Budapest 6℃ (borult)Marad az árstop, de örülhetünk neki? Mutatjuk, mire számítanak a szakemberek
2023. április 20-án a kormány bejelentette az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopok meghoszabbitását. A döntés értelmében a hatósági árak egészen június 30-ig velünk maradnak. De mivel is magyarázható az intézkedés hatályának újbóli kitolása? Milyen hatása lesz ennek a magyar élelmiszerárakra és a kiskereskedelemre? Az Agrárszektor erről és a napokban bejelentett ukrán mezőgazdasági termékek behozatali tilalmáról kérdezte Raskó György agrárközgazdászt.
Ahogy a portál írja, az agrárközgazdász szerint az élelmiszerárstop hatályának újabb meghosszabbítása ugyanolyan, a nép közérzetét javító lépésnek tekinthető, mint a korábbi alkalmakkor. Raskó György szerint ez színtisztán belpolitikai döntés volt, amit a kiskereskedelem szereplői és a mezőgazdasági termelők fognak megfizetni. A szakember ugyanakkor úgy véli, idén nem fogják kivezetni az ársapkát. Az ugyan előfordulhat, hogy az év végére egy számjegyűre csökken az infláció, bár ezt nem tartja valószínűnek.
Ha nem lesz állami beavatkozás, és a piac dönti el az árak alakulását, akkor idén nem lesz egy számjegyű az infláció
-jelentette ki Raskó György.
A tegnapi Kormányinfón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő azt is bejelentette, hogy mostantól a boltoknak kötelező akciókat kell majd tartani. Vagyis a kiskereskedelmi egységeknek egyes - nem ársapkás - termékeket kötelezően akciókkal kell majd értékesítenie, a kijelölt termékek pedig folyamatosan változni fognak. Az új rendszerben az alapvető élelmiszereket 20 kategóriába kell besorolni, és az elmúlt 30 nap átlagához képest 10%-kal kell majd leakciózni. Emellett a hatóságok az árazást is szigorúbban fogják ellenőrizni, ami azt jelenti, hogy ennek keretében razziák is lesznek a boltokban. Az árfigyelő rendszer legkésőbb július 1-től lép majd életbe.
Raskó György szerint ez az újabb intézkedés olyan drasztikus mértékű beavatkozásnak számít, amit nem is lehet értelmezni. Ezzel ugyanis az állam hatalmi eszközökkel arra kényszeríti a vállalkozók egy jól behatárolható körét, hogy veszteségesen végezzék a tevékenységüket. A szakember nem is tudja, hogy ez az intézkedés jogilag szabályos volt-e, mivel ezek olyan ezek mind olyan lépések, amelyek magyar piacgazdaság (rövid) történetében mostanáig nem fordultak elő. Az agrárközgazdász szerint már a hatósági árak bevezetése is komoly nehézségeket okozott a kiskereskedelem szereplőinek, most pedig olyan akciók meghirdetésére fogják rákényszeríteni őket, amik egyértelmű és további veszteségeket jelentenek számukra. Raskó György szerint egy ilyen döntés után már nem beszélhetünk piacgazdaságról.
Mire számít még a szakértő? Milyen hatásai várhatók a későbbiekben a meghozott döntéseknek? Az Agrárszektor teljes cikkéből kiderül, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
