Fillérekért vehetsz présházat a legendás magyar borvidékeken: néhány millióért is van ajánlat

Bár az időjárás idén nem könnyítette meg a szőlősgazdák dolgát, az elmúlt hetekben számos szüretből tudósítottak a termés kiváló minőségéről. Ígérik, jók lesznek az idei borok is, ám ez a lelkesültség egyáltalán nem látszik meg a borvidékek ingatlanforgalmán. Az ugyanis teljesen belesimul a hazai lakáspiacba: ahogyan bekövetkezett az általános lassulás, úgy csökkent a vevők érdeklődése a borvidékeken is - írja az OTP Ingatlanpont közleményében, amiben a három érintett (az északkelet-magyarországi, a dél-dunántúli és a dél-alföldi) régió vezetőinek tapasztalására támaszkodnak.

A túrizmus sem túl kiemelkedő

A bor ugyan vonzza az embereket, de magában nem teremt stabil turizmust. Farsang Sándor, az északkelet-magyarországi régióvezetőjének tapasztalata szerint a híres Tokaji borvidéken is leginkább az egy-két napos rendezvényeknek nő a forgalma. A Pécsi, Szekszárdi borvidékeken – ahogy Markó Ildikó, az dél-dunántúli régióvezetője látja –, bár folyamatosan fejlesztenek a már neves borászok, mégis csak egy-egy városi-városkörnyéki rendezvénynél tapasztalható a turisták nagyobb érdeklődése. A Hajós-Bajai, Csongrádi és Kunsági borvidékeken Piros Szilvia, az dél-alföldi régióvezetője viszont lát olyan településeket is, amelyeken egy-egy rendezvénytől függetlenül is jelentős az idegenforgalom. Példaként hozza ezekre Csongrádot, Baját, Soltvadkertet, ahol a természeti adottságok – mint például a víz közelsége – adják a turizmus stabil alapját, és ahhoz tud jól kapcsolódni a borászat.

A szakemberek, azonban egyáltalán nem tapasztalják, hogy külföldiek érdeklődnének a borvidéki ingatlanok iránt. A határokon túlról legfeljebb a borfesztiválokra érkeznek érdeklődők. Azokból egyébként igen széles a választék: ma már szinte minden valamire való borvidéki település szervez évente legalább egy ilyen ünnepet, ami ad valami alkalmi jövedelemkiegészítést a helyieknek. A megélhetés a belföldi vásárlók szempontjából is kulcskérdés. A turizmus ehhez általában nem kínál stabil alapot, s a mezőgazdaság is jellemzően idényjelleggel ad munkát, így – ahogy Piros Szilvia tapasztalja – a potenciális vevők igyekeznek az adott település, különösen a kisebb falvak lehetőségeit a szokásosnál is alaposabban feltérképezni.

A lakhatás a fontos nem a borászkodás

Az ingatlanvásárlások célját tekintve is meglehetősen hasonló képet mutatnak az egyes borvidékeink. A vevőket nem érdekli a szőlőművelés vagy a borászkodás, inkább lakhatásra keresik a művelésből kivont ingatlanokat

– összegzi a tapasztalatokat Markó Ildikó.

Így aztán a keresletet sem a borvidék jellege, hanem leginkább a vevők mindenkori lehetőségei, az általuk elérhető támogatások alakítják

– egészíti ki a képet Piros Szilvia. Példaként említi a falusi CSOK-ot, aminek révén több kisebb település valósággal felfrissült a Hajós-Bajai, Csongrádi és Kunsági borvidékeken.

Farsang Sándor tapasztalata szerint északon is az általános ingatlanpiaci trendet követi a borvidéki piac. Tokaj környékén is főleg családi házakat keresnek, elsősorban Mádon és Tarcalon. Most jellemzően a tehetősebbek vásárolnak ingatlanokat, ők is leginkább készpénzért, szánják azt akár lakóhelynek, üdülőnek, vagy akár egyszerű befektetésnek. Az odaköltözők számára a Pécsi, Szekszárdi borvidéknek sem a szőlőművelés a fő vonzereje, sokkal inkább a zártkerti, külterületi ingatlanok csendje, nyugalma. Ahogy Markó Ildikó felidézi: itt a vevők szemében a varázsszó ma leginkább a „panoráma”.

Címlapkép: Getty Images