Új rovar pusztítja a magyar erdőket: alattomos jószág, csak óvatosan vele!

HelloVidék   
  Megosztom
Új rovar pusztítja a magyar erdőket: alattomos jószág, csak óvatosan vele!

A klímaváltozás miatt nem csak az időjárásban, de a minket körülölelő természetben is észlelhetünk változásokat. Az utóbbi időszakban rengeteg új bogár és rovar ütötte fel fejét hazánkban, amelyek az egyre melegebb időjárási viszonyoknak örvendve, hegyre-halomra szaporodtak tovább, ezzel kárt okozva a magyar földek növényvilágában. Az agráriumban lehetett elsőként észrevenni a változásokat, de egyre többet hallani az erdőkben pusztítást végző új, invazív rovarokról is. Jelenleg a legnagyobb problémát a csipkéspoloska okozza, ugyanis ez a faj, fokozatosan szürkíti el a tölgyfák levelét, ezzel egyenesen a pusztulásba taszítva azt. Most annak jártunk utána, milyen súlyos a helyzet a hazai erdőkben: mekkora veszélyt jelent a csipkéspoloska?

Egyre több tanulmány mutat rá arra a problémára, hogy Európa szerte számos invazív rovar pusztítja az erdőket. Áprilisban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) publikált arról, hogy a kártevők ellen miként lehet védekezni az erdővel borított területeken. A kiadványukban felhívták a figyelmet arra is, hogy az invazív rovarok évente több millió hektárnyi erdőt károsítanak meg. Ezek a károk pedig egyre csak fokozódnak az éghajlatváltozással és a nemzetközi kereskedelemmel együtt, megkönnyítve a pusztító rovarok elterjedését.

A tanulmány szerint a legsúlyosabb problémát és a legnagyobb károkat jelenleg a csipkéspoloska okozza. Az Észak-Amerikából származó rovar tömeges megjelenését viszont nagyon hamar, már Nagy Britanniában, Szlovákiában és számos más európai országban is igazolták. Ennek kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a helyzet a magyar erdőkben: mekkora veszélyt jelent a csipkéspoloska? A HelloVidék a témával kapcsolatban dr. Csóka Györgyöt, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) Erdővédelmi Osztályának tanácsadóját kérdezte.

Elpusztult fa kérge alatt csoportosan telelő poloskák.
Elpusztult fa kérge alatt csoportosan telelő poloskák.

A csipkéspoloska, egy kifejezetten a tölgyfákat károsító rovar. Viszonylag új fajnak számít Magyarországon, még 2013-ban fedeztük fel legelőször a hazai erdőkben. A legfrissebb felméréseink viszont most azt mutatták, hogy hazánkban több mint százezer hektáron észlelhető a jelenléte a tölgyerdővel borított területeken. Ebből több mint nyolcvanezer hektár nevezhető kifejezetten erősen fertőzöttnek.

- kezdte, dr. Csóka György, NAIK ERTI tanácsadója.

Az erősen fertőződött területeken a tölgyek a nyár közepére – végére elszürkülnek, mivel a poloska és annak lárvái is a levél fonákon kezdi el szívogatni a növényt. Gyakorlatilag a klorofiltartalmát elveszti a levél. Ez azért is veszélyes, illetve fontos, mert ezzel az asszimilációs felületet is elveszti a tölgyfa. A víz és tápanyagforgalmában ez elég komoly problémákat jelenthet

- emelte ki a szakember, majd arra is kitért, hogy egyelőre még nem pontosan tudják, hogy ennek mi a hatása, de valószínűleg a tölgyesek egészségi állapotára, növekedésére, és a makktermésére is jelentős hatást fog gyakorolni.

Mint mondta, elsősorban a déli megyékben tapasztalták a csipkéspoloska megjelenését, legfőképpen Baranya megye, Békés megye és Bács- Kiskun megye tölggyel borított részein. De felhívta a figyelmet arra is, hogy az invazív rovarfaj folyamatosan terjed észak és nyugat felé is. Azok a megyék, ahol még viszonylag kevés számban van jelen a csipkéspoloska, az Vas megye, Veszprém megye és Győr- Moson-Sopron megye.

Fiatal lárvák csoportja.
Fiatal lárvák csoportja.

A helyzet súlyos: irtani jelenleg nem lehet

Az a probléma, hogy alapvetően ez egy Észak-Amerikából származó faj. Az ilyen inváziós fajok sokszor azért tudnak sikeresen károkat okozni, mert míg véletlenül behurcolják őket egy új területre, addig a természetes ellenségeiket nem. Ezt ökológiai szaknyelven szokás úgy is nevezni, hogy „megszökik” a természetes ellenségei elől, hiszen azok nem jönnek utána.

- magyarázta dr. Csóka György, aki kiemelte azt is, hogy a legtöbb invazív faj esetében ugyan ez történik. Éppen ezért elég gyorsan és hamar terjednek, irtásuk pedig szinte lehetetlen a jelenlegi helyzetben. A szakember úgy vélekedett, hogy parkokban, kertekben elviekben lehetne permetezgetni, de ennek elég sok aggályos vonatkozása van.

