2-3 milliós fizetésért vadásszák ezeket a vidéki szakembereket: óriási belőlük a hiány

HelloVidék: Ha átképzésen, vagy továbbtanuláson, új szakmán gondolkodnánk, mik azok a foglalkozások a magyar vidéken, amiket érdemes lehetne kitanulni, amivel a legtöbbet lehet keresni?

Jáhny Ákos, a Get Work Trend Kft. ügyvezetője: A magyar vidék és a fővárosi régió munkaerőpiaca szerencsére egyre kevesebb ponton térnek el, így az ország területére egységesen elmondható, hogy közel azonos munkakörök a legkeresettebbek, de természetesen akad pár olyan munkalehetőség vidéken, mellyel Budapesten nem biztos, hogy találkozunk. A hazánkba érkezett beruházások irányt mutatnak, hogy milyen munkaerőt is keresn(én)ek a magyar munkaerőpiacon. Nagyon komoly a hiány villanyszerelőkből, karbantartókból, fémes munkák szakmunkásaiból, és ezek a munkakörök nem csak az építőiparban, vagy a gyárak építése során kerülnek fel a toplistára, hanem a hétköznapi működésben, működtetésben is.

Ha egy munkavállaló a szakma ismerete mellett alap- vagy középfokon beszél egy idegen nyelvet (leginkább az angolt) azzal mind elhelyezkedési esélyeit, mind juttatási csomagjának értékét is nagyban növelheti.

A munkaerőhiány jelenleg nem érezhető egyértelműen. Az országnak vannak pontjai, ahol több száz szakmunkást keresnek (lakatosok, hegesztők, villanyszerelők), míg onnan pár száz kilométerre pedig leépítések kezdődnek, mert az év nem a tervek szerint alakul. Ilyenkor célszerű segíteni a kereslet és a kínálat egymásra találásában, hogy mindenki jól járjon.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója: A mezőgazdaságban komoly források érhetőek el mind a mai napig és komoly technológiai fejlődésen is megy át a szektor. Hamarosan AI által vezérelt kertek és mesterséges biodiverzitáson, hidroponiás rendszeren alapuló vertikális farmok jellemzik a globális felmelegedés miatt átalakuló agráriumot. Ehhez olyan magasan képzett szakemberekre lesz szükség, mint a mechatronikai mérnökök, drónpilóták, agronómusok, agrármérnökök, élelmiszer-biztonsági szakemberek, agrárközgazdászok, biológus kutatók, kertészmérnökök.

A mezőgazdasági célú repülőket lassan felváltják az olcsóbb üzemeltetésű drónok, amelyekhez jól képzett drónpilótákra van szükség.

Emellett a modern farmok és élelmiszergyártóknak tudniuk kell megfelelni a világpiaci kihívásoknak és tudniuk kell a termékeiket jól értékesíteni, a szükséges energiákat vagy jól vásárolni vagy kiváltani a rendelkezésre álló alternatívákkal. Mellettük természetesen mind a mai napig keresettek a klasszikus mezőgazdasági gépszerelők, járművezetők és mezőgazdasági alapismeretekkel rendelkező kétkezi munkások, akikre rá lehet bízni a betanított munkaerőt.

HelloVidék: Milyen új- eddig kevésbé ismert szakmák jelentek meg az elmúlt években, amikre egyre nagyobb a kereslet?

Jáhny Ákos: A gyárak modernizációja kapcsán egyre összetettebbek a karbantartási feladatok, a gépkezelők sem zöld és piros gombokat nyomkodnak már. A gépspecifikus ismeretek gyors elsajátításához mindenképpen hasznosak a mechatronikai alapismeretek, informatikai jártasság és nyelvtudás.

Nógrádi József: Az elmúlt években egyre több világcég telepítette gyárát, üzemét vidéki városok közelében. A helyi egyetemeken pedig olyan képzések indítását is ösztönözték, amelyek már a jövőbeni igények kiszolgálását célozzák. Az új és kevésbé ismert szakmák közé sorolható például a machine learning fejlesztő, ami AI programozót jelent, de egyre keresettebb szakma az adattechnológus, az adatelemző szakmérnök, hálózatkutató és -fejlesztő. Érdekesség, hogy egyes programok specialistáiként is jól lehet érvényesülni: ilyen például a Power BI fejlesztő, ami az elmúlt 4-5 évben jelent meg. Az ország napenergia-hasznosító kapacitása nem csak a családi házakra telepített napelemek miatt ugrott meg, hanem azért is, mert az országba számos naperőművet építettek, elsősorban vidéki területeken.

