Kész, vége?! Ha így megy tovább, kiürülnek a hentespultok a hazai boltokban, piacokon

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Kész, vége?! Ha így megy tovább, kiürülnek a hentespultok a hazai boltokban, piacokon

Ennyire nem éri meg tyúkot, disznót vagy szarvasmarhát tartani? Magyarországon ugyanis 2022. nyarán a főbb haszonállat-fajokból mind kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál – derült ki a Fókuszban a megyék legfrissebb – 2022-es kiadványából is, amelynek megyékre vonatkozó adatait is górcső alá vettük.


 

Mindannyian saját bőrünkön érezzük, hogy körülöttünk szinte mindennek drámai módon, folyamatosan emelkedik az ára. Többet kell fizetnünk az elektromos áramért, a földgázért, az élelmiszerekért, de az állatoknak szánt takarmányért is. Ráadásul a forró és aszályos nyár sem segítette a helyzetet, idén sokkal kevesebb terményt tudtak betakarítani a szükségesnél. Ezen túl szinte minden feldolgozóipari költségelem – a logisztika, a vegyszer, a munkaruha, a szennyvízköltség stb – kiszámíthatatlanul és folyamatosan emelkedik, a csomagolóanyagokról nem is beszélve. Nem csoda hát, hogy a KSH legfrissebb adataiból az is kiolvasható, hogy összes az állattartó ágazatban jellemző az állománycsökkenés – vidéken is egyre többen gondolják úgy, hogy felszámolják a háztáji gazdaságukat – de erről majd később!

Az orosz-ukrán háború mellett a rendkívüli aszály is betett a takarmányáraknak, a becslések szerint idén például a búza esetében 30, a repcéében 40–50 százalék volt a hozamcsökkenés. Az őszi árpa termésátlaga hektáronként 4,5 tonna volt, szemben az átlagos 5–5,5 és a tavalyi 6,5 tonna/hektár rekordmennyiséggel. A szalma is kevés lett, és a minősége is gyenge. Árak tekintetében a tavalyihoz képest duplájára drágult szinte minden: a búza ára 15.000, a kukoricáé 14.000–18.000, az árpáé 14.000, a zabé 12.000–15.000 forint/mázsa körül mozog. Az árak régiónként eltérhetnek egymástól - de erről az Agrárszektor korábban itt írt.

Tényleg ennyire nem éri meg tyúkot, disznót vagy szarvasmarhát tartani? Magyarországon ugyanis 2022. nyarán a főbb haszonállat-fajokból mind kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál – derült ki a Fókuszban a megyék legfrissebb – 2022-es kiadványából is, amelynek megyékre vinatkozó adatait is górcső alá vettük..

Durva visszaesés tapasztalható a vágóhidakon

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2022 első félévében a hazai vágóhidakon mintegy 214 ezer tonna sertést és több mint 230 ezer tonna baromfit vágtak (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly). A főbb haszonállatainkból kivétel nélkül kevesebbet vágtak 2021 azonos időszakához képest: darabszámot tekintve 5,5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 6,5 százalékkal kevesebb sertést és 12,8 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2022 első fél évében. A baromfifélék adatsora mondhatni, hogy drasztikus, hiszen a liba és a kacsavágás jelentősen, 35 és 49 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor a pulykavágás gyakorlatilag szinten maradt az egy évvel korábbi bázisértékhez viszonyítva - írta az Agrárszektor.

A Somogy megyében élő őstermelő, Tibor az idei évben három tehenet adott el, egy tehén maradt, azt is – ahogy fogalmazott - szinte már csak kedvtelésből tartották meg. Ahogy a családfő a HelloVidéknek elmesélte, feleségével már nem is meri kiszámolni a valós költségeket. Csak a takarmányárak az elmúlt egy évben – ahogy ő érzékelte - háromszorosára emelkedtek. Szinte mindig tartott a háztartásukban tyúkot, csirkét, kacsákat is, sőt két évvel ezelőttig disznót is hizlaltak. Az elmúlt fél évben azonban annyira megdrágult a takarmány, hogy elgondolkodtak azon, vajon érdemes-e kacsát, csirkéket, tyúkokat tartani. Csak egy mázsa kukorica ára 18 ezer forint körül mozog. Ez a mennyiség egy hónapig elég és ehhez még venni szoktunk tápot is – közölte a HelloVidéknek őstermelő. Aki hozzátette, ma már csak azért ragaszkodnak a saját nevelésű háziállatokhoz, mert tudják, hogy egészséges húst esznek, de sajnos egyre kevésbé éri meg velük vesződni. Akinek nincs saját termelésű takarmánya - kukorica, búza, árpa vagy napraforgó - annak valóban drága lett a baromfi tartása is.

