Van, akinek képregényfesztivál, van, akinek búcsú: mutatjuk hova utazz a hétvégén!

Esztergom - Történelmi képregényfesztivál

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én, ahol lengyel, cseh és szlovák rajzolók, valamint a legismertebb magyar történelmiregény-írók mutatkoznak be.

Tavaly augusztus 20-hoz kapcsolódóan rendezték meg az első ilyen jellegű magyarországi fesztivált, ennek folytatása lesz az idei immár külföldi résztvevőkkel is, mondta el Vereckei András múzeumpedagógus, a rendezvény szervezője. A rendezvényen történelmi filmeket és regényeket is bemutatnak, az alkotók részvételével pódiumbeszélgetést tartanak az esztergomi vármúzeum nagytermében.

A találkozón mutatják be a Királyok és keresztek című, Nyugat-Európában is megjelent magyar történelmi képregény második kötetét Kutyák és farkasok címmel. Akiadvány már német, holland és francia kiadónál is megjelent – mondta el Németh Levente grafikus, a Szent István korát bemutató történelmi képregény első részének rajzolója.

A történelmi képregények nagyon népszerűek Nyugat-Európában, elég ha csak a hat évtizede töretlen népszerűségnek örvendő Asterixre gondolunk, amely milliós példányszámban fogy francia nyelvterületen.

A megnyitót követően kihirdetik az esztergomi Balassa Társaság történelmi képregény pályázatának eredményét, majd cseh, lengyel és szlovák alkotók mutatják be, hogyan jelenik meg közös történelmünk a képregényen keresztül. Az érdeklődők megismerkedhetnek az idei év újdonságaival, lesz a kiterjesztett valóság technológiáját használó bemutató, valamint térbeli vármakett-nyomtatás és közös képregényrajzolás.

Ópusztaszer - Szobori búcsú

Vasárnap rendezik a Szobori búcsút az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, az ünnepen a monostor romjai között tartott szentmisén adják át a Szer Üzenete-díjat, tájékoztatta Kodácz Csengele, az intézmény marketing vezetője az MTI-t.

Az ünnep az emlékpark történetéhez szorosan kapcsolódik, hogy a környékbeliek több mint száz évvel ezelőtt jöttek itt össze először, hogy megemlékezzenek Árpádról, a honszerző vezérről. Az 1896-os millenniumi évben megépített Árpád-emlékmű országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé vált. Az első világháború alatt a látványos ünnepségek szüneteltek, az 1919-es forradalom eseményei pedig gátolták a szobor körüli évenkénti búcsújárást. A rendezvény a harmincas években éledt újjá, s időpontja augusztusról szeptemberre került át. Az összejövetelekhez mindig kapcsolódott szentmise is, ezért a helyiek "Szobori búcsú" néven kezdték emlegetni a Kisboldogasszony ünnepnapján tartott megemlékezéseket. A búcsújárásnak a második világháború vetett véget.

A Szobori búcsú eredeti üzenetével, több mint egy évtizede, 2007-ben, Árpád halálának 1100. évfordulóján éledt újjá. Ebben az évben Szer Üzenete néven az Emlékpark díjat alapított. A monostor romjai között bemutatott szentmisén adják át évről évre az elismerést, olyan magyar embereknek, akik életükkel, munkájukkal Szer üzenetét - hit, megmaradás, hűség, hazaszeretet - juttatják el az emberekhez.

Idén rendhagyó módon, nem egy személy részesül az elismerésben, hanem a húszéves Ismerős Arcok zenekarnak ítélték oda a díjat. A formáció dalszövegeiben azok a nemzeti, kulturális, emberi és családi értékek jelennek meg, amelyek Szer Üzenetét, Ópusztaszer mondanivalóját is áthatják.

Vasárnap a környékbeliek fogatokon, kordékon, lovas kocsikon érkeznek a búcsúra. Az ünnep alkalmából kitárul a székelykapu és ingyenes programokkal várják a kikapcsolódni, ünnepelni vágyókat. A szentmisét követően honfoglalás-kori lovasbemutatót tartanak, a skanzenben kemencés finomságok sülnek, autentikus dél-alföldi tekerő muzsika szól, a gyerekeket interaktív játszóház fogadja. Délután pedig látványos ügyességi versenyen mérik össze tudásukat a lovaskocsikkal érkezők a nagyréten.

Fotó: MTVA/Jászai Csaba