Hosszú út vezet a szolgálatig: elképesztő munkát végeznek ezek a kiképzők

A mentőkutyák kiválasztása és képzése nem csupán a kutyák képességeinek felméréséről szól, hanem egy összetett, több szempontot figyelembe vevő folyamatról, amely a kutyák és gazdáik közötti mély köteléket is magában foglalja. A Keresőkutyás Szolgálat Alapítvány kurátora, Kovács Tímea megosztotta velünk:

A mentőkutya kiválasztása egy alapos és gondos folyamat, amely már a kölyökkorban kezdődik. A kutyák idegrendszerének vizsgálata, a félelmek és a különböző ingerekre adott reakciók fontosak a mentőkutyás munkához való alkalmasság megítélésében. A kutyák motiválhatósága, különösen az élelemre vagy játékra való reakciók, döntő jelentőségűek, mivel a mentőkutyák jutalom alapú rendszerben dolgoznak. A korai viselkedéses tesztek és az egészségügyi szűrések segíthetnek a potenciális mentőkutyák azonosításában, de nem nyújtanak teljes képet a kutyák későbbi teljesítményéről vagy egészségi állapotáról. A különböző fajták és méretek különböző mentőkutyás feladatokra lehetnek alkalmasak. A mentőkutyák kiválasztásánál nem csak a törzskönyvezett fajták jöhetnek szóba. Sokféle fajta, mint például a malinois, a német juhász, a svájci fehér juhász, a labrador vagy a border collie, különböző mentőkutyás feladatokra lehet ideális. A keverék kutyák is tehetségesek lehetnek és jól teljesíthetnek mentőkutyaként, de sajnos sokszor az idegrendszerük nem elég stabil ehhez a munkához, és mivel gyakran a felmenőiket sem ismerjük, így náluk nehezebb megállapítani, hogy később pl. milyen egészségügyi, vagy egyéb problémákkal szembesülhetünk. A mentőkutyák képzése nem korlátozódik kizárólag a fajtatiszta, törzskönyvezett kutyákra. A képességek, a motiválhatóság és az idegrendszer a legfontosabb tényezők, nem pedig a törzskönyv. A törzskönyves kutyáknál, nagyrészt elmondható, hogy a munkavonalas irányba tenyésztett egyedek gyakran jobban megfelelnek a mentőkutyás munkára, mint a kiállítási vonalúak, de ezt sem lehet készpénznek venni. A kutya mérete és mozgékonysága is fontos szempont lehet bizonyos feladatoknál, mint például a romkutatás vagy a területkutatás ágazatoknál. A mentőkutyává válás egy hosszú folyamat, amely legalább három évig tart, és számos képzési szakaszt tartalmaz. Ez idő alatt sok változás történhet a kutyával és a gazdájával is, ezért aki ebbe belevág, érdemes hosszútávú elköteleződésben gondolkodnia. Ez a munka sok lemondással jár, nagyon sok idő, pénz, és energiabefektetés kell ahhoz, hogy a sok-sok vizsga után, élesen bevethető mentőkutyánk legyen. Ez a munka önkéntes alapú, a magyar szervezetek mind a tréninget, mind a vizsgákat, mind pedig a bevetéseket saját erőből oldják meg. A fajták közötti különbségek a kutya számára választott mentőkutyás ágazatok szempontjából is számíthatnak. A nyomkövetéshez és a területkutatáshoz különböző fajták lehetnek ideálisak, figyelembe véve a kutya méretét, mozgékonyságát és orrmunkáját. A képzési folyamat során a kutyák képességeinek folyamatos értékelése elengedhetetlen ahhoz, hogy megbízható mentőkutyává váljanak. A képzés pedig csapatban történik, és folyamatos heti rendszeres tréning, valamint otthoni munka, gyakorlás is kell ahhoz, hogy a kutyákból mentőkutyák válhassanak. A mentőkutyák kiválasztása és képzése Magyarországon több ágazatban is történik, amelyek közül a leggyakoribbak az emberi eltűnések esetén bevetett nyomkövető és területkutató kutyák. A jól képzett nyomkövető kutyák képesek mind a légszimatos, mind a talajszimatos munkára. A területkutató kutyák pedig egy területet vizsgálnak át, ott a gyorsaság és az irányíthatóság is fontos szempont. A területkutató kutyák természetellenes testhelyzetben lévő személyek (ülő, fekvő) személyeket keresnek, fontos, hogy ők nem egy adott személyt keresnek. Leggyakrabban az erdős területeken hatékony a gyors területátvizsgálás, ilyenkor több kutya dolgozik egyszerre. A romkutatás Magyarországon kevésbé gyakori, inkább hobbi vagy verseny jellegű, de a Törökországban történt földrengés rávilágított a romkutató kutyák fontosságára. Minden mentőkutyás ágazathoz az éles bevethetőséghez szükséges engedelmességi és akadálymunkában is jól teljesíteni a kutyáknak. A mentőkutyás szervezetek több ágazatban is dolgoznak, beleértve a romkutatást, területkutatást és nyomkövetést. Külföldön további ágazatok is léteznek, mint például a lavinamentés és a vízimentés, de ezek Magyarországon nem relevánsak a természeti adottságok miatt. A mentőkutyák gyakran több ágazatban is képzettek, és a különböző keresési technikák elsajátítása növeli a kutyák és csapatok rugalmasságát és hatékonyságát. A romkutatás pl. párosítható más mentőkutyás ágazatokkal is, így egy kutya adott esetben többféle feladatot is elláthat. A Keresőkutyás Szolgálat Alapítványnál, egyedülálló módon az országban, a nyomkövetés nem korlátozódik kizárólag az emberi eltűnések kezelésére; állatok eltűnése esetén is hatékonyan dolgozunk. A nyomkövető kutyák kiváló találási aránnyal rendelkeznek mind az emberek, mind az eltűnt háziállatok esetében. A sikeres nyomkövetéshez az egyedi szagminta az eltűnt állatok esetében is ugyanolyan fontos, mint az emberek esetében, a kutya képes az adott állat szagmintája alapján a nyomukra bukkanni. Ez a sokoldalúság és magas sikerarány tovább erősíti a csapatuk értékét és fontosságát a keresési és mentési műveletek során. A mentőkutyás szervezetek működése és a riasztási rendszerének hatékonysága változó. Az emberi eltűnések esetén gyakran előfordul, hogy a riasztások nehezen jutnak el a megfelelő szervezetekhez. Ezért fontos, hogy a hozzátartozók tisztában legyenek azzal, hogy érdemes közvetlenül is megkeresni a mentőszervezeteket. A rendőrség általában egy bizonyos várakozási időt javasol, ami alatt sok esetben megoldódik az eltűnés, de ha nem, akkor a mentőkutyás szervezetek gyors beavatkozása lehet a kulcs. A nyomkövetés esetén az idő kritikus tényező, mivel a szagmolekulák nem maradnak meg hosszú ideig, így minél hamarabb értesítik a szervezeteket, annál nagyobb az esély a sikeres keresésre. A hozzátartozóknak és az érintetteknek fontos tudniuk, hogy a gyors cselekvés növelheti az eltűnt személy megtalálásának esélyét.”

