Vigyázat, eső után tömegével támadnak: hogyan szabadulhatunk meg a "házas" csigáktól?

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Vigyázat, eső után tömegével támadnak: hogyan szabadulhatunk meg a házas csigáktól?

Bár a meztelen csigák általánosságban sokkal falánkabbak, a házzal rendelkező társaik is komoly bosszúságot okozhatnak. Hogyan védekezhetünk ellenük? Mit tehetünk, ha túlszaporodnak a kertünkben?

Nem csak a csupasz meztelencsigák elszaporodása miatt bosszankodhatunk, sok kárt okozhatnak a kertünkben házas társaik is. Nemrégiben a spanyol csupasz csiga invázióról írtunk, hasznos tippeket adtunk arra, miként lehet elzavarni őket. Cikkünk után kaptunk egy levelet, amelyben kétségbeesett olvasónk arra panaszkodott, hogy nála nem is a csupasz spanyolok, hanem valamiféle nagyobb termetű házas csigák szaporodtak el. Ahogy meséli, rettenetes pusztítást végeztek a virágaim között. Ezért is kérte tanácsunkat, hogyan is védekezhetne ellenük.

Olvasónk fotói alapján beazonosítottuk: a probléma gyökere, ami a dáliákat és a „büdöskéket” tövig rágta: egy éticsiga kolónia.

Olvasói fotó: a gaz csigáról
Olvasói fotó: itt a gaz csiga

A legelején érdemes tisztázni, a csigák közül valamennyi káros, de azért is kedveljük őket, főleg az éticsigákat, mert amennyire kártékonyak, annyira hasznosak is lehetnek. Az éticsigákat, ahogy a nevéből is kihallhatjuk, nem egy nációban kiemelkedő csemegeként fogyasztják, nálunk is gyűjtik, főként exportálják. A csiga viszont, ez tény, meztelenül a legrosszabb – borzasztóan káros, ezért ellenük mindenképpen védekezni kell. Viszont, ha a házas csigák elszaporodnak, akkor sem szabad ölbe tett kézzel ülni.

A szakemberek szerint ugyanis minden talált csiga mellett legalább 20 lappang a kertben. Jó, ha gondolunk erre is!

Nagyon nem mindegy, milyen csiga az a házas csiga!

Minden csigafaj előszeretettel fogyaszt sérült növényi hajtásokat, lankadó leveleket, rothadó gyümölcsöt is, nem csak a friss portékát. Azok a fajok, amelyek nem jelentenek különösebb veszélyt kertünk növényeire, főképp ezekkel a növényi részekkel táplálkoznak, szaporodási potenciáljuk sem nagy (nem raknak sokszáz tojást egy évben), és/vagy nem tesznek meg akkora távolságokat, hogy felkutassák a kedvelt növényeiket – beérik azzal, ami korhad és lankad. Általában a házas csigákat ezekhez a kevésbé kártékony fajtákhoz sorolják.

Az éticsiga (Helix pomatia)

Bár a meztelen csigák általánosságban sokkal falánkabbak, a házzal rendelkező éticsiga is okozhat komoly bosszúságot. Egyébként ez a legismertebb csigafajunk, barnás-krémszínű, hatalmas, akár 5 cm-t is meghaladó házáról ismerjük meg, amit szürkés-fehér testén cipel. Kedveli a meszesebb, köves életteret. Télen nyugovóra tér, de előtte a háza „ajtaját” vastag mészfedővel zárja el.

Alkalmanként ők is felfalják a zöld növényi részeket, de alaptáplálékként a korhadó növényi maradványokat eszik. Hasznos tulajdonságuk, hogy előszeretettel fogyasztják más csigák tojásait is. Ez nem elhanyagolandó pozitívum mondjuk akkor, amikor egy darab spanyol csupaszcsiga akár 400 tojás is lerak.

Mozgása nyomán fényes nyálkacsík marad vissza, amely elcsúfítja a kerti tárgyakat, és a növényeket is megrágja. Kedvence a büdöske (Tagetes) nevű virág, amelyet csonkig képes elnyámmogni.

Akinek van hozzá gusztusa, pörköltet készíthet belőle

Sok náció előszeretettel fogyasztja az éticsigát, sőt, emiatt farmokon is tenyésztik. Gyűjtés után kosárban éheztetik őket néhány napig, hogy a mérgező anyagoktól megtisztuljanak. A középkorban különösen kedvelték a böjt időszak alatti fogyaszthatósága miatt - ugyanis nem húsnak, hanem halnak tekintették. Az éticsiga hazánkban egyébként védett állat.

Két kártékony csigafaj túrhatja ki a mi őshonos éticsigánkat

Kétféle kártékony invazív étcsigafaj is terjed Magyarországon. Egyrészt főként a a nemzetközi kereskedelem révén a növények földlabdáiban terjedtek el. Illetve hazánkban a rendszerváltás éveiben sokan próbálkoztak különböző éticsiga fajok tenyésztésével, nagy üzletnek tűnt őket étkezési célból exportálni. Az üzlet befuccsolt, a vállalkozók pedig a lehető legegyszerűbben szabadultak meg a sok tízezres állománytól: kidobták az élő csigákat a természetbe. Az eredmény magáért beszél.

A pettyes éticsiga
A pettyes éticsiga

Közülük az első a pettyes vagy cirádás éticsiga a Földközi-tenger környékén és Nyugat-Európán kívül Közép-Európa melegebb tájain terjedt el. Törökországban és Afrika északnyugati részén is vannak állományai. Egyes emberek fogyasztják a pettyes éticsigát, de a faj nincs veszélyben.