A probléma nem egyedi, és nem újkeletű. Úgy tűnik, a helyi kisgazdák a magas takarmányárak következtében a jószágok azon részét adják el, ami a többletet termeli. Olyan alapanyagok többletét, amelyből eladásra szánt kézműves, egészséges, teljes értékű étel születne a vásárlók számára – így tettek a Somogy megyei családban is, ahol eddig kézműves sajtkészítéssel is foglalkoztak.

Egy év alatt 30 ezer szarvasmarhával lett kevesebb az országban

Ha a KSH-ban közölt adatokat nézzük, szarvasmarha tekintetében jelentős változás még nem látszik, de a csökkenés már kimutatható. 2015 és 2021-ig még enyhe növekedést is lehetett látni a hazai marha-állományban (2021 júniusúban 931 ezer darab tehenet tartottak nyilván). 2022 júniusában azonban ez az állomány közel 30 ezerrel lett kevesebb (903 ezer volt 2022 nyarán - ebből tehén 416 ezer).

A szarvasmarha-állomány (902,7 ezer) 3,1%-kal mérséklődött, és mindössze 5 megyében nőtt a létszámuk, utóbbiak közül is csak Somogyban bővült jelentősebben (13%-kal). A nagyobb állománnyal rendelkező megyék közül Hajdú-Biharban egy év alatt 3,3, Pest megyében 7,8, Bács-Kiskunban 5,4%-kal fogyott a szarvasmarhák száma. Száz hektár mezőgazdasági területre vetítve a legtöbb szarvasmarhát Győr-Moson-Sopron és Pest megyében tartották (egyformán 27-et), a legkevesebbet Hevesben (10-et).

Állatállomány (szarvasmarha), 2022 június Forrás: KSH
Állatállomány (szarvasmarha), 2022 június Forrás: KSH

Egyre nagyobb bajban a sertéstartók is

A gazdák ennyire kilátástalannak még sohasem látták a helyzetet, és nem csak azért, mert sújtja őket az őrületes áremelkedés. Európában szinte mindenütt túltermelés van a sertéságazatban. Tonnaszámra érkezik a spanyol, dán disznóhús, miközben a magyar tenyésztők sem tudják eladni saját disznóikat. Spanyolországban 3 hónapig árulhatnak fagyasztott húst, nálunk 6 hónapig. Az EU-n belül még nem sikerült ez ügyben egységes álláspontot kialakítani. Hazai sertéstartókkal beszélve látszik, mindenki hasonló veszteségeket szenved el, küszködik, próbál életben maradni. Ez a helyzet állami támogatás mellett is tarthatatlan – írta korábban a HelloVidék.

A nyomott felvásárlási árak és a magas takarmányárak miatt egyszerűen nem lehet gazdaságosan működtetni a sertéstelepeket, pedig mi mindent megteszünk, és amit csak lehet, magunk megtermelünk. Azért az elgondolkodtató, hogy gabona ára most két és félszerese annak, ami szokott lenni, a disznó kilónkénti ára viszont 150-forinttal alacsonyabb. Mire vágásérett lesz egy állat, addigra nekünk tízezer forint veszteséget termel

– közölték a HelloVidékkel 2022 tavaszán a jáki Rácz major gazdái, aki még hozzátették, ebben még nincs benne az, hogy a sertésnek rendkívül nagy az élőmunkaigénye. Az állattenyésztésben nincs pihenőnap, sem ünnepnap, a váltásokat sem egyszerű megoldani. Az országos munkaerőhiány itt, a nyugati határszélen pedig még súlyosabb.

A sertéságazatban az a helyzet alakult ki 2022-re, hogy ha a megtermelt takarmányt tárolták volna, és azt értékesítették volna később, a Vas meyei gazdák sokkal jobban jártak volna, minthogy állatokat nevelnek. De az állattenyésztést – ahogy a sertéstartók fogalmaztak - akinek ez az élete, nem olyan könnyű feladni.

Lássuk, disznó-ügyben mit mutatnak a számok!

Míg 50 évvel ezelőtt Magyarországon a KSH adatai szerint 7594 ezer sertést neveltek, addig 2021 decemberében több, mint felével apadt a sertésállomány száma. 2022 nyarán 2 714,8 ezer állatot tartottak nyilván.

Ha az utóbbi időszak statisztikai adatait nézzük, a hazai sertésállomány 2015 óta tényleg folyamatosan apad (2015-ben még 3,12 millió darab volt - 2022 júniusára ez 2.72 millióra apadt). 2019 után a KSH adatbázisában nem találunk arra vonatkozóan adatot, hogy a gazdasági szervezeteknél vagy az egyéni gazdaságokban csökkent-e inkább a sertésállomány, de a 2019 előtti KSH számokból kiolvasható, hogy arányait tekintve az egyéni gazdaságoknál jelentősebb a csökkenés (2015-ben 705 ezer, 2019 decemberében már mindössze 486 ezer darab sertést tartottak egyéni gazdaságoknál).

