Ezekkel az építőanyagokkal csak pénzkidobás a lakásfelújítás: itt a segédlet!

Bódogh Gabriella   
  Megosztom
Ezekkel az építőanyagokkal csak pénzkidobás a lakásfelújítás: itt a segédlet!

Otthonunk különböző építőipari termékekből áll össze, ezért nagyon fontos, hogy milyen minőségű alapanyagokat használunk fel építkezés vagy felújítás során. Az építőanyagok minősítési eljárásaival kapcsolatban sokan nincsenek tisztában, ezért úgy gondoltuk utánajárunk a témának, hogy mindenki számára érthetővé váljon, hogyan folytatódnak le a megfelelőségértékelési eljárások, függetlenül attól, hogy könnyűszerkezetes vagy téglaépítésű házakról van-e szó. A folyamatot Pataki Erika, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Megfelelőségértékelő Központjának a vezetője segítségével jártuk körbe és foglaljuk össze cikkünkben.

Alapvetően minden építési anyag minőség-, de nevezzük inkább megfelelőségvizsgálata, bevizsgálása kiemelkedő jelentőséggel bír, nincs különbség abban, hogy azokat milyen technikával készült építménybe dolgozzák be. Gondoljunk csak bele, hogy ezekből a termékekből áll össze a hosszú évekig használni kívánt otthonunk. A fogyasztók körében egyre inkább előtérbe kerülő tényező a bizalom az adott termék, szolgáltatás iránt, ezzel együtt pedig a minőségbiztosítás.

Élelmiszer, vagy épp higiéniai termékek vásárlásánál a lehetőségekhez mérten mindenki igyekszik azt a terméket vásárolni, amelyiknek ismeri az eredetét és minőségét, és leginkább, ami számára megfelelő. Az építési anyagok terén ugyanilyen kiemelt szempontnak kell lennie a megfelelőségnek, teljesítménynek, annak érdekében, hogy a végeredmény időtálló és biztonságos legyen.

Ma egy építési termék akkor tervezhető és építhető be egy építménybe, ha a „teljesítménye”, tehát a különböző tulajdonságai hozzájárulnak ahhoz, hogy az épület megfeleljen a rá vonatkozó alapvető követelményeknek. Hogy ez pontosan mit is jelent, a következőkben részletezzük. A folyamat megismerése lényeges ahhoz, hogy az építtető megértse, miért fontos egy építési termék teljesítménynyilatkozata.

Az egyes építési termékekre vonatkozó specifikációt, jellemzőket és azok teljesítményértékelési módszereit a műszaki előírás tartalmazza, és ez a dokumentum írja le a forgalmazására vonatkozó teendőket is. Ezeket a műszaki előírásokat vagy a szabványosító testületek készítik, vagy – amennyiben egyedi műszaki előírásról van szó – műszaki értékelő szervezetek, mint amilyen az ÉMI.

Egy építési termék forgalmazásához az első lépés annak megállapítása, beazonosítása, hogy az adott termékre vonatkozik-e harmonizált termékszabvány. Az, hogy egy szabvány, harmonizált, azt jelenti, hogy annak tartalmában az uniós tagállamok megállapodtak, és ha az adott termék ez alapján készül, a szükséges eljárások lefolytatása után az egész unióban lehet forgalmazni. Ezeknek a harmonizált termékszabványoknak a listája uniós weboldalakon (pl. cen.eu, vagy a Nando információs rendszer) érhetők el, angol nyelven. A szabványokat Magyarországon a Magyar Szabványügyi Testülettől lehet beszerezni.

Miután a terméket érintő szabvány áttanulmányozása után kiderül, hogy arra vonatkozik európai harmonizált termékszabvány, akkor a gyártó azt köteles figyelembe venni a termékére vonatkozóan. Amennyiben nincs a termékre vonatkozó európai termékszabvány, akkor a gyártónak műszaki értékelő szervezethez szükséges fordulnia – mint az ÉMI Nonprofit Kft. –, amely gyakorlatilag elkészít egy egyedi „szabványt” a gyártóra és termékére vonatkozóan.

Ez lehet Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ), vagy Európai Műszaki Értékelés (ETA), melyek közül a gyártó döntheti el, melyiket kéri: előbbivel csak Magyarországon, utóbbival az unió teljes területén forgalmazhatja a termékét. Azt, hogy ezt követően mi a következő lépés a forgalmazáshoz az adott műszaki előírás (tehát vagy a harmonizált termékszabvány, vagy az NMÉ/ETA) határozza meg, de minden esetben teljesítményigazolási eljárást kell lefolytatnia a gyártónak.

