedés. Az MNB felmérése szerint az észak-alföldi régióban 2020-ban 9,6 százalékkal mentek feljebb a lakásárak, ezzel a második helyezést érte el a régiók sorrendjében. A régión belül mind az árak, mind a lakásépítések számában kiemelkedik Debrecen, amely csaknem 500 ezer forintos átlagos négyzetméterárával országosan is a legdrágább megyeszékhely. Jelentősen drágább, mint a régió két másik megyeszékhelye, Nyíregyháza és Szolnok. Előbbiben 350 ezer, utóbbiban 300 ezer forint körül alakulnak az átlagos négyzetméterárak.

Debrecen magas árait a kedvező gazdasági és munkaerőpiaci helyzete mellett a sok új építésű lakás is magyarázza. A városban jelenleg hozzávetőleg 900 lakást építenek tízlakásosnál nagyobb társasházakban, a megye egészében pedig több mint ezret, amivel Hajdú-Bihar megye Somogy, Pest és Győr-Moson-Sopron után a negyedik helyen áll a lakásfejlesztések volumenében. Érdekesség, hogy az észak-alföldi régió másik két megyéjében, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben – a tíz lakásosnál nagyobb kategóriában - együttvéve is kevesebb, mint 300 lakás épül.

Nyugat-Dunántúl

A nyugat-dunántúli régió a lakásárakat tekintve hagyományosan az ország drágább területei közé tartozik, azonban az egyes járások között nagy különbségek vannak. Elsősorban az osztrák határszél településein mérhetők magasabb árak, ahol az Ausztriába ingázó munkavállalók erősebb fizetőképes kereslete jelenik meg, az utóbbi időben azonban a régió két másik térsége is a figyelem középpontjába került. Egyrészt a Mosonmagyaróvári járás Szlovákiához közel eső települései, másrészt Zala megye Balaton környéki települései. Mindkét térségben kiemelkedően magas az új építésű lakások száma. Előbbi térségben a Pozsonyban dolgozó szlovák állampolgárok közül döntöttek úgy sokan, hogy a lakásárak tekintetében olcsóbb magyar településeken vásárolnak vagy építenek maguknak házat. Ezt a folyamatot a forint euróval szembeni folyamatos gyengülése tovább erősítette: a szlovák oldalon euróban kapott fizetések egyre többet érnek a magyar lakáspiacon. A Balaton-parti településeken pedig a partmenti, új építésű ingatlanok kiugró négyzetméterárai húzzák felfelé az átlagot.

Ennek eredményeként elmondható, hogy a tavalyi évben Győr-Moson-Sopron megye a 3., Vas megye a 7., Zala megye pedig a 13. legdrágább megyéje volt az országnak. Előbbiben 400 ezer forint feletti – a Soproni járásban közel 500 ezer forintos – négyzetméterárakkal, utóbbi kettőben Vas megye bőven 300 ezer forint feletti, Zala megye pedig kicsivel 300 ezer forint alatti négyzetméterárakkal. Új lakások tekintetében Győr-Moson-Sopron megyében, a tízlakásosnál nagyobb projektekben összesen 1800 lakást kínálnak eladásra, Vas megyében ennek a fele, Zala megyében pedig nagyjából 500 új lakás van a kínálatban. Az új lakások négyzetméterárai mostanra szinte mindegyik megyeszékhelyen közelítik vagy meg is haladják a 600 ezer forintot. Érdekesség, hogy a legnagyobb kettősség Zala megyében figyelhető meg: míg a megye belső, infrastrukturálisan gyengén ellátott aprófalvaiban szinte alig épül új lakás, addig a Balaton-parti luxuslakásokat bőven 800 ezer forint feletti négyzetméteráron kínálják.

Dél-Dunántúl

A dél-dunántúli régió a lakásárakat tekintve az ország olcsóbb területeihez tartozik, de mint sok más régióban, itt is hatalmasak az egyenlőtlenségek. A Somogy, Tolna és Baranya megyét magában foglaló térséghez tartozik a Balaton déli partja, ami lakásárak tekintetében kiemelkedően drága része az országnak, különösen amióta nagyobb számban épülnek partközeli új lakások, melyek árcédulája a budapesti új lakásokéval vetekszik. Ezzel szemben a néhány tíz kilométerrel délebbre fekvő községekben már bőven az országos átlag alatt vásárolhatunk magunknak házat. Somogy megye az egyetlen megye az országban, ahol a megyeszékhely lakásárai alacsonyabbak a megyei átlagnál, a már említett Balaton-part kiugróan magas árai miatt.

