Olyat mondott a Győri Nemzeti Színház igazgatója, amire senki se számított: ennyit a Netflixről?!

Nyíregyházán született először lelkész szeretett volna lenni, majd később jogászként diplomázott. Gondolta volna mégis, hogy egyszer majd a művészvilágnál fog kikötni?

Mindig is nagyon szerettem tanulni, és szerettem a megmérettetéseket. Református családban születtem, majd idővel megtetszett a lelkészeti hivatás. A pedagógusok, akik a környezetemben voltak nagy hatással voltak rám, mivel én egy olyan kisrác voltam, aki nagyon szeretett tanulni. Így ismerkedtem meg általános iskolában a versekkel, az irodalommal, és vált egyre inkább az életem részévé a versmondás, amin keresztül később belecsöppentem a középiskolai színjátszásba.

Nagy hatással volt rám ez exhibicionista kiteljesedés. Ott indult el az a gondolat, hogy mi lenne, ha egyszer színész lennék. Középiskolás koromban azonban még nem tudtam, hogy egyszer professzionális színésszé vállhatok. Ezért választottam a jogi egyetemet végül.

2021-ben vette át a Győri Nemzeti Színház irányítását, amit idén újabb öt évvel meghosszabbítottak. Mit gondol az azóta eltelt időszakról. Mennyiben lett más, milyen irányba változott?

A Covid, és az energiaválság által terhelt időszakban sikerült erkölcsileg, és morálisan is stabilizálni a színházat, azon túl, hogy szakmailag egy nagyon komoly műhelymunka indult el, aminek köszönhetően egyre többen hivatkoznak ma már a Győri Nemzeti Színházra, mint irányadó példára. Nemcsak stabilizálódik az intézmény, hanem egy nagyon megalapozott hosszútávú, és nemzetközileg is értékelhető munka zajlik a teátrumban.

Az energiaválság óriási kihívás elé állította a vidéki színházakat. Az elszálló árak árnyékában, hogy élik meg a mindennapokat?

Egy sokkal tudatosabb tervezést kell nap, mint nap végrehajtanunk, és sokkal tudatosabban kell építkeznünk, nemcsak művészileg, hanem materiális értelemben is. Azokat a tapasztalatokat, amiket az előző évadban megszereztünk azt a mostani évadba bele tudjuk már építeni. Rengeteg olyan dolog van, ami pozitív hatásként generálódik az életünkben, igyekszünk ezeket jól használni, és tudatosan tervezni az elkövetkező időszakot is.

A járványhelyzet miatt minden színházi program megállt, szinte csak streamingre volt lehetőség. Mit gondol erről a szolgáltatásról a jövőre nézve?

Én inkább megfordítanám ezt a kérdést, arra, hogy van-e létjogosultsága a streamingnek a színházak vonatkozásában. Én azt gondolom, hogy a színház az együtt létezésnek a terepe. Minden előadás, ami a közönséggel együtt jön létre egy adott térben az adja a színház igazi csodáját. Úgy gondolom, hogy a streaming nem segít a színház csinálásban, ez egy szükséges rossz, amit, ha nagyon muszáj a színházak használnak. Úgy gondolom, hogy a színház több ezer év óta az élőművészetnek a terepe.

A Győri Nemzeti Színház igazgatójaként eljátszotta Dér András Mindenkinek mindene című, Boldog Apor Vilmos győri megyéspüspökről szóló drámájának szerepét. Mennyire volt nehéz azonosulni a szereppel?

Ez volt az első győri szerepem, és csak hosszas győzködés után mondtam igent a felkérésre, hogy Apor Vilmost eljátsszam. Egy nagyon zilált, és nagyon nehéz életút volt az övé. Egy olyan emberről van szó, aki mindig a nehezebbik utat választotta, mindig a gyengébbek mellé állt. Mai szemmel nézve mitikus az egész személyisége. Amikor elkezdtük a próbákat, és elkezdtük összerakni a darabot, akkor én nem ezt a mitikus lényt szerettem volna a színpadon ábrázolni, hanem magát az embert. Azokat a fogódzókat igyekeztem tehát megkeresni az életében, ami az én érzelmi memóriámban is ott volt.

