Ide járnak tavasszal a magyarok: íme a vidék 8 legszebb kirándulóhelye márciusban

A hazai 34 arborétum növényállománya rendkívül heterogén, kis területen is számtalan különleges fajban gyönyörködhetünk. Többféle céllal alakítják ki ezeket a botanikus kerteket: ritka, máshol őshonos fajok bemutatására, veszélyeztetett fajok megmentésére, tudományos vizsgálatok és oktatás céljából. Tévedés lenne azt gondolni, hogy csak tavasszal vagy nyáron nyújtanak remek célpontot, hiszen ilyenkor, ősszel ezer színben pompáznak, így érdemes felkeresni őket még a tél beköszönte előtt, hogy megcsodáljuk, milyen gyönyörűre festi a fák leveleit, a növényzetet ez színtelennek gondolt évszak.

Az ország talán leglátogatottabb arborétuma a Pest megyei Vácrátóti Arborétum, újabb nevén a Nemzeti Botanikus Kert, népszerűsége pedig nem választható el attól, hogy az ország turisztikailag legforgalmasabb térségében fekszik, Pest megyében, vagyis a hivatalos megnevezés szerint a Budapest környéke turisztikai térségben

A Budapest környéke turisztikai térség fontosabb adatai

A Budapest környéke turisztikai térség elősegíti a budapesti látogatások idejének meghosszabbítását. Az új térségi lehatárolással Budapest 10-szer nagyobb lett, 10-szer több élményt nyújt. Az eltérő évszakokhoz igazodó, egyedülálló aktív és ökoturisztikai kínálata, valamint kulturális értékei gazdagítják a térség sokszínű vonzerejét.

Legjelentősebb attrakciói között említhető a Dunakanyar, annak természeti látnivalói, túraútvonalai és kilátói, a Visegrádi Fellegvár, az Esztergomi Bazilika, a Szentendrei Skanzen, a Gödöllői Királyi Kastély, Székesfehérvár, Ráckeve, valamint a Velencei-tó, mint vízparti üdülőhely. Sokan keresik fel az erdei kisvasutakat és az Etyeki pincefalut is. Komáromban, a Csillagerőd nemrég befejezett fejlesztésének köszönhetően egyedülálló kulturális központ jött létre.

A térséghez tartozó települések közül a legnagyobb szálláshelyi forgalmat Visegrádon tapasztalták (14%), ezt követi Székesfehérvár, Gárdony, Esztergom, Velence, Vecsés, Komárom és Ráckeve. Ez a nyolc település adja a teljes turisztikai térség szálláshelyi forgalmának 61%-át.

1. Vácrátóti Botanikus kert, avagy Nemzeti Botanikus Kert

A vácrátóti botanikus kert az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. A kert nagy részét elfoglaló 3300 cserjét, fafajt valamint fajtát mutatja be a dendrológiai gyűjtemény. Kiemelkedő értéke a kelet-ázsiai fajok mellett a juhar-, bangita-, madárbirs-, hárs- és kőrisfajok nagy száma. Az évelő- és sziklakerti gyűjtemény közel 3000 fajt és fajtát ölel fel. A sziklai növényeken kívül számos pusztai, erdei, ritka havasi növény és kistermetű hagymás virág is megtalálható benne.

A rendszertani gyűjtemény 90 növénycsalád közel 2500 faját rokonsági és evolúciós szempontok alapján mutatja be. A geometrikus elrendezésű kertrészt gyógy- és fűszernövény bemutató, valamint parasztkerti virágok ágyása is gazdagítja.

Az üvegházi gyűjtemény közel 3000 fajt és fajtát számlál. A gyűjtemény törzsanyagát a kaktuszok és egyéb pozsgások, az orchideák és broméliák, a pálmák, valamint trópusi haszon- és dísznövények alkotják. A kert a település központi részén helyezkedik el, közvetlenül a Vác-Gödöllő közti 2104-es út mentén.

Fakéreg séta

A botanikus kert növényei számos témát kínálnak, melyek megfigyelésével, megismerésével ismereteinket is bővíthetjük amellett, hogy a Kertben sétálva gyönyörködünk a természet szépségeiben. Egyik ilyen téma lehet téli időszakban a fák rendkívül változatos kérge. Egy gyűjteményes kert fajgazdag növényállománya kiváló alapul szolgál az összehasonlításhoz, hiszen viszonylag kis területen sokféle fa van jelen. Ehhez ajánlják most a Fakéreg séta c. aktuális ismertetőt, mely térkép segítségével 11 különleges kérgű fához vezeti olvasóját. A sétalap a jegypénztárban kérhető, ill. innen letölthető: kereg_setalap. A kertbe a felnőtt belépő 2200 Ft, a diák, nyugdíjas és kedvezményes egyéni pedagógusjegy 1500 Ft.

