Budapest 15℃ (eső)Itt a hatékony megoldás a polskák ellen: valóban működhet az új módszer?
A címerespoloskák (Pentatomidae) napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. Kártevő fajaik gazdasági jelentősége miatt egyre intenzívebbek az e rovarcsoporttal kapcsolatos kutatások, ugyanakkor életmódjukat, viselkedésüket illetően még számos fehér folt van ismereteinkben. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói a kártevő díszes káposztapoloskával (Eurydema ornata) végzett laboratóriumi és szabadföldi vizsgálataik során olyan növényi illatanyagot találtak, amely csalogatja a faj kifejlett egyedeit, így az ellenük való környezetbarát növényvédelmi eszközök kifejlesztésének alapjául szolgálhat. Az eredményeket összefoglaló tanulmány a Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg.
A kémiai ökológia az élőlények és környezetük közötti, kémiai úton végbemenő kölcsönhatásokkal foglalkozik. A kutatások jelentős részben a fajon belüli kommunikációt szolgáló vegyületekre – például a különböző rovarfajok szexferomonjaira – fókuszálnak, és a korábban elért eredmények számos esetben a növényvédelem gyakorlatában is alkalmazhatók.
A címerespoloskák esetében is nagyrészt a szex- és aggregációs feromonokat vizsgálják, ezen a téren is még több nyitott kérdés van. Egyes fajoknál a kutatók azt tapasztalták, hogy az azonosított feromonvegyületek nem csalogatják közvetlenül az illatforráshoz a poloskákat, hanem azok csupán a közelben szállnak le, és utána más kommunikációs módszerrel kutatják fel és azonosítják a partnert. Számos faj egyedei a növényen keresztül terjedő rezgések segítségével találnak egymásra a párkeresés során. Ez az összetett kommunikációs rendszer azonban nehézkessé teheti a kutatásokat és a megfelelő növényvédelmi célú eszközök kifejlesztését is.
A nemzetközi kutatások eredményei több faj esetében is azt mutatták, hogy hiába váltanak ki viselkedési választ az azonosított vegyületek, nem sikerül csapdába csalogatni velük a poloskákat. Ezért olyan vizsgálatokat is végeztek, ahol növényekre akasztottak ki csalétkeket, és az odaérkező egyedeket számolták össze. Ez azonban a gyakorlati felhasználás szempontjából kevésbé előnyös, mert nem teszi lehetővé előrejelző csapdák kifejlesztését.
Az ATK NÖVI munkatársai a közelmúltban a kártevő díszes káposztapoloskával (Eurydema ornata) végzett laboratóriumi és szabadföldi kutatásaik során olyan növényi illatanyagot találtak, amely csalogatja a faj kifejlett egyedeit. A felfedezés érdekessége, hogy ez a kutatás szolgált elsőként eredményekkel az Eurydema fajok szabadföldi csalogatását illetően.
Az egyedek illatanyaggal történő csapdázásának gyakorlati jelentősége, hogy az előrejelzésre és a monitoringra alkalmas környezetbarát növényvédelmi eszközök kifejlesztésének alapjául szolgálhat. A kutatási eredmények egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a címerespoloskák esetében a növényi illatanyagok vizsgálata is jelentős perspektívákat hordozhat magában.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