Felkapottak lettek az energetikusok, akik a naperőművek működtetéséhez kellenek. Az országban sok százezer elektromos autó közlekedik már, a gyártás és a trend egyre erősebb.

Emiatt elektromos autószerelőkre és töltőhálózat-telepítőkre is hatalmas az igény. Az akkumulátor ipar berobbanása is új szakembergárdák kialakítását követeli meg. Itt is a robotizáció és a gyártási folyamat egyre magasabb fokú automatizálása lesz a cél. Emellett a kapcsolódó kutatás és fejlesztés és jelentős igényt generál a kapcsolódó szaktudással rendelkező szakemberek iránt. Az akkumulátorgyártással együtt a veszélyeshulladék-feldolgozás és -gyűjtés új rendszere is új pozíciókat hoz létre. Ezért a környezetmérnökökre, illetve a rekultivációs szakemberekre is egyre komolyabb igény jelentkezik. A minőségbiztosítási említeném még, mert ezen a területen óriási az igény, a cégek fontos mérőszáma a hatékony, minimális selejttel futó termelés vagy szolgáltatás, illetve az elégedetlen ügyfelek alacsony aránya. A mérnökök bére az iparágtól és a tapasztalattól is függ, de összességében elmondható, hogy már egy junior mérnök is megkeresi a bruttó 600eFt-ot és innen a határ a csillagos ég.

Egy szenior mérnök, 2MFt vagy iparágtól függően akár afeletti összeget is kereshet havonta, a kutatás-fejlesztésben ez akár akár 3MFt-ig is felmehet.

HelloVidék: Hallhattuk, hogy az egyik legjövedelmezőbb szakma lehet hamarosan a mezőgazdasági drónpilóta. Van még ilyen, sokak számára még ismeretlen - de feljövő-félben lévő új foglalkozás, amiket érdemes lehet kitanulni?

Jáhny Ákos: A mezőgazdasági drónok használata hazánkban ugrásszerű növekedés előtt áll, a megfelelő szabályozó rendszerek hiányoznak a tömeges elterjedéshez. Nagyon komoly változásokat hoz ez az átállás a gazdaságok életében, mert egy teljesen új kompetenciát kell elsajátítani a felhasználóknak, és jelentős elméleti és gyakorlati tudásbővítés is szükséges hozzá. De hogy egy kicsit időben távolabbra tekintsünk: a használt technológiák vagy éppen változó szabályozásoknak köszönhetően születhetnek új szakmák, mint például napenergia technikus, ipari robot karbantartó, zöld épület karbantartó, 3D nyomtatási technikus, elektromos jármű technikus, elektromos autók töltőjének szerelője, és a már korábban említett drón pilóta mellett a drónok karbantartó technikusa.

Nógrádi József: A drónpilótákat aránylag gyorsan ki lehet képezni, de itt is a technológia a lényeg. Nem mindegy, hogy milyen drónról van szó, milyen felhasználásra, milyen gyakorisággal keresnek embert. Ez a terület a túlszabályozás és a rengeteg bürokratikus előírás miatt egyelőre nem tudott beindulni. Rengeteg az új terület, mivel új és újabb technológiák jelennek meg az új beruházásokkal, de számos hazai vállalkozás is képes kirukkolni új sikeres megoldásokkal.

HelloVidék: Hétköznapi beszélgetésekben gyakran előkerül, hogy megéri-e a középiskola után továbbtanulni. A magyarországi munkaerőpiaci helyzetben mi látszik? A diplomások vagy a diploma nélküliek tudnak jobban elhelyezkedni? Melyik keres több pénzt? Mennyire értékálló lehet manapság egy diploma?

Jáhny Ákos: A szakmai tudás anyagi megbecsülése nagyon sokat fejlődött az utóbbi 5-10 évben. A diplomások kontra diploma nélküliek elhelyezkedési esélylatolgatása általában tévútra visz. A hegesztéstechnikai mérnök és a német-magyar szakos bölcsész is felsőfokú végzettség, de közel sem biztos, hogy mindketten napok alatt találnak megfelelő munkalehetőséget. A továbbtanulási kérdések átgondolásakor figyelembe kell venni, hogy milyen munkaerőpiaci szereplők aktívak a térségben (gyártó-termelő vállalatok, szolgáltatók, stb), milyen új beruházások kerültek bejelentésre, ott milyen nyelven beszélnek majd a beruházó munkatársai, a tevékenység milyen speciális ismereteket igényel.

