Élesedik a mesterterv: újra gyógynövény-nagyhatalom lehet az ország

Dömötör Nikolett   
  Megosztom
Élesedik a mesterterv: újra gyógynövény-nagyhatalom lehet az ország

A magyar gyógynövénypiac a rendszerváltás környékén élte virágkorát, most megpróbálják talpra állítani. Utánanéztünk, mi a helyzet vele.

Magyarországon számos gyógynövény terem, amiknek nagyon is kedvez a Kárpát-medence fekvése, éghajlata. Míg azonban a rendszerváltás időszakában az évi 20 ezer tonnát közelítette az exportunk, manapság néhány ezer tonna alá zsugorodott. Problémát jelent az ágazatban a munkaerőhiány és a termőterületek csökkenése is. A döntéshozók részéről úgy tűnik, most központi akarat mutatkozik a gyógynövényipar felvirágoztatására: az új stratégia egyik lényeges eleme, hogy a termesztés felé igyekeznek eltolni az arányokat a gyűjtés rovására.

Belföldi és külföldi értékesítés

A gyógy-, fűszer-, aroma- és ipari növények gyűjtése és termelése éves szinten közel 8-10 milliárd forintot tesz ki. A gyógynövényteák, gyógytermékek és más gyógynövény alapanyagú készítmények, például étrend-kiegészítők, kozmetikumok összforgalma éves szinten nagyjából 40-50 milliárd forint. 2019-es adat szerint Magyarországon 100-120 rendszeresen használt gyógynövényfaj van, az aktív hatóanyagot tartalmazó részek több ezer tonnát tesznek ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint.

A NAK a gyógynövény-felvásárlási adatok alapján egy 2019-ben publikált kiadványában azt írta: a termesztett gyógynövényeket legjellemzőbb módon nyers állapotban átvett mag és termés formájában szerzik be, az importált gyógynövényeknél – a szállítás és eltarthatóság miatt – a drog (vagyis szárított) állapotú anyag van túlsúlyban. A vadon termő gyógynövények a gyűjtőkből és felvásárlókból kialakuló többlépcsős gyűjtőhálózaton keresztül jutnak el a feldolgozókhoz. Számos növényfajt termesztenek és gyűjtenek is, vannak azonban olyanok, amiket kizárólag vadon termőként szereznek be, vagy csak termesztett forrásból származnak. A legfontosabb gyűjtött gyógynövények közé tartozik a kamilla, a bodza, a csalán, a vadgesztenye, a cickafark, a hársvirág és a csipkebogyó, a termesztett gyógynövényeink pedig a mustár, mák, konyhakömény, koriander, édeskömény, máriatövis, ánizs, kapor, kamilla, orbáncfű, citromfű, levendulafajok, majoránna, bazsalikom, borsfű, macskagyökér.

A kiadványban publikált legfrissebb, 2018-as adatok szerint a nyers és a drogformában beszerzett hazai gyógynövények mennyisége összességében meghaladta a 3500, illetve az 1400 tonnát abban az évben. Az adatszolgáltatók által importált gyógynövények mennyisége 434 tonna, a belföldi tovább feldolgozásra értékesített drog állapotú gyógynövények mennyisége 587 tonna volt a vizsgált évben.

Virág Levél Gyökér Mag, termés Vegyes
2018 92374 101864 62750 41254 90089 45940
2017 - 43863 35393 - 57800 -
2016 60366 96668 108024 76859 42207 29004
2015 86764 53488 73268 47374 23249 45950
2014 42227 22720 24802 - 36925 -

A gyógynövény-felvásárlás import alakulása 2018-2014 között (kg/drog). Adatok forrása: AKI Agrárstatisztikai Információs Osztály

A hazai eredetű beszerzést tekintve a vadontermő, virág-hasznosítású gyógynövények közül a bodza, a hárs és a kamilla, a leveleseknél a csalánlevél, a füvek közül az aranyvessző, a kisvirágú füzike és a cickafark, míg a gyökér-hasznosításúak közül a fekete nadálytő volt a legnagyobb mennyiségben felvásárolt alapanyag 2018-ban. A legnagyobb mennyiségben átvett, hazai termesztésű gyógynövények között a levendula, a citromfű és az édeskömény vitte a prímet, a saját termelésű füvek közül pedig a lósóska és a vasfű volt a legnépszerűbb.

A felvásárlók a beszerzett alapanyagok egy részét további feldolgozásra értékesítik. Belföldre leginkább magot, termésfélét és fűféléket adnak el. A friss és szárított gyógynövényeket is magában foglaló külkereskedelmi termékcsoport exportértéke 1,61 milliárd forint volt 2018-ban - ez azt jelenti, hogy 4 százalékkal emelkedett az előző évi 1,55 milliárdhoz viszonyítva. 2016-ban alig több, 1,56 milliárd volt ez a szám.

