Ezek most a magyar vidék legkisebb, kihalófélben lévő települései: itt az elkeserítő lista

Ahogy a KSH nemrégiben közzétette: Magyarország népessége 2022. október 1-jén 9 millió 604 ezer fő volt. Viszonyítás kérdése, hogy ez mennyire sok vagy kevés, hiszen például az 1870-ben végrehajtott első népszámláláskor az ország jelenlegi területén alig 5 millióan éltek. A magyarok lélekszáma 1980-ra megduplázódott, akkor 10 millió 709 ezer fő volt, azóta viszont folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka: a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. Az elmúlt 11 évben ezt a 464 ezer fős csökkenést, a KSH legfrissebb népszámlálási adatai szerint a bevándorlási többlet mérsékelte, nem is kicsit. A halálozások száma évente 130 ezer körül alakult, a Covid19-járvány által érintett 2020-ban és 2021-ben azonban 141, illetve 156 ezerre emelkedett.

Ezekben a megyékben a drámaibb a népességfogyás

Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest megye (1 millió 339 ezer fő). A legkisebb népességszámú megyénk Nógrád, ahol 183 ezer főt számláltak. Míg a legutóbbi népszámlálás óta két megyében (Pest és Győr-Moson-Sopron) nőtt, a többiben, úgy a fővárosban is egyre fogyatkozunk. A legnagyobb növekedés (10%) Pest, míg a legnagyobb csökkenés (13%) Békésben történt.

Minden ötödik magyar budapesti

Még egy adat a KSH legfrissebb, 2022-es népszámlálási adataiból: az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest, a megyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron emelkedik ki. A legritkábban lakott Somogy alig negyedannyian laknak egy km²-en, mint Pest környékén. A népesség területi koncentrációját jól mutatja, hogy 2022-ben az ország népességének 18%-a Budapesten élt.

A népességváltozás eltérő módon érintette az egyes vármegyéket. A természetes fogyás mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb, míg Békés vármegyében volt a legnagyobb. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertesének Pest vármegye számított, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye népességmegtartó ereje volt a leggyengébb – nem csoda hát, hogy itt élnek a legkevesebben

Akkor lássuk, mely településeink a legkisebbek!

A legkisebb településeken ma Magyarországon még 10 fő sem lakik. 2022-es adatok szerint – ahogy látni fogjuk- ezek az apró, kihalófélben lévő települések – a sorrendet nézve felváltva - Zalában és Borsodban találhatóak. Ahogy a KSH táblázatából kiderül, legalább 50 olyan vidéki településük van, amelynek lakosságszáma nem éri el az 50 főt. Borsod és Zala mellet még két megyében vannak ennyire mini települések: Somogyban és Baranyában.

Bármilyen kicsi is egy település, annak van önkormányzata

Ma Magyarországon az a különös helyzet van, hogy a hatályos törvény szerint minden önállónak minősülő településnek kell, hogy legyen polgármestere, sőt önkormányzati képviselő-testülete, függetlenül attól, hogy 10 lakosú faluról vagy százezres megyei jogú városról esik szó. Annak a ténynek pedig, hogy bármilyen kicsi településnek lehet önkormányzata, van még egy vonzata: a kisebb településeken sokakat az önkormányzat foglalkoztat, gyakran helyben nem is nagyon adódik más munkalehetőség. Ezzel az önkormányzati rendszer valamelyest átveszi a közmunka szerepét, de enélkül meglehetősen nehéz helyzetben lennének a kistelepülések. Általában ugyan már 20-30 kilométeres távolságon belül van munkalehetőség, de az elmúlt évtizedekben, akik naponta ingáztak, előbb-utóbb el is költöztek a faluból, a legtöbb mai törpefalu így alakult ki – írta a növekedés.hu

Íme, ezek most Magyarország legparányabb falvai

1.Debréte (7 fő)

A magyar vidék legkisebb lélekszámú települése 2022-ben Debréte volt, 7 lakosával. Ez a törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Észak- magyarországi középhegységben, Miskolctól közúton kb. 60 kilométerre északra, a szlovák határtól 6 kilométerre fekszik.

Zsáktelepülés, csak a 2614-es útból Viszló és Tornaszentjakab között kiágazó úton érhető el északkeleti irányból. A település (köszönhetően földrajzi elszigeteltségének és lakóinak) Magyarország egyik legcsendesebb, legnyugalmasabb települése, úgy mondják erre itt: „a csend még hallható”. „Debréte Vendégházak” néven a falusi turizmus fellendült. Közterületei rendkívül ápoltak és rendezettek, hosszában keresztülnyúló, a polgármesteri hivataltól a patak déli hídjáig húzódó főtere parkosított. Szerkezetére jellemző, a tornavidéki és felvidéki falvak szerkezetének sajátosságai, így a patakmeder mentén párhuzamosan futó két főutca, amelyre merőlegesen kerültek kialakításra az egyes telkek. A település központjában szintén jellegzetességként a görög katolikus Szent Kereszt felmagasztalása-templom áll, melyet a közelmúltban teljesen felújítottak. A település boltja bezárt, csak mozgóbolt elérhető. Debréte kiemelkedő természeti értéke többek közt a környező erdők igen gazdag vadállománya, így gyakran emberközelben figyelhetőek meg vaddisznók, szarvasok, rókák és más nagyobb emlősök. A legnagyobb problémát Debrétében, ahogy Magyarország valamennyi apró- és törpefalujában, az elnéptelenedés okozza.

