Végveszélyben a magyar nép öröksége: olyan pusztulhat el, amiből nincs több a bolygón

HelloVidék: Milyen konkrét célokat tűzött ki maga elé az egyesület az alapításakor, és ezek mennyit változtak az évek során?

Dr. Kovács Istvánné: Az alapszabályunkban meghatározott célunk a kulturális tevékenység és a kulturális örökség megóvása. 1983 óta működik a Kalocsai Hagyományőrző Egyesület, amely ezt a célt valósítja meg, és aktívan elősegíti a néphagyományok kutatását, ápolását és bemutatását. Az egyesület fő profilja a néptánc, ének és a kézműves hagyományok ápolása, gyűjtése, feldolgozása és színvonalas bemutatása. Az egyesület kezdetben csak néptánccal foglalkozott, de 2013-ban létrehozásra került egy kézműves csoport, amely ezeket a hagyományokat kezdte ápolni. Ekkor alakult meg a Kalocsai Hagyományőrzők Kézműves Közössége az egyesületen belül. Ennek következtében bővült az egyesület tevékenységi köre és célja, így módosítani kellett az alapszabályt is.

HelloVidék: Milyen tevékenységeket végez az egyesület a helyi kultúra megőrzése és továbbadása érdekében?

Dr. Kovács Istvánné: Az egyesület tevékenyen kíván hozzájárulni Kalocsa és Vidéke népi kultúrájának megőrzéséhez, e népi kulturális hagyományok mind szélesebb körben történő megismertetéséhez. További feladat a népművészet és néphagyomány iránt elkötelezetten érdeklődő magánszemélyek, közösségek tevékenységének segítése, érdekeik érvényesítése kulturális életünkben. A fentiekkel kapcsolatos tudományos kutatás végzése, összefoglalók és kiadványok megjelenítése. Az egyesület céljai és feladatai az alapszabályban meghatározottak. A hétköznapokban ez két csoporton keresztül valósul meg: a Kalocsai Hagyományőrző Néptánccsoport és a Hagyományőrzők Kézműves Közösségében. Mindkét csoport a néphagyományok gyűjtésével és átörökítésével foglalkozik, saját profiljuknak megfelelően. A táncosok a táncos hagyományokat kutatják és színpadra állítják, míg a kézművesek a kézműves hagyományokat ápolják. Fontos, hogy a fiatalok megőrizzék a tiszta lépéseket és stílust, mivel a technológia és a globalizáció miatt könnyen keveredhetnek más tájegységek stílusával. Az egyesület arra törekszik, hogy a kalocsai koreográfiákban a helyi stílus és lépések megmaradjanak. A két csoport teljesen össze tud dolgozni az általános célok megvalósítása érdekében A táncosoknak fontos az autentikus viselet hiteles bemutatása, mivel a táncban fontos a színpadi megjelenés. A kézművesek között a környék legkiemelkedőbb népi iparművészei vannak, akik mesteri fokon tudják írni/tervezni a motívumokat, valamint gyönyörű hímzéseket készítenek, pingálnak. A viseletdarabokat is el tudják készíteni, sőt lehetőség van tőlük megtanulni mindezt. A hagyományokat természetesen tudják továbbadni, mivel saját maguk is megtapasztalták.

HelloVidék: Milyen hagyományokat és kulturális elemeket próbálnak megőrizni és népszerűsíteni?