2. Dobogó-erdő

Horvátnádalja település Körmend nyugati szélén van, innen tudunk bejutni az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi területére, a Dobogó-erdőbe. Az erdőt a Rába és a buja Pinka folyó veszi közre. A Pinka élénk folyó, a keleti Alpokból ered, aztán az ősi fák között szabályozatlan folyómederben, szurdokban, 100 km hosszan kanyarog Ausztria és Magyarország között. Elég gyors sodrású, helyenként pedig olyan, mint egy rakoncátlan magashegyi folyó. Felsőcsatárnál lépi át a magyar határt és éppen Körmendnél ömlik a Rábába. Bujaságát érintetlenségének köszönheti, miután az évtizedes határzár miatt a folyóhoz nemigen nyúlt emberi kéz, ezért is van, hogy tiszta a vize és él benne jó néhány különleges és ritka élőlény.

A Dobogó-erdőben 45 hektáron nagyjából 10 millió tő tőzike virágzik a nemzeti park munkatársainak adatai szerint.

Az erdő védett, vele együtt az alacsony termetű kis növény, a tőzike is, (eszmei értéke 5000 Ft) miután korábban – a hóvirághoz hasonlóan – ipari méretekben szedték, árusították, sőt szállították ki az országból. Egyébként minden része mérgező, galantamint tartalmaz, a legelő állatok is kerülik. Szóval mindent a szemnek, semmit a kéznek!

A Rába is izgalmas, sok rajta az éles kanyar, a zátony és a vízbe dőlt fa. Bár a rómaiak nagyobb hajókkal árut szállítottak rajta, ma a Rába jó időben a vízitúrázók, kenusok, kajakosok paradicsoma.

Ami a ligeterdőt illeti, az óriás lombkoronák miatt a gyepszintre csak kora tavasszal süt be a nap. Március-áprilisban bújik elő az összes furcsa nevű védett növény, a hóvirág mellett az odvas és ujjas keltike, a kékes csillagvirág, a pettyegetett tüdőfű, a bogláros szellőrózsa. No, és a tőzike, szó szerint minden mennyiségben.

A 2 km hosszú nemzeti parki tanösvény nagyjából 40 perc – 1 óra alatt járható be kényelmes tempóban, a természetjárás szabályainak betartása mellett. Az ösvényen a képekkel illusztrált információs táblákról minden lényeges tudnivalót leolvashatunk.

3. Csáfordi erdő

A káprázatos tőzikés erdő csak addig káprázatos, míg van benne tőzike. Évekkel ezelőtt a csáfordjánosfai tőzikés erdőben elég durva taposási kár keletkezett, az úton gyakran állt a víz, a látogatók pedig legtöbbször szépen kikerülték a dagonyát, és egyre beljebb és beljebb kerültek az erdőbe, leginkább egy jó fotóért. Emiatt aztán nagyjából 1600 négyzetméteren pusztult ki a tavaszhírnök tőzike. Ezért a Fertő Hanság Nemzeti Park 2019-ben szigorított a tőzikés tanösvény bejárásának szabályain.

Csáfordjánosfától Répceszemere felé a tanösvény első táblájától indulnak a vezetett túrák egyszeree legfeljebb 20 fős csoportnak. Előzetesen be kell jelentkeznie annak, aki részt akar rajta venni. A tanösvény hossza 4 kilométer, a túra pedig nagyjából egy órát vesz igénybe.

A program díjmentes, de mivel az erdő védett terület, így kötelező a kijelölt úton haladni, a tanösvény nyomvonaláról letérni szigorúan tilos! A szabályszegés bírsággal jár, amely elérheti az 50 000 Ft-ot is.

Ajánlott felszerelés a gumicsizma és az időjárásnak megfelelő öltözet. A virágzás idejét nagyban befolyásolja az elhúzódó téli időjárás és a gyors felmelegedés, illetve a Répce folyó áradása a terület megközelítését nehezíti, ezért szakvezetéses "tőzikés" túráinkról és a terület járhatóságáról folyamatosan újabb információkat, részletes tájékoztatást találhatunk a honlapon.

4. Hóvirágünnep az Alcsúti Arborétumban

Az Alcsútdobozi Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a mesés Csaplári-erdőben található, könnyen megközelíthető a 811-es főútról. Az angolparkot József nádor építtette a Váli-völgy szépséges szívében. Valaha a Habsburg birodalom legszebb arborétumai közé tartozott. Az egykor itt álló klasszicista nádori kastélyra, ami Pollach Mihály tervei alapján épült, ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet.

