Mondj búcsút a méregdrága szupermarketes salátáknak: fillérekből te is termelhetsz, kert sem kell hozzá

Ha a salátáról esik szó, még mindig sokan egy ecetes lében áztatott, sóval, jobb esetben hidegen sajtolt olajokkal ízesített savanyúságra gondolnak, amit jellemzően főételek mellé, köretként kínálnak. Holott a saláta, ezt azért az utóbbi évtizedben a magyarok is egyre inkább megtanulják, jóval színesebb és ízletesebb zöldségfélénk. Magas tápértéke van, emellett vasat, káliumot, kalciumot, C és B vitaminokat tartalmaz. Persze, nagyon nem mindegy, hol, milyen salátát vásárolunk, és mit készítünk belőle. Sok fajtája ismert, színben alakban nagyon változatos, van ami nem csak nyersen, hanem főzelékként is elkészíthetjük, vagy akár, mint a fejes káposzta leveleit, tölthetjük is. A salátafélék a tavasz egyik első primőr zöldségei, ami bár jellemzően még horror áron kaphatóak a piacokon, ám saját kertünkben vagy akár egy balkonládában is, mi magunk is ültethetünk - szakemberek segítségével erről is külön szólunk majd.

Ez a második legkedveltebb zöldségféle az EU-ban

Az idei év elején az Interfel (francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet) közvélemény-kutatást végzett az Európai Unió 5 tagállamában (Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország) a zöldségfogyasztási szokásokról. Megállapítást nyert, hogy az európaiak egyik kedvenc zöldségféléje – a brokkolit (12 százalék) követően – a saláta (10 százalék). Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió tagországai 2,2–2,4 millió tonna salátát termelnek évente. Spanyolország 0,96–1,06 millió tonna/év mennyiséggel az unió vezető salátatermelője. A közösség belső piacán a legnagyobb fejessaláta-exportőr Spanyolország, majd Olaszország és Hollandia következnek a sorban. A legnagyobb fejessaláta-importőrök Németország és Olaszország. Spanyolország fejessaláta-kiszállítása a közösség belső piacára 270 ezer tonna volt 2023-ban, hasonlóan az előző évihez (Eurostat). Az unió belső piacán az egyéb salátafélék legnagyobb exportőre Spanyolország, Hollandia és Olaszország áll a második és harmadik helyen. A legnagyobb importőrök egyéb salátafélékből: Németország, Franciaország és Hollandia. Spanyolország kiszállítása a termékkörből a közösség belső piacára 3 százalékkal volt több (301,3 ezer tonna) 2023-ban, mint egy évvel korábban (Eurostat).

Hogy terem a magyar saláta?

A KSH adatai szerint Magyarországon a saláta betakarított területe és mennyisége is folyamatosan csökkent az elmúlt években, ugyanakkor a KSH adatai szerint 2022-ben növekedés volt tapasztalható. A fejes salátából 286 hektáron 8,88 ezer tonnát, egyéb salátából 53 hektáron 1,95 ezer tonna salátát termeltek 2022-ben.

A KSH adatai szerint Magyarország fejessaláta-behozatala 7 százalékkal (1,1 ezer tonnára) nőtt 2023-ban az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb beszállító Spanyolország maradt, ahonnan 675 tonna fejes saláta érkezett. A kivitel 56 százalékkal csaknem 1,5 ezer tonnára bővült – elsősorban Lengyelország, valamint Csehország felé – ugyanebben az összehasonlításban. Magyarország fejessaláta-exportjának értéke 50 százalékkal 560,2 millió forintra nőtt, míg az import értéke 8 százalékkal 329,8 millió forintra csökkent 2023-ban az egy évvel korábbihoz képest.

Az egyéb salátafélék (a fejes saláta kivételével) exportjából származó bevétel 5 százalékkal 2,94 milliárd forintra, az import értéke 11 százalékkal 7,36 milliárd forintra emelkedett 2023-ban. A volument tekintve a behozatal 21 százalékkal (16,36 ezer tonnára) nőtt 2023-ban. A legnagyobb beszállító Spanyolország, ahonnan 10,09 ezer tonna saláta érkezett. A kivitel 16 százalékkal bővült, 5,80 ezer tonna volt 2023-ban. A legnagyobb célpiacra, Romániába 1 százalékkal 4,20 ezer tonnára mérséklődött a kiszállított mennyiség.

Újra csak emelkedik a zöldség ára

Bár horrorinflációtól most messze vagyunk, a tavasz első primőr zöldségeit is rendre magasabb áron tudjuk megvásárolni a hazai piacokon, mint egy évvel ezelőtt.