A KSH Fókuszban a megyék adataiból kiolvasható, hogy a sertésállomány (2,7 millió) 2021. június 1-jéhez képest országosan 5,9%-kal csökkent, 7 megyében azonban többet gondoztak az egy évvel korábbinál. Az adat Jász-Nagykun-Szolnokban 13, Baranyában 3,2%-kal emelkedett, Hajdú-Biharban azonban 17%-kal visszaesett az egyedszám. Száz hektár mezőgazdasági területre vetítve a sertések számát, a hazai átlag 53. Ehhez képest Komárom-Esztergom megyében ez 177, Baranyában 138, tehát az átlagnak két-háromszorosa. Somogyban 92, Hevesben az átlagnak kevesebb, mint a negyede, 12 volt.

Állatállomány (sertés), 2022 június Forrás: KSH
Állatállomány (sertés), 2022 június Forrás: KSH

A tyúktartásssal sem más a helyzet

40-50 évvel ezelőtt még természetes volt, hogy szinte minden falusi udvarban kapirgált néhány baromfi, tyúk, kakas vagy kacsa. Jelenleg 2600 baromfitartó gazdaságot és több, mint száz feldolgozó vállalkozást tartanak Magyarországon számon. Ez azonban a nagyobb és ebből élő vállalkozásokat jelenti. A hobbiból és részben az adott család ellátását kiegészítő baromfitartás visszaesett az elmúlt évtizedekhez képest, viszont a pandémia alatt ismét nőtt a számuk a statisztikai hivatal adatai szerint.

A hazai hústermelés felét egyébként a baromfiágazat adja, amely a harmadik legnagyobb exportcikkünk, és amelyből teljesen önellátóak vagyunk. Az ágazat kibocsátása 2020-ban 294,1 milliárd forint volt, amely a mezőgazdaság kibocsátásának tíz százalékát tette ki. A magyar baromfiágazatot az elmúlt két évben azonban több csapás is érte, egy közülük a takarmányárak emelkedése. A termelőknek az állataik felnevelése – a baromfik esetében is - jelenleg 30-40 százalékkal drágább az egy évvel korábbihoz képest.

A baromfiágazat a csirkemell és a csirkefarhát révén az árstopban is érintett. Emiatt is egyre többen hagynak fel a baromfitenysztéssel, az ágazatban kialakult tarthatatlan helyzet következményeként – mondta a VG-nek Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója is. A termelőknek a szakember szerint arra lenne szükségük, hogy a költségeik megtérüljenek az átvételi árban. Ha ez nem történik meg, a termeléscsökkenés folytatódni fog, ennek hatása pedig már rövidtávon is érzékelhető lesz kereskedelemben.

Persze darabszámra így is a legtöbbet tartott állat a tyúk

Míg azonban 2015-ben 37 millió 896 ezer darab tyúkot neveltek Magyarországon, 2022-re 29 millió 868 ezerre apadt az állomány. (2015 – 2019 időszakban az egyéni gazdaságokban csökkent inkább a darabszám, nem a nagyobb vállalkozásoknál.)

A tyúkok száma egy év alatt megyénként különbözőképpen változott, összességében 11%-kal, 30 millió alá csökkent. A legalább 2 millió tyúkkal rendelkező megyék közül egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bővült a létszám (11%-kal), a legnagyobb mértékben pedig Bács-Kiskunban esett vissza (41%-kal), állategészségügyi járványhelyzet miatti kényszervágásokkal összefüggésben.

Állatállomány (tyúk), 2022 június Forrás: KSH
Állatállomány (tyúk), 2022 június Forrás: KSH

Kevesebben akarnak juhot is

A KSH adatai szerint Magyarországon a juhok száma 2020 óta csökkent. 2019 decemberében 1 millió 61 ezer darabot számoltak, ez 2022 nyarára 929 ezer darabra csökkent. 2015-2019 között még közel tízszer több juhot tartottak, mint gazdasági szervezetekben.

A juhállomány a nyár kezdetén (928,5 ezer) összességében 3,1%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, azonban Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala mellett a dél-alföldi, valamint a dél-dunántúli megyékben növekedett. A hazai juhállomány együttesen majdnem felével rendelkező megyék közül Bács-Kiskunban 2,7%-kal gyarapodott, Hajdú-Biharban 5,5, Szabolcs-Szatmár-Beregben 18%-kal fogyott az egyedszámuk 2021. június 1-jéhez képest.

Állatállomány (juh), 2022 június Forrás: KSH
Állatállomány (juh), 2022 június Forrás: KSH

Címlapkép: Getty Images

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

mezőgazdaság

állattartás

haszonállat

szarvasmarha

disznó

tyúk

juh