Február 14-én elkezdődött a Hóvirágünnep, minden nap nyitva tartanak 10-től 17 óráig, a helyszínt meg lehet közelíteni kisvasúttal is. A virágzás függvényében kb. 4-5 hétig gyönyörködhetünk majd az ottani hóvirágmezőben.

Az egykori kastély parkja ma is több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs, – juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is. A közeli Csaplári erdőben található Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa, de érdemes megnézni az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsort is. A teljes árú belépőjegy 2000 Ft, a kedvezményes (diák, nyugdíjas) 1500 Ft-ba kerül.

5. Visegrádi Füvészkert

A környéken érdemes egy nagyobb sétát is tenni, és összekapcsolni a Füvészkert látogatásával. Az Apátkúti-patakot követve az Ördögmalom-vízesés, majd a Magdolna-forrás mellett elhaladva érkezünk el a réthez, amelynek szélén megtaláljuk a Bertényi Miklós Füvészkert bejáratát. A belépőjegy az Ördögmalom Étterem nyitvatartási idejében (kedden és szerdán zárva!) az étteremben váltható meg. Szakvezetés előzetes bejelentkezés alapján lehetséges, az 1 órás túra ára 6 000 Ft, a 2 órás ára 9 000 Ft szakvezetővel.

6. Agostyáni arborétum

A Tatától 8 km-re található Agostyáni Arborétumban is érdemes egy könnyű, tavaszi sétát tenni, hiszen már rügyeznek a fák, kibújtak a hóvirágok és a többi kora tavaszi virág.

A Gerecse Tájvédelmi körzet gyöngyszeme, a hegység egyik páratlan szépségű völgyében a Bocsájtó-völgyben, Tatától néhány kilométerre, Budapesttől alig egy órára található. Az arborétum 30,5 hektáron mutatja be fás szárú növényeit. A kertet az év bármely időszakában érdemes felkeresni, hiszen növényritkaságaival egyedülálló esztétikai élményt nyújt minden évszakban. Hétfőn zárva tartanak, a többi hétköznapon 10 órától óráig, hétvégenként és ünnepnapokon pedig 17 óráig látogatható a kert. Az egyszeri, teljes árú belépőjegy 1500 Ft, a kedvezményes egyszeri belépő pedig 1000 Ft, de bérletek is válthatóak.

7. Kámoni Arborétum

25 hektáros fás-gyűjteményes kertjét mintegy 5 km kavicsos sétaúttal Szombathely Kámon és Herény városrészeiben találjátok. Területe 27 hektár, amelyen mintegy 3200 fa- és cserjefaj, illetve -fajta él. Különösen látványos a növényzet a tavaszvégi hónapokban. Ekkor virágzik a Gyöngyös-patak vizével kialakított kis mesterséges tavak körül a rododendron. A kert rendkívül gazdag díszfa-, díszcserje-, valamint lágyszárú gyűjteménye az év minden időszakában látogatható.

Kora tavasszal több hektárnyi virágszőnyeg fogad benneteket. Minden nap 9 és 16 óra között tartanak nyitva. A felnőtt belépőjegy ára 1000 Ft, a kedvezményes (diák, nyugdíjas, pedagógus) jegy pedig 800 Ft.

8. Szarvasi Arborétum, avagy Pepikert

Ez Magyarország legnagyobb arborétuma, története pedig az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Gróf Bolza I. József (Pepi gróf) kezdte meg az Anna-liget fásítását, valamint az Arborétum magasabban fekvő részein kezdte meg telepítést az 1800-as évek elején. Az első időkben a területet vadászatra, kaszálóként, majd zöldséges és gyümölcskerttel kiegészítve hasznosították.

A Holt-Körös partján húzódó Szarvasi Arborétum avagy Pepi gróf fáskertje az év minden szakában varázslatos látványt nyújt, hiszen a világ számos tájáról összesen 1600 fa- és cserjefajt mutat be, de a mocsári ciprusai is külön figyelmet érdemelnek.

A tavasz első virágai már megjelentek a kertben. Kinyíltak a krókuszok, a hóvirágok, előbújt a pirosló hunyor, színesedik a kikeleti bangita, a nárcisz foltok is láthatóvá váltak.

A kert reggel 8 órától sötétedésig minden nap látogatható, a jegypénztár 16 óráig tart nyitva. A jegyárak március 1-től november 30-ig így alakulnak csak az arborétumba: felnőtt hétköznapra 2100 Ft, hétvégére, ünnepnapokra 3000 Ft, diák és nyugdíjas hétköznapra 1600, hétvégére és ünnepnapokra 2300 Ft.

Címlapkép: Getty Images