A Keresőkutyás Szolgálat Alapítvány munkájának betekintése után a Kutyákkal az Életért Alapítványhoz fordultunk, hogy még inkább megismerjük a mentőkutyák kiválasztásának és képzésének folyamatát, amely rávilágít arra, hogy a mentőkutyás munka nem csupán a kutyák képességeiről szól, hanem az emberi-kutya csapatok közötti összhangról és az egymás iránti elkötelezettségről is.

Bizonyos képességeket már kölyökkorban is lehet vizsgálni. Az emberek elvégzik ezeket a teszteket, de a pozitív eredmény önmagában még nem garantálja a kutya alkalmasságát. Valójában ezek a tesztek inkább arra szolgálnak, hogy kiszűrjük azokat a kutyákat, amelyek biztosan nem felelnek meg a követelményeknek. A kiképzés folyamán pedig számos további probléma merülhet fel, amelyek miatt a kutya nem felel meg a szigorú kritériumoknak és így kizárásra kerülhet a programból. A mentőkutyák kiválasztásánál a legfontosabb, hogy az állatok motiválhatók legyenek élelemmel vagy játékkal. Fontos, hogy ne rettegjenek a magasságtól, mélységtől vagy a dőlt felületektől, ne legyenek érzékenyek zajokra, egyéb külső ingerekre és biztosan mozogjanak még a bizonytalan terepen is. A kutyáknak barátságosnak és nyitottnak kell lenniük az emberekkel és más kutyákkal szemben. Ha ezek a tulajdonságok hiányoznak, az kizáró okot jelenthet. Továbbá, a kiképzés során felmerülhetnek további problémák, amelyek akadályozhatják a kutya további képzését. Ezek a jellemzők tehát elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy kutyát egyáltalán megfontolás tárgyává tegyünk a képzés megkezdésére. Elmondható, hogy bizonyos fajták, mint a labradorok, border collie és a malinois populációkban nagy számban rendelkeznek megfelelő egyedekkel, de pl. a német vizslák és német juhászkutyák között is akadnak kiváló példányok. Sőt a keverék kutyák esetében is találhatók alkalmas egyedek, de ez mindig az adott kutya egyedi jellemzőitől függ. Másrészről, például a huskyk és a malamutok általában nem megfelelőek mentőkutyának, mivel tenyésztésük során a fizikai erőnlét és a kitartás volt a fő szempont, nem pedig az emberrel való kommunikációs képesség. Ami a mentőkutyák kiképzésének időtartamát illeti, ez gyakorlatilag egy életre szóló folyamat. A kutya fejlődése folyamatos, és bár már 2-3 éves korban megbízhatóan teljesíthetnek, általában 4-5 évesen érik el a csúcs formát, további fejlődésre is van lehetőség. Végül a kutya fizikai és mentális képességei határozzák meg, hogy mikor kell őt nyugdíjazni. A hazai eltűnések vagy riasztások többnyire eltűnési esetek kapcsán merülnek fel. Legtöbbször a rendőrségtől érkezik a riasztás, amellyel együttműködünk, de nem ritka, hogy magánszemélyek is megkeresnek minket. Ekkor hangsúlyozzuk, hogy csak akkor indulhatunk el, ha az ügyben illetékes rendőrséggel, hatósággal, önkormányzattal vagy katasztrófavédelemmel történt egyeztetés. Csak azokban az esetekben lépünk akcióba, ahol valamilyen hivatalos szerv áll a mentés mögött és irányítja azt. Ennek oka egyszerű: ha egy bejelentés alapján helyszínre érkezünk, majd később kiderül, hogy bűncselekmény nyomait rontottuk el, akkor több kárt okoztunk, mint hasznát vettük a helyzetnek. Voltak évek, amikor több mint harminc mentési bevetésünk volt, míg mostanában, különösen a Covid óta, ez a szám jelentősen csökkent, és tíz körülire esett vissza. Az eltűnési esetek számának országszerte történő csökkenése érdekes jelenség, amelynek pontos okát nem ismerjük. A tendencia a 2019-es évvel kezdődött, amikor hirtelen csökkenést tapasztaltunk, és ez a szám azóta is alacsony maradt.

Címlapkép: Getty Images