Tudtad? Ez az 5 haszonállat jóval okosabb, mint a kutyád

1. Sertés

Egyre közismertebbé válik az a tény, hogy a disznók rendkívül intelligensek. Csak néhány állatfaj képes arra, amire ők: fel tudják ismerni magukat a tükörben.

Erre egy vizsgálat is készült, aminek az a célja, hogy megmutassa, egy állat mennyire képes az öntudatra. Általában ezek a tesztek úgy zajlanak, hogy az adott állatot egy tükör elé helyezik, és tükörképének arcára egy pontot rajzolnak, majd megfigyelik, hogy az egyed erre hogyan reagál. Ha az állat, miután belenézett a tükörbe megpróbálja eltávolítani a pontot a tükörről, az azt jelenti, hogy felismeri magát a tükörben. Érdekesség, hogy az embergyerekek két éves kor alatt általában nem mennek át ezen a teszten, a kutyák és a macskák pedig egyáltalán nem képesek felismerni magukat a tükörben.

A Cambridge-i Egyetem kutatói meglepő felfedezést tettek az állatok öntudatának tesztelésekor: nem elég, hogy a sertések felismerik tükörképüket, de azt is megértik, hogy hogyan működnek a tükrök, ugyanis képesek a tükröződést megfigyelve megtalálni az élelmet. Egyéb kutatások során az is kiderült, hogy a disznók szeretnek labdázni, és hajlamosak unatkozni, ha ingerszegény környezetben vannak.

2. Szarvasmarha

Kutatások alapján kimutatták, hogy a szarvasmarháknak rendkívül jó a memóriájuk: felismerik, és hosszú ideig meg is jegyzik az arcokat. A marhák arra is emlékeznek, hogy hol találhatók a legjobb legelők, vagy hogy melyik a kedvenc itatójuk.

Talán ennek a hosszú távú memóriának köszönhető, hogy a tehenek képesek barátságot kötni fajtársaikkal; nem ritka, hogy külön csoportokba verődnek, és csak egymás társaságában legelnek. A marhák társadalma azonban ennél még összetettebb, a csordában megfigyelhető egyfajta szociális hierarchia is: mindig van egy állat, ami az úgynevezett főnök, és ez az egyed diktálja követői viselkedését is. Ha egy marha nem hallgat a főnökre, akkor azt a csorda kiközösíti. Ha egy új tehén érkezik a csordába, akkor az állatok részéről elvárt, hogy az újonc megismerkedjen velük, és kapcsolatokat építsen, csak ez után ismerik el a csorda tagjaként.

3. Csirke

A csirkékről bebizonyították, hogy nem is madáreszűek. A disznókhoz hasonlóan a tyúkok is megtaníthatóak arra, hogy játszanak. Bár általában nem sok mindent nézünk ki a csirkékből, azt meg kell hagyni, hogy rendkívül jó anyák: már akkor törődni kezdenek utódukkal, amikor az még ki sem kelt a tojásból. A kutatások azt mutatják, hogy a csirkék „beszélnek” tojásaikhoz, és még „dorombolnak” is nekik a költés alatt. Amikor a kiscsibék kikelnek, anyjuk továbbra is vigyáz rájuk: megvédi őket a ragadozóktól, és megtanít nekik mindent, ami a túléléshez szükséges, ezen kívül pedig még a társadalmi hierarchiát, azaz a csipegetési sorrendet is kiscsibéik fejébe veri.

A kiscsibék már a kikelésüket követően sok mindent megértenek; két naposan például képesek felfogni, hogy egy tárgy létezik, még akkor is, ha nem látják. Ez a képesség az ember babáknál hat hónapos kor körül alakul ki.

4. Bárány

A birkákról a közvélemény azt tartja, hogy ők a farm legbutább állatai, azonban erre több tény is rácáfol. Az egyik ezek közül az, hogy a birkák képesek mindenféle arcot felismerni.

A bárányok felismerik saját nyájuk egyedeit, és arról is tudnak, ha valamelyikük eltűnt. Megjegyzik, hogy melyek az erőszakosabb, dominánsabb birkák, és idegesek lesznek, ha ezek a közelükbe jönnek, de ez még nem minden: felismerik gondozójukat, és a juhászkutyákat is. Képességeik nem merülnek ki ennyiben: akkor is felismerik a nyájukba tartozó birkákat, ha azoknak megváltozott a kinézetük. A kutatások azt mutatják, hogy egy bárány ötven különböző birka-arcot képes megjegyezni. Ha valaki felidegesít egy birkát, jobb ha tudja, hogy az állat emlékezni fog rá, még akár két év távlatából is.

5. Kecske

A kecskék rendkívül jók a problémák megoldásában: a londoni Queen Mary Egyetem és a svéd Mezőgazdasági Tudományos Intézet kutatásai során arra jutott, hogy a kecskék rendkívül ügyesek a különféle fejtörők megoldásában.

A kutatók egy olyan szerkezetet építettek, ami ételt tárolt egy dobozban, de az állatok csak akkor tudták megenni az eleséget, ha megoldottak egy fejtörőt. A kecskéknek a fogukkal kellett meghúzniuk egy kötelet, ami működésbe hozott egy fogantyút, ezután orrukkal fel kellett emelniük a fogantyút. Ha képesek voltak ezt végrehajtani, akkor a dobozból meg tudták szerezni az ételt. Amikor a kísérletet tíz hónappal később megismételték, a kecskék jobban teljesítettek, mint az első alkalommal.

Problémamegoldásuk a természetben is segíti őket: olyan élelemhez is hozzájutnak, amit más állatok képtelenek megszerezni, Marokkóban például köztudott, hogy a kecskék fára másznak, hogy elérjék a legfinomabb ágakat.

Via: One Green Planet