Évek óta változatlan trend, hogy a magyar gyógynövénykivitel legjelentősebb hányada az Európai Unió országaiba kerül. 2018-ban 76 százalékot exportáltunk a tagországokba, a legfontosabb partnerek Németország (Európában ők vezetik a gyógynövények piacát), Ausztria és unión kívüliként Ausztrália voltak. 2017-ben Németország, Ausztria és Ausztrália mellett Olaszországba és az Egyesült Királyságba is szállítottunk, 2016-ban ugyanez volt a helyzet. Érdekes, hogy Ausztrália 2015-ben még nem volt a legfontosabb exportpartnerek sorában, az Amerikai Egyesült Államok azonban ekkor még igen. 2014-ben Németország és Ausztria mellett Szlovákia volt a legnagyobb külföldi piac a magyar gyógynövények számára.

Régen minden jobb volt?

Míg a rendszerváltás idején még pontos statisztikák készültek az ágazat minden szegmenséről, a termőterületekről, a gyűjtésről, az exportról, ma már csak becslések vannak minderre vonatkozóan. A '90-es évek elején az export és a hazai piacra való termelés aránya 60-40 százalék volt, a 2000-es évek elejére azonban megfordult, és 35-65 százalék lett, írta korábban az Index. Mivel azonban a termelés nem bővült, a belföldi piac az export rovására növekedett. A teljes piac forgalma nagyjából 28-30 milliárd forintot tett ki akkoriban.

A rendszerváltás környékén évente nagyjából 35-40 ezer tonna gyógynövényrészt, drogot és 80-100 ezer tonna illóolajat állítottak elő, a 2010-es évek elejére 25-30 ezer tonna közé esett vissza a drogtermelés. Az exportált drogmennyiség anno az évi 20 ezer tonnát közelítette, ezzel szemben manapság kétezer tonna alá zsugorodott.

Mák Mustár Édeskömény Kamilla Csipkebogyó Kapor Homoktövis Cickafark
5600 ha 5700 ha 230 ha 290 ha 560 ha 440 ha 400 ha 200 ha

Gyógy-, aroma és fűszernövények termőterülete (2019). Forrás: Gyógynövény Szövetség és Terméktanács


Az aktuális adatokkal kapcsolatban a HelloVidék kereste a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, ahonnan a Gyógynövény Szövetség és Terméktanácshoz irányítottak minket. Azonban kiderült, a szervezetnek sem a gyógynövénypiaci exporttal, sem a belkereskedelemmel kapcsolatban nincsenek statisztikái. A termeléssel kapcsolatban azt írták, a gyűjtött és termesztett növényi drogtömeg évente 27-30 ezer tonna száraz drog körüli. A gyógy-, aroma és fűszernövények területe 25-30 ezer hektár körüli, 2019-ben ez a szám körülbelül 28 ezer hektár volt. Azt is hozzátették, hogy a gyógynövények és az azokból készült termékek iránti világkereslet évente 5-7%-kal nő, Magyarországon is.

Csökkenő területek, munkaerőhiány

Magyarországon manapság 20-25 ezer embert foglalkoztat a gyógynövényágazat, az elsődleges feldolgozását végző 20-25 üzemben körülbelül kétezer ember dolgozik. A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán 50-100 vállalkozás működik. Mint minden ágaztnak, természetesen ennek is megvannak a maga nehézségei, ide is betört például a munkaerőhiány.

A begyűjtött vadon termő gyógynövények mennyisége ezért (is) folyamatosan csökken. A termesztés és további feldolgozás ugyancsak jelentős kézimunkaerő-igénnyel jár, a munkaerőhiány mára a termesztésben is komoly gondokat okoz.

Az sem segít az ágazat prosperálásán, hogy országszerte folyamatosan zsugorodik a gyűjtés céljából szabadon bejárható területek nagysága. Magyarországon a vadon termő gyógynövények gyűjtéséhez nem kell hatósági engedély, a nemzeti parkokban való gyűjtés és a magán-, állami területek szabad „bejárhatósága” azonban engedélyhez kötött. A termesztőterületek kiterjedését illetően szintén csökkenő a tendencia a becslések alapján. A múltbeli becslésekkel összevetve látható a csökkenés nagyságrendje: a '90-es években még mintegy 35-40 ezer hektáros volt a termőterület, manapság már vagy 10 ezer hektárral kevesebb.