Az építési termékeket ún. rendszerkódok alá sorolták be, sarkosan fogalmazva a veszélyességüknek függvényében. Ezeket számokkal jelzik, a legszigorúbb előírásokkal rendelkező az 1+, majd ezt követi az 1, a 2+, a 3 és a 4. A legutolsó (4) esetében minden további szükséges teendő a gyártó feladata, nem szükséges külső független szervezetet bevonni. Az 1, az 1+ és a 2+ esetében független tanúsító szervezetet, a 3 esetében pedig vizsgáló laboratóriumot kell a gyártónak felkeresnie, ahol megállapítják, igazolják, hogy helytállók-e a termékről állított tulajdonságoknak a teljesítményértékei. Ezt követően, a kapott adatok és dokumentumok alapján állíthatja ki a gyártó a termékre a teljesítménynyilatkozatot. Enélkül építési terméket Magyarországon beépíteni nem lehet.

Azt lényeges hangsúlyozni, hogy az értékelő, tanúsító szervezetek, vizsgáló laboratóriumok – így az ÉMI is – nem állítanak ki teljesítménynyilatkozatokat, hanem az annak alapját képező dokumentumokat készítik el. A termék teljesítménynyilatkozatát a gyártó köteles átadni a forgalmazónak (vagy sok esetben közzéteszi azt a weboldalán, de kérésre ez esetben is át kell adni nyomtatva), a forgalmazó pedig a felhasználónak építtetőnek. A gyártó által elkészítendő teljesítménynyilatkozat kötelező tartalmát jogszabály írja elő, a formáját nem, de erre is biztosít mintát.

Az építtető/tervező ezekből a dokumentumokból, tehát a teljesítménynyilatkozatokból tudja meg, hogy az általa kiválasztott építési termék például mennyire csúszik (burkolólapok esetében), mennyire fagyálló, mekkora a teherbíró képessége, vagy a tűzállósági határértéke. Tehát számára emiatt lényeges a teljesítménynyilatkozat megléte, de azt meg kell említenünk, hogy a dokumentumban szereplő adatok többsége esetén szakember szükséges azok értelmezéséhez. A tervezőnek nagy szerepe és egyben felelőssége is van, hiszen neki kell megállapítania, hogy milyen tulajdonságokkal és teljesítményekkel kell rendelkeznie az adott terméknek ahhoz, hogy az épület biztonságos és funkció szerinti használata biztosított legyen.

Az építési termékeknél általános megfelelőség tehát nincs, hanem valamely jellemzője teljesítményének függvényében egy termék az egyik helyre megfelelhet, egy másikra viszont már nem. Hogy konkrét példán keresztül mutassuk ezt be: ugyanaz a kerámia burkolólap megfelelhet egy családi ház nappalijába, de nem felel meg a fürdőszobába, vagy ha egy nagyobb létesítményt tekintünk, akkor például egy uszodába. Az ÉMI, és más értékelő, tanúsító szervezetek, laborok tehát a termék teljesítményét igazolják, a követelményt pedig a tervező adja meg egy adott épületre vonatkozóan.

Egy építésnél tehát egyértelmű a megfelelő folyamat, felújításnál, vagy részfelújításnál (pl. egy padlólap cseréjénél) azonban nem jellemző a tervező jelenléte. A teljesítménynyilatkozatok helyes értelmezéséhez azonban ilyen esetekben is javasolt szakember bevonása. Ha erre nincs lehetőség, a www.emili.hu oldalon megtalálható, ÉMI által összeállított Teljesítménynyilatkozatok című tájékoztató füzet segítséget nyújthat a felújítók számára az általános információk tekintetében. Arról pedig, hogy mit jelent bizonyos terméknél egy-egy megadott érték, és milyen felhasználásokra javasolják azt az építőanyagot a teljesítménynyilatkozatban szereplő adatok alapján, a szaküzletben, vagy a gyártó honlapján célszerű tájékozódni.

Fontos hangsúlyozni, hogy a teljesítménynyilatkozatok nem csak azért lényegesek, mert jogszabály írja elő a meglétüket. Egy építési termék teljesítményének értékelése és ellenőrzése, valamint az építmény jellegéhez, használatához történő kiválasztása a biztonságunkat szolgálhatják, hiszen az otthonunk, munkahelyünk, közösségi terünk épül belőlük. Az építési termékek megfelelőségértékelése, ellenőrzése tehát nem függ attól, hogy milyen építménybe – könnyűszerkezetes, vagy téglaház – kerülnek be. Minden építmény esetében egyaránt lényeges tényező, hogy az épület funkciójához legyenek igazítva a beépítésre kerülő építőanyagok.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

építőipar

építőanyag

építkezés

lakásfelújítás