Nem véletlen, hogy a vidéki térségek közül a Balatonfüredi járás után a Fonyódi és a Siófoki járás lakásárai következnek, ahol már tavaly meghaladta a 600 ezer forintot az átlagos négyzetméterár. Míg tehát a megyei átlag 450-500 ezer forint között van négyzetméterenként, addig Kaposváron a 300 ezer forintot sem érik el az árak. Somogy megyénél olcsóbbak, de Baranyánál drágábbak a Tolna megyei lakások, ahol alulról közelítik a 300 ezer forintot a négyzetméterárak. Tolna megye székhelye, Szekszárd azonban mind Kaposvárnál, mind Pécsnél drágább, ott 350 ezer forintos négyzetméterár felett cserél gazdát a legtöbb lakás. A régió legolcsóbb megyéje Baranya, ahol még a régióközpont Pécs sem tudja ellensúlyozni a községek alacsony árait. Míg Pécs 300 ezer forintot éppen meghaladó négyzetméterárai az ország régióközpontjai között az utolsó előtti helyre volt elegendő, addig a megye járásainak felében 120 ezer forint alatt marad az átlagár.

Lakásépítések tekintetében is nagy ellentétek láthatók a régióban. Somogy megyében elsősorban a Balaton-parti településeknek – különösen Siófoknak – köszönhetően több mint 2000 új lakást kínálnak eladásra. Ezzel szemben Baranyában mintegy 500-at, míg Tolna megyét szinte teljesen elkerülik a nagyobb társasházakban érdekelt lakásfejlesztők.

Észak-Magyarország

Az észak-magyarországi régió mindhárom megyéjében alacsonyabbak a lakásárak az országos átlagnál. Míg Magyarországon – Budapest nélkül számolva – átlagosan 331 ezer forintos négyzetméteráron keltek el az idei évben a lakások, addig az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképe szerint Heves megyében 281 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplénben 232 ezer, míg Nógrád megyében mindössze 137 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Az alacsony árak mögött munkaerőpiaci és demográfiai sajátosságok állnak, a térségben ugyanis a fizetések jellemzően országos átlag alattiak, és ezzel összefüggésben évtizedek óta erős az elvándorlás.

Mindössze néhány járás lakásárai tudják megközelíteni vagy minimálisan meghaladni az országos átlagot. Ilyen például a Tiszaújvárosi járás, amely jelentős ipari tevékenységének köszönhetően kiemelkedik a többi borsodi járás közül 330 ezer forint körüli négyzetméteráraival. Ez egyébként a megyeszékhelynél, Miskolcnál is jelentősen magasabb, ott 268 ezer forint az átlagár. Heves megye székhelye szintén egy ilyen térsége a régiónak, Egerben ugyanis 358 ezer forint egy átlagos négyzetméter, ami az országos átlagnál is magasabb. Nemcsak a régió, de az ország legolcsóbb megyéje is Nógrád, ahol a megyeszékhely, Salgótarján lakásainak átlagára mindössze 165 ezer forint négyzetméterenként annak ellenére, hogy az elmúlt 2-3 évben több mint 80 százalékos volt az áremelkedés.

Ami a régió lakásépítési számait illeti, szintén országos átlag alatti beruházási volument látunk. Borsodban mintegy 400, Heves megyében mintegy 300 lakás épül tízlakásosnál nagyobb társasházban, míg Nógrád megyében egyáltalán nincs ilyen projekt.

Dél-Alföld

A dél-alföldi régió megyéiben átlag körüli vagy az alatti lakásárak jellemzők. A három megye – Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés – közül Csongrád-Csanád a legdrágább, ahol az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképe szerinti 345 ezer forintos átlagos négyzetméterár kicsivel meghaladja a – Budapest nélkül számított - 331 ezer forintos országos átlagot. Ezzel szemben Bács-Kiskun 289 ezer forintos átlaga elmarad attól, Békés megye pedig az utolsó előtti helyen áll az ország megyéinek sorrendjében 213 ezer forintos átlaggal. Ahogy több kelet-magyarországi megyében, úgy a relatíve alacsony árakat itt is magyarázhatják az országos átlagtól 20-30 százalékkal elmaradó átlagjövedelmek.

Kecskemét egyértelműen az ipari tevékenységnek – autógyártás – Szeged pedig az oktatási, kutatási tevékenységnek és a régióközponti szerepének köszönhetően emelkedik ki gazdaságilag a régióból. A harmadik megyeszékhelyre, Békéscsabára ugyanez nem igaz, az ottani árak – a megyeszékhelyek közül - egyedül a salgótarjánit előzik meg, 246 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ami a régió lakásépítési számait illeti, az Eltinga Vidéki Lakáspiaci Riportja szerint tízlakásosnál nagyobb társasházban Csongrád-Csanád megyében mintegy 1000 lakás épül, a legtöbb Szegeden. Ez egyébként a megyeszékhelyek közül országosan az egyik legmagasabb érték. Bács-Kiskun megyében hasonló méretű projektekben mintegy 700 lakás épül, Békésben viszont kevesebb, mint 50.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 45 318 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,6 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 45 639 forintos törlesztőt (THM 13,95%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

lakáspiac

ingatlanpiac

ingatlan

lakás

lakásvásárlás

otthonteremtés

otthonteremtes2022tamogatasok_marciustematikus