Erre azért nem számítottunk: a fogyasztóknak is meg kell fizetni a környezetvédelmet?

MTI   
  Megosztom
Erre azért nem számítottunk: a fogyasztóknak is meg kell fizetni a környezetvédelmet?

Az EPR-rendszer bevezetése csökkentette a csomagolóanyag-felhasználását, egyúttal azonban jelentős költségnövekedéssel járt, mind a gyártók, mind a fogyasztók részéről - hangzott el a Portfolio AgroFood 2024 Konferencián. A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) és a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) bevezetése komoly változásokat hozott az iparág működésében, és új helyzet elé állította a cégeket, nemcsak itthon, de Európában is. A szakemberek szerint a jelenlegi szabályozás azonban úgy ró komoly terheket a gyártókra és a hasznosítókra, hogy nem ad nekik semmit kompenzálásképpen, de műanyag visszagyűjtését és újrafelhasználását illetően is lenne mit átgondolni.

Arató Gábor, a Manupacking Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a műanyagipar az elmúlt 15-20 évben rengeteg kritikát kapott, de ez jó hatással volt az ágazatra. Ennek köszönhetően ugyanis sokat fejlődtek az alapanyagok, több feladatot tudnak ellátni, kevesebb anyag felhasználásával. A szakember beszélt arról is, hogy a csomagolásnak két fő feladata van: megvédi a becsomagolt terméket és megvédi a környezetet az adott terméktől, ezért fontos, hogy a csomagolások megfeleljenek az európai szabványoknak. Arató Gábor az EPR-díjak csökkentését illetően három fontos területről beszélt: az anyagfelhasználás csökkentéséről, a termékek újratervezéséről és a visszaforgatásról. Ennek kapcsán elengedhetetlen fontosságúak az auditok, az új termékek fejlesztése és a visszaforgatás erősítése.

Komoly nehézségeket okozott a DRS a hazai üdítőgyártóknak

Balog Zoltán, a Márka Üdítőgyártó ügyvezető igazgatója a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) kapcsán elmondta, hogy a hazai gyártók teljes egészében kiálltak a rendszer mellett, ám ez az ágazat számára okozott nehézségeket, mivel ezen a téren nincs egységes uniós szabályozás. A korábbi rendszer ilyen téren kedvezőbb volt, mert ugyanolyan csomagolás mellett országonként egy cetli/matrica alkalmazásával bárhová lehetett szállítani, most azonban gyakorlatilag minden országba új terméket kell fejlesztenie a gyártóknak. A szakember beszélt arról is, hogy az is komoly gondot okoz az ágazat szereplőinek, hogy R-PET ára eltávolodott a szűz PET árától, ami palackonként akár 10 forint eltérést is jelenthet. Az sem könnyíti meg a dolgokat, hogy a gyártók csak egy-két havi árat tudnak mondani, az alapanyagárakban viszont olykor akár 10-20%-os, mert így nehéz előre tervezni.

A törvényben kötelezett ágazatoknak elsőbbségi hozzájutást kellene biztosítani a visszagyűjtött alapanyagokhoz, de már annak is örülnének, ha bármi más kedvezményt kapnának. Az azonban problémát jelent, hogy Magyarországon még nincs újrahasznosító üzem

- mondta Balog Zoltán.

A piaci szereplők se tudják biztosan, milyen szabályok vonatkoznak rájuk

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára elmondta, hogy a szövetség az uniós direktíva kidolgozásában nem vehetett részt, csak a véleményezésben. A szakember szerint a gond ott van, hogy 2018 óta az Európai Bizottság egy jogalkotási kényszerben szenved, és 2019-ben ugyan módosították valamennyi csomagolással kapcsolatos előírást, de a következő szabályozással nem várták meg a korábbi változtatások eredményeit. Emiatt azonban kialakult egy olyan kaotikus helyzet, hogy a piaci szereplők nem tudják, hányféle rendelet vonatkozik rájuk.

Runtág Tivadar, a MOHU MOL operatív igazgatója elmondta, hogy foglalkoznak a bottle-to-bottle újrafelhasználás megvalósulásával, de azt, hogy a gyártóknak legyen-e elsőbbségi felhasználása a visszagyűjtött anyagokból készült granulátumhoz, az a piac fogja beárazni. Az elmúlt időszakban a világ több táján is a szabályok szigorodása volt megfigyelhető, és az eddigi tapasztalatokból kiindulva azt lehet mondani, hogy a jogszabályok rákényszerítik a piaci szereplőket, hogy változtassanak a gyártási és újrafelhasználási folyamataikon. Runtág Tibor beszélt arról is, hogy az EPR-rendszer bevezetésével, bár ez elsőre nem látszik, rengeteg hulladék került begyűjtésre.

Szőke Szilvia, az LC Packaging értékesítési igazgatója szerint a vállalatnál folyamatosan nézik, hol lehet csökkenteni, optimalizálni a csomagolóanyagokat. A mezőgazdasági csomagolóanyagoknál ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a visszagyűjtés és újrahasznosítás még nem valósult meg. A szakember elmondta, hogy kiemelt fontosságú lenne a minőségi granulátum előállítása, mert bizonyos termékeknél nem mindegy, hogy milyen alapanyagot használnak. Szőke Szilvia beszélt arról is, hogy az előrelépéshez kommunikáció és együttműködés kellene az ágazat szereplői között.

Milyen teendők vannak még? Mi a helyzet a lebomló műanyagokkal? Erről többet az Agrárszektor cikkében olvashatunk, ide kattintva.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

portfolio agrofood 2024 konferencia

agrárszektor

epr

drs

kötelező visszaváltási rendszer

csomagolóanyag-felhasználás

költségek

gyártók

fogyasztók