Dr. Kovács Istvánné: Az egyesület a kalocsai és környékbeli hagyományokat őrzi és továbbadja. A tagok nagy része faluról származik, így a környék népszokásait ismerik és képviselik. A kalocsai népi kultúrát próbálják fönntartani, beleértve a viseletet, népdalokat és táncokat. Emellett fontos számukra a közösségi élmények megőrzése, megélése, így népszokásokat is adaptálnak a mai kor lehetőségeihez. Az egyesület a hagyományos disznótorokat is megrendezi, ahol a résztvevők hagyományos módon készítik el az ételeket, mint például a hagymás vért, pecsenyét, orjalevest, töltött káposztát, hurkát és kolbászt. Az asszonyok hájast sütnek, és a fiatalok megpróbálják megtanulni, hogy mi hogyan készül. A disznótorokon túl más népszokásokat is megőriznek, mint például a farsangolást, amikor az asszonyok délelőtt fogták a kézimunkájukat, hiszen annak idején nem igazán fordult elő, hogy ölükbe tett kézzel ültek. Bármikor is beszélgettek egy kicsit, valamit tevékenykedtek, a kézimunka került elő ilyen alkalmakkor. Télvíz idején a faluban lévő barátnők, rokonok összejöttek, hogy megvendégeljék egymást. Ez a népszokás is a régi munkák kemény fizikai megterhelése után szolgált levezetésként. Az aratási végzők, bálok és a fonóházi esték is közösségi események voltak, ahol a fiatalok találkozhattak és szórakozhattak. Az asszonyok télen hímeztek, mivel nyáron és tavasszal már kevesebb idejük és energiájuk volt erre. Az elődeink nagyon gazdaságosan és tudatosan élték az életüket, nem pazaroltak semmit, és amit csak lehetett újrahasznosítottak. A régi szokásokat tanítani lehet a mai kor emberének, nagyszüleinkben még valószínű nem fogalmazódott meg a környezettudatosság, a szegénység tanította meg őket takarékoskodni. Nagyanyáink tudtak spórolni és mindent újrahasznosítottak, mivel alig volt még műanyag. Nagyon sokat tanulhatunk még tőlük. Többgenerációs családokban éltek, ami ma már ritka. A hagyományőrző közösségben a fiatalok és az idősek együtt vannak, és mindannyian tisztelik egymást. A fiatalok megtanulják, hogy hogyan kell együtt dolgozni és szórakozni az idősebbekkel. Az összetartás és tiszteletteljes magatartás jellemzi a csoportot.

HelloVidék: Milyen eredményeket értek el az egyesülettel?

Dr. Kovács Istvánné: Rendezvényeink közül a legutolsó, amiről beszélek, az 2023 októberében volt Kapuváron, ahol a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség által szervezett országos minősítőn vettünk részt a tánccsoporttal. Büszkén mondhatom, hogy a csoportunk 10. alkalommal ért el kiváló minősítést az országos szakmai minősítőn. Ezen kívül, Pandur Istvánné népi iparművészünk, agrárminiszter úr kitüntetésében részesült október 23-án, miniszteri elismerő oklevelet vehetett át népművészeti munkájáért. Rendszeresen hivatalosak vagyunk az OMÉK-ra, a Skanzenbe a szellemi kulturális örökségi találkozókra. A Magyar Kultúra Napját a Kalocsai Hagyományőrző Egyesület képviselői Rómában ünnepelték, ahol bemutatták a kalocsai népviseletet, kézművességet, pingálást, hímzést, tojásfestést és táncokat. A Parapács zenekar húzta a talpalávalót, és kalocsai táncházat szerveztek a római fiataloknak. Iskolások kézműves foglalkozáson vettek részt. A Kalocsai Hagyományőrző Egyesület tavaly Amerikában is bemutatkozott, Bostonban és Sarasotában is, ahol magyar napokat tartottak. A világ minden részére eljutva megmutathatják a kalocsai népművészetet és hagyományokat. Az egyesület tagjai közül többen elismeréseket kaptak, például Király Ilus díjat, Pécsiné Ács Sarolta díjat, Fülöp Ferenc-díjat, Muharay-díjat.

HelloVidék: Milyen nehézségekkel és kihívásokkal szembesülnek a tevékenységük során?

Dr. Kovács Istvánné: A mai világban sokan anyagi nehézségekkel küzdenek, ez alól mi sem vagyunk kivételek. A Hagyományőrző Házat télen nem tudjuk fűteni, ezért csak áprilistól őszig van nyitva. Kiállítótermünk és bemutatótermünk van, ahol a néphagyományokat mutatjuk be. A fenntartási költségek előteremtése a legnehezebb, de mindent megteszünk, hogy megoldjuk. Szerencsére vannak támogatók és felajánlók, akik segítenek nekünk. Például egyszer egy disznót kaptunk, hogy meg tudjuk tartani a hagyományőrző disznóvágást.

HelloVidék: Milyen terveik és céljaik vannak a jövőre nézve?

Dr. Kovács Istvánné: Az egyesület a kalocsai és környékbeli néphagyományokat őrzi és élteti, amelyekhez a tagok is kötődnek. Az idei évben Cselik Máriát, a Népművészet Mestere címet viselő táncosunkat szeretnénk ünnepelni, aki 80 éves lesz. A tervek között szerepel egy kiállítás a munkáiból és a viseleteiből, egy gyerektábor, ahol mesél és tanít, és egy országos rendezvény, ahol a táncos társai is köszönthetik. Emellett egy Macedón kirándulásra és fesztiválra is készülünk, valamint részt veszünk az Országos Táncháztalálkozón és más szellemi kulturális örökségi programokon. A hagyományőrző egyesület egy összetartó és lelkes közösség, amely szeretné megismertetni és továbbadni a népi kultúrát.

Címlapkép: Getty Images