A pettyes éticsiga kisebb az őshonos magyar étinél, csak 8-9 centiméter hosszú, a ház legfeljebb 40 milliméter széles és 35 milliméter magas. Háza barna, fekete foltokkal. A nagy házú példányok gyakran csak 2 éves kortól érik el az ivarérettséget. A párzási időszak meleg, párás nyári éjjeleken van. A csiga hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. A párzás közben mindkét állat „teherbe” esik. A csiga 20-50 petét rak kupaconként. A kifejlődéshez 1 hónap kell, hogy elteljen. Az újonnan kikelt csigák háza, puha és átlátszó. Idővel megsötétedik és több spirált szerez.

A fehérsávos éticsiga szinten roppantul hasonlít az éticsigára, de valamivel nagyobb, a háza szélessége 45–55 mm, magassága 30–60 mm. A csigaház 5-6 kanyarulatból áll, az utolsó kanyarulatok gyorsan tágulnak. Köldöke szűk, az ajakperem részben elfedi. Az éti csigától leginkább a ház színe különbözteti meg, a fehéres alapszínen a kanyarulatok hosszában széles sötét vörösesbarna vagy világosbarna csíkok húzódnak. A ház felszíne a növekedési vonalakkal szabálytalanul rovátkolt. Az állat szürkéssárga, szürkésbarna, testét hossz- és keresztirányú mélyedések sora teszi ripacsossá.

A fehérsávos éticsiga eredetileg a Fekete-tenger környékén, a Balkánon és Törökország nyugati és középső részén volt honos. Angol és francia neve is "török csiga". Ma már Olaszországban, Dél-Franciaországban és Közép-Európában egészen Bécsig elterjedt. Az éti csiga után az étkezési célra forgalmazott második leggyakoribb csigafaj, évente kb 6000 tonnát adnak el belőle, amit teljes egészében a természetből gyűjtenek be.

Fehérsávos csigák buliznak
Fehérsávos csigák buliznak

Magyarországon 1995 óta ismert, amikor Kaposvárra telepítettek be néhány példányt Bulgáriából. Egy másik stabil populáció a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatósága budapesti székházának kertjében él. Innen már több helyre - Kecskemétre, Fótra, Gyöngyöshalászra - behurcolták, de ezek hosszú távú sorsa bizonytalan, a fehérsávos éticsiga nehezen viseli el a magyarországi téli időjárást. Magyarországon nem védett- tehát akinek a kertjében túlszaporodnak ezek a nem őshonos csigafajták, akkor nyugodtan össze lehet őket gyűjteni – aztán vagy jöhet az irtás, vagy mehetnek a fazékba.

Hogyan védekezhetünk a házas csigák ellen?

Első és legfontosabb szabály, hogy bár védekezhetünk vegyszerrel is. Két-három fajta is van forgalomban, de ezek egyrészt drágák, másrészt pont azokhoz a növényekhez kellene kijuttatnunk, amiket mi is meg szeretnénk enni. Harmadrészt a sima őshonos éticsiga védett faj, az legyen a legutolsó, hogy megmérgezzük őket! (Ráadásul a csigamérget megehetik a kutyák és a macskák is!)

Tippek, amik működnek:

1. Kézi begyűjtés

Ha van gusztusod hozzá, este, sötétedés után egy zseblámpával rengeteg kövér példányt összeszedhetsz, elsősorban a kerted nyirkosabb, északi részén, vagy a veteményesedben a kedvenc növényeiknél. Aztán jöhet a konyhasózás, vagy a jóval humánusabb elköltöztetés. (Egy zárható vödörbe összegyűtöd őket, jó messzire elszállítod majd egy árokparton vagy erdőszélen szabadon engedheted.)

2. Deszkacsapda

Tegyél le pár deszkadarabot éjszakára, ezek alá utalj ki nekik pár karika nyers krumplit, mint ínyencfalatot, reggel tele lesz a deszkák alja csigával. Ezeket aztán lelkivilágod szerint vagy megsemmisíted (mondjuk forró vízbe dobva, vagy ecettel lespriccelve, vagy lesózva), vagy elköltözteted őket, ahogy fentebb is írtuk.

3. A kávézacc vagy mész is megoldhatja a problémát

Ha oltott, szárított mészporral felszórod azt a környéket, amiben nem szeretnéd, hogy ne tegyenek kárt kárt. Ha belemásznak, sajnos végük, kiszáradnak és elpusztulnak. Tudom, nem csigánus módszer, de hatékony. Működik a kávézacc is, azt sem csípik ez étik, viszont nem marja szét a testüket.

4. Akadálypályák építése

A veteményt vagy a virágosládákat védhetjük fizikai akadályokkal is, ilyen az apróra zúzott tojáshéj, fűrészpor, kőpor (apró kőzúzalék), fahamu, műtrágya vagy a kávézacc, amik a csiga közlekedését nehezíti. Szórjuk a kert szélét körbe valamelyik - előbb említett - természetes anyaggal. Végső esetben minikerítést is telepíthetünk az ágyások köré, ami szúrós, és nem tudnak felmászni rá.

5. Sörcsapda

Ahogy a meztelen csigáknál, a házas társaiknál is működik sörcsapda. Üres konzervdobozt, kidobandó lábost félig megtöltünk sörös vízzel és leássuk a veteményes ágyásba vagy a fóliasátorba. Reggelre teli lesz az edény a sörbe fulladt állatkákkal. Hatékony, de ez sem valami szép látvány, ráadásul olyan edénybe öntsünk sört, amiből nem tudnak könnyen kimászni. Ugyanez élesztős vízzel is működik, ugyanis nem a sör a lényeg, hanem az erjedt élesztő szaga.

6. Profi csigakerítés is létezik

A villanypásztor elvén működő csigakerítés is szóba jöhet, a huzalokba vezetett áram ugyanis megakadályozza a csigák továbbjutását.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

meztelen csiga

éti csiga

kert gondozás