Az AKI PÁIR adatai szerint, április elején a Budapesti Nagybani Piacon:

• A 400–500 gramm méretkategóriájú belpiaci kígyóuborka kilogrammonként 850 forintért szerepelt a kínálatban, míg tavaly ilyenkor 800 forint/kilogramm leggyakoribb áron árusították.
• A belföldi hónapos retek termelői ára 9 százalékkal nőtt, az importtermék ára 7 százalékkal csökkent 2024 1–13. hetében az előző év azonos hetéhez képest.
• A belföldi újhagyma termelői ára 12 százalékkal, az importterméké 3 százalékkal emelkedett ugyanekkor.

Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a belföldi fejes saláta termelői ára 19 százalékkal 285 forint/darabra emelkedett 2024 1–11. hetében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az importból származó fejes saláta nagykereskedelmi ára 7 százalékkal (280 forint/darab), a jégsalátáé 26 százalékkal (470 forint/darab), a Lollo típusú tépősalátáké 1 százalékkal (368 forint/darab) volt alacsonyabb 2024 1–11. hetében az egy évvel korábbinál.

Jégsaláta vagy a fejes a jobb, és melyik az olcsóbb?

Már a tavalyi évben is hozzászokhatunk, hogy az alapzöldségek ára az egekbe kúszott, csak 2023-ban legalább 20-30%-kal nőtt a saláta termelői ára - ehhez képest – ahogy láttuk, egy fokkal mérsékeltebb az idei áremelkedés. Így is, magunk is kétszer meggondoljuk, hogy a szupermarketekben jellemzően 600 Ft darabáron kínált jégsalátát leemeljük-e vagy sem:

• A jégsalátát például (online webáruházak tanúsága szerint) a április második hetében 600-700 forintos áron kínálták. (Jelenleg akciósan a Lidlben láttunk 400-ért is, vettünk is egyből két fejet!)
• A fejes saláta olcsóbb: 399 Ft/ db. Az ára viszont ahhoz képest horror, hogy a jégsalátához képest jóval kevésbé áll el a hűtőben. Másrészt, méretre hiába ugyanakkora maga a fej, a jégsaláta tömörebb, a fejes saláta mennyiségre is kevesebb. Míg a jégsalátát több napon át is is fogyaszthatjuk, a fejes salát jobb minél hamarabb felhasználni.

Az Egyiptomból származó zöldségnövénynek ma már több száz változatát ismerjük

Általánosságban elmondható róla, hogy a saláta kiváló rostforrás. 95%-os víztartalmának köszönhetően vízhajtó hatással rendelkezik, valamint serkenti a vérképzést és a veseműködést egyaránt. Számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint például A-, C-, K- és B-vitamint, vagy éppen kalciumot, vasat, magnéziumot.

Ismertebb változatai a jégsaláta a tölgylevelű saláta és a fodros saláta. A magyaros konyhában a primőr fejes saláta (ecettel, sóval, olajjal ízesítve) ugyan még mindig top helyen szerepel, de az utóbbi évtizedben számos új salátaféle is meghódította a szívünket (és a gyomrunkat). Az egyes saláták íze között nagy a különbség.

Fejes salátát termeszteni az egyik legegyszerűbb dolog

Elég pár magot szórnunk a cserépbe, balkonládába vagy a szabad földbe, és pár hét leforgása alatt – az öntözést nem elfelejtve – már szedhetjük is a roppanós, egészséges leveleket. A kereskedelemben kapható úgynevezett hobby vetőmagok általában olyan salátafajták magvai, amelyek szabadföldi termesztésre ajánlottak. Ez a termesztési mód azok számára is biztosított, akik nem rendelkeznek fóliával, vagy üvegházzal.

Ha salátatermesztésbe kezdünk talán az első, egyik legfontosabb kérdés: mikor kezdjük?

A fejes saláta hidegkedvelő növény, számára a tavasz, illetve az ősz az optimális termesztési időszak. A nyári melegben a legtöbb fajta nem hoz tömör fejet, hanem gyorsan magszárat fejleszt. Ezt elkerülhetjük nagyon korai magvetéssel. Akár már februárban is vethetjük a magvakat, ha a talajunk megfelelően nedves és porhanyós, de a március sem késő. A saláta magvak még a fagyokat is kibírják a talajban, és nagyon gyorsan kikelnek, amint kissé felmelegszik a talaj. Ma már vannak olyan fajták, amelyek magszárfejlesztésre kevésbé hajlamosak, ezt a forgalmazók jelzik a tasakon. A fejet nem képző saláta típusok (lollo, tépő) az év későbbi szakaszában is vethetők. A jégsaláták is jobban bírják a meleget, és vannak kifejezetten őszi termesztésre szánt fajták, amelyeket ősz végéig betakaríthatunk, vagy át is teleltethetünk. A fentiek figyelembe vételével tehát a fejes salátát tavasztól-őszig vethetjük, a tépő vagy metélő saláták számára azonban az őszi időszak már nem optimális – írta a Nébih ajánlásában.

