Lakások ezrei állnak üresen Magyarországon: miégis, mi folyik itt?

A balatoni települések körül turisztikai szektor miatt találuni leginkább sok üres ingatlant. A házak jelentős részében nem élnek állandóan bejelentett lakók, hanem időszakos turisztikai funkciót látnak el. Ide beleszámítanak a nyaralók és az apartmanok is, amelyekbe nincs bejelentve senki - írja a Telex.

Ugyancsak sok üres lakást találni Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala vármegyében, de a Tisza-tó környékén is sok üres lakást találunk. Ezekről a településekről rengetegen azért vándorolnak el a nagyvárosokba vagy külföldre, mert nem találnak munkát, és gyakran aztán üresen marad az eladhatatlan ingatlanjuk.

A lap szerint hasonló csoportba tartoznak a külső periféria települései, amelyet jellemzően a borsodi, a hevesi és a nógrádi vármegyék határ menti részei alkotnak. Ezeket a részeket – hasonlóan az előző csoporthoz – a gazdasági kilátástalanság miatt hagyják el sokan, így itt sem ritka, hogy az ingatlanok több mint fele üresen áll.

Egy sajátságos (ötödik) csoportot alkotnak a dél-békési települések, ahol jelentősen csökkent a mezőgazdasági foglalkoztatottság. Itt is elsősorban az elvándorlásnak tulajdonítható a nem lakott lakások nagyon magas aránya.

Hatodik, egyben utolsó csoportként lehet megemlíteni Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegye határterületét, ahol az adatok rendkívül erős összefüggést mutatnak a külterületi – jellemzően tanyasi – népesség arányával. Ezeken a területeken az 1950-es évek előtt a népesség 80-90 százaléka szórványtelepüléseken élt, ez azonban az erőltetett kollektivizálás hatására jelentősen csökkent.

A rendszerváltozáskor még mindig volt jó pár olyan település, ahol a népesség több mint fele tanyán élt. A külterületeken élő emberek hétköznapjait segítő tanyagondnoki rendszer az 1990-es évek óta sem tudta teljes egészében pótolni az infrastruktúra hiányait.

Címlapkép: Getty Images