Törekvések a megújításra

Az elmúlt években úgy tűnik, központi akarat mutatkozik a magyar gyógynövényipar felélesztésére. Újraalakult például a Nemzeti Agrárkamara gyógynövény alosztálya, ami célként tűzte ki a magyar gyógynövény ágazat újrapozícionálását. Az ő álláspontjuk szerint

a makrokörnyezet és az ágazat átalakulása miatt azonban a jövőben nagy változtatásra van szükség. Jelenleg a gyógynövény-kibocsátás 60-70 százalékát adja a gyűjtés a termesztéssel szemben, ami ilyen szinten hosszú távon nem fenntartható. A döntéshozók azt akarják elérni, hogy a hazai piacon túlsúlyban legyen a termesztett gyógynövény, a megfelelő biológiai potenciállal rendelkező vadon termő fajták termesztésbe vonása szerintük elengedhetetlen. Szintén szükséges lenne emellett korszerű, speciális és hatékony technológia alkalmazása, ami nélkül nem beszélhetünk sem hatékonyságról, sem versenyképességről.

Az ágazat szereplői tavaly év vége felé készítették el azt a stratégiát, amitől a teljes megújulást várják. A tervezet az összes szegmens, (gyűjtés, termesztés, feldolgozás) problématérképét, fejlesztési lehetőségeit tartalmazza. A megfogalmazott célok közé került a komplex üzemfejlesztés mellett a termeléshez kötött támogatások és az ágazati promóciós lehetőségek is, 2030-ig vázolva fel intézkedéseket. Az első lépés a nem megfelelőnek ítélt jogszabályok módosítása. Az ágazatot képviselő Gyógynövény Szövetség és Terméktanács az Agrárminisztériummal együtt dolgozik a versenyképesség fejlesztésén. Mint mondták, a megfelelő technológiai szint eléréséhez nélkülözhetetlen az állami segítség, csak így tud talpra állni az ágazat.

Ami a támogatást illeti, a szaktárca a Vidékfejlesztési Programban gyógynövény-telepítések előmozdítására hárommilliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett, 2017-től pedig lehetővé vált bizonyos zöldségként szereplő fűszernövényeknél a termeléshez kötött támogatás igénylése.

Gyógytea-biznisz

A magyar gyógynövénydrogok exportértékesítése mellett jelentős belföldi piac a termékek számára a szárítottfűszer- és gyógyteapiac. Szakértői becslések alapján

- írta a NAK. A rengeteg sajátmárkás és import gyógytea térhódítása miatt a gyógyteapiac túltelített, a belső piaci verseny nagy, a meghatározó magyar szereplők mellett jelen van számtalan kisebb, helyi termékbázisra épülő lokális kézműves cég is.

Bár már elmúltak azok az idők, amikor a falvak lakói gyakrabban találkoztak a fűből-fából orvosságot kinyerő javasasszonnyal, mint orvossal, a népi, hagyományos gyógyításnak manapság is hatalmas a keletje a magyarok körében. A gyógynövényes gyógyítás ikonikus magyar alakja Szabó Gyuri bácsi, vagyis a bükki füvesember, akinek a vállalkozása a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bükkszentkeresztről indult, de a Györgytea nevű márka manapság már országszerte ismert. A 2013-ban alapított cég utolsó nyilvános (2018-as év végi) pénzügyi beszámolója alapján nettó 382 978 000 forintos árbevétellel számolhat.

Gyuri bácsi szerint

„A modern orvoslásban elég nagy százalékban csak tüneti kezelés történik, a hagyományos orvoslásnál pedig gyógyítás, az egészség megtartása a cél. A kipróbált, régi módszerek a nép körében ma is élnek. Gyerekkoromban nagy szegénység volt, az emberek nem engedhették meg maguknak, hogy betegek legyenek. Minden falunak volt javasasszonya, orvosa azonban nem. Egy körorvos több község lakosságát látta el, egy héten egyszer jelent meg, így főleg a javasasszonyok gyógyították az embereket, akiknek sem pénzük, sem biztosításuk nem volt” - emlékezett vissza, amikor erről kérdezte a HelloVidék.

Az idősebb korosztály főleg ízületi problémákkal, reumával, köszvénnyel keresi fel, de általánosságban rengetegen jönnek hozzá magas vérnyomás, cukorbetegség, rák és COPD, vagyis krónikus tüdőbetegség miatt. A gyomorproblémák is gyakoriak, az utóbbi időben pedig a babára vágyó párok száma is megugrott. Sokan hiába vágnak bele a lombikprogramba, nem sikerül a baba, noha a népi gyakorlatban is vannak olyan növények, amik éppen ezen segítenek, magyarázta Gyuri bácsi.

Sok olyan dolog van, amit az orvoslás nem tud. Operáció után például a polip visszanő, ha azonban növénnyel pusztítják el, ez nem történik meg. Lábszárfekélyt, orbáncot is el lehet mulasztani ilyen módon, a mandulagyulladás antibiotikum nélkül is gyógyítható, az epe-, májtermelést, emésztési rendszert szintén rendbe lehet rakni pirulák nélkül.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

gyógynövény

gyógyfüvek

nak

gyógynövénytea

tea

füvesember