Tovább (folyamatosan) tanulni mindig megéri, de ez az én olvasatomban nem kell, hogy együtt járjon egy diploma megszerzésével. Jelenleg szakmájukat jól ismerő és szerető emberből sokkal kevesebb van, mint „kényszerdiplomásból”, és ez meg is látszik a hiányszakmák listáján.

Nógrádi József: Egyre inkább a releváns tudás, és nem a diploma számít. Rengeteg a diplomás, akikre nincs igény a piacon. Ugyanez igaz nyugaton is. Ugyanakkor a leginkább nyerő kombináció az, ha valaki szerez egy alapdiplomát, ami előremutató technológiának lehet az alapja, és emellett van egy szakképzettsége is, ami vagy az adott területhez ad támogatást vagy a terület háttér működését támogatja. Ha valaki például kertészmérnök, de van egy marketing alapképzése vagy logisztikai szakképesítése is, sokkal könnyebben tud kibontakozni. A fizetés kérdése nem mindig releváns, mert az kis túlzással percről percre változik. Sokkal fontosabb az új technológiák adoptálásának a lehetősége, ami az adott végzettséget igazán versenyképessé teszi.

HelloVidék: Rövid és hosszabb távon lehet látni, a robotika térnyerése, a mesterséges intelligencia mennyiben fogja megváltoztatni a hazai munkaerőpiaci helyzetet? Kiknek a munkája szűnhet meg akár pár éven belül?

Jáhny Ákos: Habár a technikai fejlődés napról napra komoly előrelépéseket produkál, még nagyon az elsőszobában vagyunk a mesterséges intelligencia kapcsán. A gépi tanulás, a robotika már jó pár éve életünk része, azonban a jelenlegi fejlettségi szintű mesterséges intelligencia általános munkaerőpiaci elterjedése nemrég kezdődött, ettől függetlenül több szakmacsoportot teljesen átalakított, megbabonázott és igen, akadt akiket teljesen reményvesztetté is tett. Minden fejlődés lehetőség a tanulásra, hogy valamit másképpen, hatékonyabban tudjunk elvégezni, és ehhez a fentiek nagyon komolyan hozzá tudnak járulni. Egy olyan újfajta gondolkodásmódot és látásmódot kell elsajátítanunk, mely során szét tudjuk választani, hogy milyen feladat elvégzéséhez van szükség ránk – mit kell tanulnunk hogy ezt a feladatot még jobban el tudjuk végezni, és milyen részfeladatokat tudunk átengedni a gépeknek. Az egyszerű, könnyen automatizálható, repetitív tevékenységeket már most is gépek végzik az emberek helyett, a lista folyamatosan bővül. Jelenleg talán könnyebb azt találgatni, hogy kinek lesz kevésbé hatással a munkájára a mesterséges intelligencia, gondolok itt például olyan szakmunkásokra, mint burkolók, vízvezeték szerelők, ahol a szakmai tudás mellett fizikai munkavégzés is szükséges, illetve mint orvosok, pszichológusok, ahol a szaktudás mellé mérlegelés, empátia beiktatása nélkülözhetetlen.

Nógrádi József: A repetitív feladatok gyorsan kiváltásra kerülnek – ilyen például a szortírozás, a gyomtalanítás, permetezés, betakarítás. Ugyanez igaz azokra akik a logisztika, szállítmányozás világában vannak. De a termelés is átalakul a következő években. Az egyre hatékonyabb működésben az ember már lassan hátráltató tényezővé válik a lassú döntéshozatala és egyéb olyan kockázatai révén, mint például fluktuáció vagy a betegségek. A cégek folyamatosan digitalizálnak és robotizálnak világszerte. Mindez már rövid távon is észrevehető hatásokkal jár, de közép és hosszútávon biztosan komoly átalakulásokat generál.

Azok, akik ma nincsenek foglalkoztatva és képzettségünk sincs, hamarosan az esélyüket is elveszíthetik, hogy a munkaerőpiacra lépjenek.

Azok viszont, akik folyamatosan képezik magukat vagy mernek az új technológiák iránt nyitni, komoly karriert futhatnak be. AZ ESG megjelenése például új kitörési pont lehet a környezetmérnökök részére. Az alternatív hajtási technikusok egy része esetleg mechatronikai technikusként érvényesülhet, hogy csak két példát említsek.

Felgyorsul az alapanyag-kereskedelem és kis és nagy kereskedelem is, specializálódik az IT, ahogy egyre több adat termelődik és hamarosan minden hálózatba lesz kötve. Ezek felügyeletét, fejlesztését egyre inkább csak AI lesz képes ellátni – aki ebbe az irányba képezi át vagy tovább magát, az szintén nyertes lesz.

Címlapkép: Getty Images