2. Csertalakos (12 fő)

Zalában, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben található Csertalakos. 199 hektáros kiterjedésével 2022 januárjában a megye elsőszámű legkisebb közigazgatási területű települése volt. A Zala megye középpontjától kissé nyugatra található falu egy dombtetőn helyezkedik el, a Gutorfölde-Mikekarácsonyfa közti 7546-os út mentén, mellette folyik össze a Cserta és a Berek-patak. A leírások szerint a második világháború 7 helyi áldozatot követelt, utána a földosztás ellenére folyamatos volt az elvándorlás és a lakosság elöregedése. A folyamat megállítása érdekében az önkormányzat a régi házakat megpróbálja felújítani és fiataloknak értékesíteni.

3. Tornakápolna (12 fő)

Ez a parányi község Borsodban, az Edelényi járásban található. Az Északi-középhegységben, azon belül is az Aggteleki-karszttól nem messze, a Galyaságban, az Aggteleki Nemzeti Park területén, Aggtelektől körülbelül 10 kilométerre. Zsáktelepülés, így az egyetlen megközelítési módja Szinpetriből van.

350 méteres tengerszint feletti magasságban, egy hegyen helyezkedik el, nagyszerű kilátással a környező dimbes-dombos tájra és a határon túl, Szlovákiában lévő Tátra csúcsaira. A háborítatlan környezet vonzó a turisták számára.

Tornakápolnának 1910-ben még 141 magyar lakosa volt, mára 12-en élnek itt.

4. Iborfia (13 fő)

Iborfia törpefalu Zala vármegye középső részén, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság szívében, a Göcsej lankái közt. Iborfia a göcseji kultúrtáj aprófalvas, szeres településeinek egyik kevésbé jellegzetes, kevés lakosú példája. Területe igazi zalai dombvidék, amelynek felszíni vizeit több vízfolyás szállítja el. A település az érett középkor óta létezik, virágkorát a múlt század első felében élte, ám a huszadik század második felétől kezdve lélekszáma jelentősen megfogyatkozott az elvándorlás és az elöregedés együttes hatásainak következtében. 2014-ben Magyarország legkisebb településeként tartották számon, mindössze nyolc fő lakossal, azóta 13 főre emelkedett a lakosságszáma.

Érdekes módon a település csak 18 kilométerre fekszik a megyeszékhelytől, Zalaegerszegtől, de egyáltalán nem érződik a város közelsége, hisz az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint például a lakók közül senki nem dolgozik, ott, sőt, máshol sem: aki nem nyugdíjas, az önkormányzati alkalmazott, így pont a legkisebb településen valósul meg a teljes foglalkoztatottság, noha a gazdaság vérkeringéséből így a település teljesen kiesik.

Száz éve, 1920-ban 145 lakosa volt a falunak, akiknek nagy része mezőgazdasággal foglalkozott, ahogy ez évszázadok óta megszokott volt. A mezőgazdaság gépesítése és az ipar növekvő kereslete miatt azonban megindult az elvándorlás, de még nem érte el az akkor még magas születésszámot, így még 20 évig növekedett a népesség: az 1941-es adatok szerint 173 főre.Ezután megindult, majd felgyorsult a népességcsökkenés. 1970-ben már csak 114 volt a lakosságszám, ami persze a maihoz képest igen magas, de 10 évvel később már csak 56 fő volt a lakosok száma, a rendszerváltáskor már csak 34 fő, a 2001-es népszámláskor ez 20-ra, csökkent, tíz évvel később pedig 11-re.

A falu közbiztonságáról Gellénháza körzeti megbízottja gondoskodik. A településre nem vezet országos közútnak minősülő út, nem működik benne semmilyen állandó kereskedelmi egység, posta vagy polgárőrség, ugyanakkor a különböző vállalatok által működtetett mobilboltok járművei rendszeresen érintik a községet.

A 2011-es népszámláláskor a település 11 lakója közül 9 magyarnak és kettő német nemzetiségi kötődésűnek vallotta magát.[16] 2015-ben egy osztrák hölgy élt Iborfián.

5. Tornabarakony (14 fő)

Ezt a parányi községet Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban találjuk. Miskolctól mintegy 90 kilométerre északra, Tornaszentandrás délkeleti szomszédságában fekszik, zsáktelepülés. A leírások szerint Tornabarakony nevét az oklevelek 1427-ben említették először, Barakon alakban írva. A település a Barakonyi család birtoka volt egészen a 17. századig. A török időkben a település elnéptelenedett. A 18. században a Gyulay család lett a birtokosa a településnek. 1720 után az elnéptelenedett falut ruszin görögkatolikus jobbágyokkal népesítették újra. Az 1851-es népszámláláskor Tornabarakonynak 385 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint ekkor még 266 lakosa volt, ebből 265 magyar. 2022 januárjában már csak 14-en éltek itt.

Végezetül egy Tiktok-videót is megosztunk a témában:

@balázslászló6 #fy #fyp #foryupagefyp #Magyarország #magyartiktokker #magyartiktok?? #hungary?? #hungarytiktok #település #top#haza ♬ Astronaut In The Ocean - Masked Wolf

Címlapkép: Getty Images