Ritka hüllők érkezett a vidéki állatkertbe: velük ünneplik az Állatkertbarátok Napját

A Debreceni Állatkert új, különleges pálmaházi lakók érkezésével ünnepli az Állatkertbarátok Napját!

Nemzetközi kezdeményezésre minden év április 8-án ünnepeljük az Állatkertbarátok Napját, amely az állatkertek és látogatóik közötti különleges kapcsolatra hívja fel a figyelmet. Az állatkerti látogatás ugyanis nemcsak felejthetetlen élményeket jelent, hanem felelős és tudatos értékválasztást is, hiszen belépőjegyünk megváltásával az állatkerti lakók jólétét, továbbá az intézmények fajmegőrzési, oktatási és kutatási tevékenységét is támogatjuk. Az ország első vidéki állatkertje, a Debreceni Állatkert most azzal az örömhírrel szolgálhat, hogy a trópusok egzotikus élővilágát bemutató Pálmaház nemrég több igazi állatkerti kuriózummal gyarapodott.

Az új jövevények egyike egy nőstény Fülöp-szigeteki szalagos varánusz (Varanus cumingi), aki potenciális párként került a Kölni Állatkertből a cívisvárosban 2019 óta élő fajtársához. Érkezésével a remények szerint a jövőben az intézménynek szaporítania is sikerül majd ezt a hazánkban kizárólag Debrecenben látható fajt.

Jó hír azok számára, akik szeretik, ha egy állat megtalálása már önmagában játékos feladványt jelent, hogy néhány év után ismét találkozhatnak majd óriás vándorló levelekkel (Phyllium giganteum) az újranyitást követően. A Maláj-félszigeten és Észak-Borneón őshonos faj a vándorló levelek családjának legnagyobb termetű tagja, és rokonaihoz hasonlóan jellegzetessége, hogy falevélre megszólalásig hasonlító külsejével mesterien álcázza magát.

Az ország legnagyobb nyílméregbéka-gyűjteményét gyarapítja tovább immár öt Anthony-nyílméregbéka (Epipedobates anthonyi) is, akik az Amszterdami Állatkertből érkeztek. Az európai állatkertek körében viszonylag ritkák, és mindeddig a hazai intézmények egyikében sem találkozhattunk velük. E kistermetű, 2-2,5 cm hosszú nyílméregbékafaj az Ecuador délnyugati és Peru északnyugati régiójában található trópusi szárazerdőkben őshonos, élőhelyének degradációja miatt pedig szerepel az IUCN Vörös Listáján, és bekerült a washingtoni egyezmény (CITES) védettséget adó II. mellékletébe is.