Egyrészt a permetezés nagyon költséges, a hatékonysága is megkérdőjelezhető, és ami talán a legfontosabb, hogy ezeknek a szereknek nagyon durva mellékhatásai lehetnek. Ez azt jelenti, hogy a permetezés hatására veszélybe kerülhetnek a tölgyfákon élő rovarok és egyéb élőlények is. Egy erősebb permetszer a beporzó rovarokra is nagyon veszélyes lehet. Hiszen, ha egy parkot lepermeteznek, az ott gyűjtögető, élő méhek akár ki is pusztulhatnak

- emelte ki a tanácsadó. Külön felhívta a figyelmet viszont arra, hogy ez a probléma fokozottabban jelentkezik az erdőkben. Egy erdőben, főként jelen esetben egy százezer hektáros területen szóba sem jöhet a permetezés, a fent említett problémák miatt. Most úgy néz ki, hogy nagyon kevés esély van arra, hogy „a természet megoldja” a problémát. Éppen azért, amit a szakember is említett: nem élnek itt a csipkéspoloska természetes ellenségei, amik kordában tartanák a létszámát.

Én most azt mondom, és több szakember is osztja ezt a véleményt, hogy az úgynevezett klasszikus biológiai védekezés lehetne megoldás. Ez azt jelenti, hogy ugye ennek a jószágnak az őshazájából, Észak-Amerikából, be kell telepíteni a természetes ellenségeit. Reményeink szerint, ha ez a program sikeressé válik, akkor a csipkéspoloska népessége folyamatosan csökkenni tudna

- elemezte a jelenlegi helyzetet dr. Csóka György.

Mint mondta, még nem tudják pontosan, mi lehet az a faj, ami irtani tudná a csipkéspoloskát, de vannak azért sejtéseik ez ügyben. A megoldás talán egy nagyon picike, parazitoid darázs lehet, ami a csipkéspoloska petéiben fejlődik és így elpusztítja belülről annak petéit. Hozzátette, hogy ez csak egy lehetőség, egy alternatíva, de nem tudják még, hogy milyen más lehetőségek vannak.

Ez viszont nem egy egyszerű folyamat. Nem úgy működik, hogy kimegyünk, keresünk ilyen fajokat és behozzuk őket. Ehhez nagyon komoly előtanulmányokat kell végezni annak érdekében, hogy megtudjuk, van-e valamilyen várható mellékhatása az esetleges betelepítésnek. Ez egy nagyon hosszadalmas folyamat. Ahhoz viszont, hogy lássuk a tölgyfák jelentősségét, tudnunk kell, hogy a magyar erdők körülbelül egyharmada tölgyes. Nagyjából hatszázezer hektár olyan tölgyesünk van, ami ennek a csipkéspoloskának megfelelő táplálékot biztosít. Ráadásul a tölgyek ökonómiai és ökológiai szempontból is a legjelentősebb fajok közé tartoznak. Azt nem mondom, hogy a napokban az összes tölgyet meg fogja támadni a csipkéspoloska, de naivitás volna azt gondolni, hogy a jelenlegi károknak nem lesz további hatása.

- hangsúlyozta a szakértő, majd rávilágított arra is, hogy a probléma nem csak Magyarországon, hanem Európa szerte is jelen van. Így összességében legalább harmincmillió hektáron van olya tölgyes, amit veszélyeztet az invazív, csipkéspoloska.

Erős fertőzés tünete június 2. felében kocsányos tölgyön.
Erős fertőzés tünete június 2. felében kocsányos tölgyön.

Kertekben, parkokban és a házakban is jelen vannak

Ahol tölgyfával találkozhatunk, ott mindenütt megvan a fertőzés. Debrecenből is jelezték már, hogy a parkokban, az utcai fákon, a kertben is megjelent ez a fajta poloska. Ráadásul nem csak az jelent problémát, hogy tömegesen jelentek meg a ház körül. Nem riogatni szeretnék, de ez a csipkéspoloska képes apró csípésekre is. Nem állítom, hogy veszélyes lenne, de érzékeny bőrű embereknél a csípés körül kipirosodást is eredményezhet

- jegyezte meg a szakember.

Azok számára, akik a kertjükben tölgyfákat nevelnek, azt javasolta, hogy ugyan lehet permetezgetni, de ez csak tüneti kezelés lesz. Hiszen, lehet, hogy a permet lepusztítja a fáról a poloskákat, de a szomszéd, szintén fertőzött fájáról viszont vissza tudnak települni elég gyorsan. Érdemes tudni, hogy ennek a fajnak van 2-3 nemzedéke egy évben, így egyértelmű, hogy visszatelepszik meglehetősen gyorsan.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

erdő

erdész

erdészet

erdészeti területek

tölgy

tölgyesek

invazív faj

invazív rovar

rovar

csipkéspoloska

poloska