Azokat a kapcsolódási pontokat, amik engem visszavezettek a múltba. Ilyen volt például, amikor még református lelkész szerettem volna lenni. Az ő életében ez volt az a pont, amikor eldöntötte, hogy római katolikus pap lesz. Ezeket a közös találkozási pontokat próbáltam összegyűjteni, felfejteni, megkeresni az életének azokat a részeit, ahová beletudtam csempészni önmagamat.

Egy ideje tanít MATE Kaposvári Campus Rippl-Rónai Művészeti Intézetében is.

Azt látom, hogy nagy az érdeklődés a színművészetis képzés iránt. Egy nagyszerű osztályom van, 12 remek növendékkel. Igyekszek velük a modern kor vívmányainak megfelelni, lehetőleg minél mélyebb, és intenzívebb tanulási fázison keresztűl. Igazából akkor leszek majd nagyon büszke, amikor nemcsak 12 művészt, hanem 12 kiváló embert is sikerült majd a pályán elhelyezni.

Színművészük Csankó Zoltán nemrég óriási elismerésben részesült, mivel továbbjutott a Kaszás Attila-díj 2023. évi utolsó fordulójába. A Musica Hungarica Kiadó Életmű díjával tűntették ki nemrég Bellai Eszter operaénekest is, a Győri Nemzeti Színház örökös tagját.

Említsük meg Hajdu Tibort is, aki most kapott Junior Príma díjat is, ami a Győri Nemzeti Színház életében először fordult elő. Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jó, és fontos visszacsatolás, mivel ez azt mutatja, hogy nagyon komoly munka zajlik a Győri Nemzeti Színházban. Az, hogy Bellai Eszter életműdíjat kapott ez az ő munkásságát dicséri. Ez egy közös öröm számunkra, mivel egy nagy család vagyunk.

Az, hogy Csankó Zoltán harmadjára került az utolsó körbe, szintén az ő életművét és munkásságát dicséri. Ezért arra buzdítok mindenkit, hogy szavazzon Csankó Zoltánra, mert nagyon megérdemelné végre a Kaszás Attila-díjat.

Miben más a győri kulturális közeg a többi vármegyeszékhelytől?

Győr kulturális élete unikális országos viszonylatban. Itt nemcsak az előadóművészeti szférára gondolok, hanem a múzeumi életre is, a közgyűjtemények és az épített értékek is káprázatosak a városunkban. Győrnek az egész kulturális élete nyüzsgő, és kiváló kapcsolatot ápolunk a többi intézménnyel. Együtt alkotunk a Győri Balettel a színházon belül. Kiváló az együttműködése a színházunknak a Győri Egyházmegyével, és a Széchenyi István Egyetemmel is. Én azt gondolom, hogy jó győrinek lenni, amikor kultúráról van szó.

Milyen darabokkal próbálják megfogni a fiatalokat?

Ami talán leginkább a fiataloknak való, az a Helység Kalapácsa című kortárs operánk. A Petőfi 200-as év szempontjából ez nagyon fontos szerepet tölt be számunkra. Ennek a párja a Tűzön-vízen át, ami Petőfi és Arany barátságát mutatja be. Bízunk benne, hogy minél több fiatal tud ezekkel a darabbal találkozni majd. Az évadunk második felében bemutatásra kerül majd a Képtelen Királyság, amely Szerb Antal Ex című kisregényéből adaptálódik. Emellett számtalan kifejezetten fiataloknak szóló zenés darabot játszunk, sok remek ifjúsági előadásunk is van illetev kerül majd bemutatásra. Azt gondolom, hogy aki belelapoz a Győri Nemzeti Színház műsorfüzetébe az életkortól függetlenül bátran tud választani magának.