Érdemes tehát úgy időzíteni a vetéseket, hogy egyszerre annyi salátát termesszünk, amennyit biztosan el is fogyasztunk, mivel nem tárolhatók sokáig.

Hova vessük, ültessük?

Ültetni szokták helyrevetéssel, és palántázással is. Fényre és vízre igényes, talajban viszont nem válogat. A fejlődés első szakaszában főleg, de egész tenyészidőben meghálálja a nedves talajt.

Tápanyagban gazdag közegben fejlődik a legjobban, de vigyázzunk, ugyanis olyan primőr zöldség, amelybe könnyen beépülnek a szermaradványok. Egy kis odafigyeléssel viszont egészséges szép salátát tudunk szedni

- közölte a HelloVidékkel Kósa Dániel kertészmérnök.

Az, hogy kinek melyik saláta a megfelelő választás, az csak ízlés kérdése, ugyanis vannak édesebb, kesernyésebb fajták. Zsenge levelekkel rendelkező fejes salátától a kemény roppanós levelű jégsalátáig válogathatunk, és ne feledjük, hogy sok színből is válogathatunk, amely nem csak ételt biztosít, de egy üde színfoltja is lehet a veteményesünknek. Aki nem tudja, hogy milyen salátát szeretne, annak egy kis utánajárással több fajta ültetését javasol kísérletezésre Kósa Dániel:

Ugyanis az, hogy valakinek egy bizonyos saláta elnyerte az ízlését, az nem biztos, hogy másik személy rajongását is elnyeri. A salátának rövid a tenyészideje, tehát nem sokáig áll el. Egész őszig vethető, hogy így mindig tudunk friss salátával kedveskedni a családnak, ültessük több ütemben. Az ősszel vetett madársaláta kihajt, áttelel, és már március végén, áprilisban szedhető, így az első zöldség mely az asztalunkra kerülhet. A fejes salátákat számtalan módon elkészíthetjük, ahogyan a jégsalátát is. A tépősaláták leveleit folyamatosan szedhetjük, leveleiből főzeléket is készíthetünk.

Mikor öntözzük?

Mivel a saláta gyenge gyökérzetű és nagy lombfelületű növény, így figyelnünk kell a vízellátásra. Egészen a fejképződésig érdemes kis adagokkal, kora reggeli, vagy esti órákban öntöznünk őket. Ha rendszeresen öntözzük, salátáink rendkívül hamar fejesedni kezdenek, és roppanóan friss fejet képeznek.

Mikor szedjük?

A saláta már leveles korában is szedhető, de a fejet képző fajták akkor a legfinomabbak, ha már kialakult a zárt fej. A fej belsejében lévő halványzöld levelek a legzsengébbek. A már fejesedésnek indult tépősalátákról bátran, folyamatosan szedhetjük a külső leveleket. Fontos viszont, hogy a virágképződés, felmagzás előtt (mikor a saláta magszárat fejleszt) szedjük fel salátánkat, mivel ezt követően már csak rágós, fás leveket kapunk róla.

Milyen kártevők, kórokozók támadhatják?

A saláták nagy ellenségei a pajorok és a drótférgek, valamint a meztelen csigáknak is kedvenc tápláléka, emiatt érdemes csigavédő kerítést állítanunk a salátának köré, vagy fűrészporral beszórnunk növényünket. Ezeken kívül a salátaperonoszpóra gombabetegség is előfordul a salátán, amely elsősorban a legyengült egyedeket támadja. Esős időben a szürkepenész alulról rohaszthatja a tövet.

Növényvédelem szempontjából figyelnünk kell, ugyanis nagy mértékben beépülhetnek a szermaradványok a leveleibe. Ha fóliában gondolkodunk, valamelyest kevesebb a dolgunk, az áttelelő meztelencsigákkal és levéltetvekkel szemben kell csak védekeznünk. A szabadföldben nevelt saláták fő növényvédelme a gyomírtás, melyet vegyszerek nélkül is el tudunk végezni. Kórokozóként a saláta mozaik vírust, és peronoszpórát kell említeni, bár ezeknél a legtöbb salátafajta rezisztenciát, azaz ellenállóságot mutat

– közölte Kósa Dániel szakember.

Növényvédő szerek használata esetén, már palántakorban (a fej záródása előtt) védekezzünk, és minden esetben várjuk meg az élelmezés-egészségügyi várakozási idő leteltét mielőtt elfogyasztanánk a leveleket.

Végezetül a saláta ültetéséről következzék egy hasznos videó:

Címlapkép: Getty Images