Elképesztő tömegeket vonzanak ezek a túraútvonalak: itt a hazai bakancs-toplista!

Szurok Dávid   
  Megosztom
Elképesztő tömegeket vonzanak ezek a túraútvonalak: itt a hazai bakancs-toplista!

Tavaly volt 110 éve annak, hogy 1913. november 30-án először tömörültek szövetségbe a turistasággal foglalkozó hazai egyesületek. Az első országos civil szervezetet Magyar Turista Szövetségnek hívták. Napjainkban ez az országos összefogó erő a Magyar Természetjáró Szövetség. A 110 évvel ezelőtti események megünneplését tavaly egy egész éven átívelő eseménysorozat övezte. Az évforduló apropóján Farkas Péterrel, a Magyar Természetjáró Szövetség kommunikációs és informatikai igazgatójával beszélgettünk.


 

HelloVidék: Mesélne kicsit arról, hogy mióta működnek, és mik a főbb célkitűzéseik a jövőre nézve?

Farkas Péter: A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) egy nonprofit, közhasznú civil szervezet, amelynek elsődleges célja a kulturált egyéni és szervezett természetjárás elősegítése és népszerűsítése. Elsősorban a gyalogtúrázók, természetjáró szervezetek érdekeit képviseljük. A tagjaink nem magánszemélyek, hanem a turistaegyesületek – tagszervezeteinken keresztül az egyik legnagyobb, tízezres nagyságrendű aktív tagsággal rendelkező nonprofit szervezet vagyunk.

A civil feladatok, azaz a magyarországi turistaság hagyományainak ápolása mellett az államtól kapott támogatás révén mi menedzseljük a több mint száz éve fejlődő, kb. 18 ezer km összhosszúságú, szabványosan jelzett turistaút-hálózatot, illetve vezetjük a nyilvántartását, amihez komplex térinformatikai rendszert is üzemeltetünk.

Túravezetőket és útjelző-vezetőket (jelzésfestőket) képzünk. Mi működtetjük továbbá hazánk legnépszerűbb túramozgalmait, az Országos Kéktúrát, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát és az Alföldi Kéktúrát. Ehhez kapcsolódóan szervezzük meg minden október második szombatján A Kéktúrázás Napját, amelyen vezetett túracsoportok együtt egyetlen nap alatt körbejárják az egész Országos Kékkört, de mi rendezzük például a Gerecse 50 teljesítménytúrát is, amelynek évről évre csaknem 8 ezer indulója van.

A hazai turistaegyesületek első szövetsége, az 1913-ban megalakult Magyar Turista Szövetség, a II. világháború után jogutód nélkül megszűnt. Mi azonban továbbra is az ő célkitűzéseiket és hagyományaikat követjük, 2012-ig Magyar Természetbarát Szövetség, majd azóta Magyar Természetjáró Szövetség néven.

HV: Mit lehet elmondani a hazai túramozgalmakról?

Erre így általánosságban nehéz válaszolni, de az biztos, hogy a túrázás reneszánszát éli, és a koronavírus-járvány miatti lezárások adtak neki egy extra lendületet is. Azok közül, akik egyéb lehetőségek híján akkor kaptak rá a természetjárás ízére, sokan máig kitartanak mellette. Ez ösztönzőleg hatott a túramozgalmak népszerűségére is, amelyek mai kifejezéssel élve a túrázás „gemifikált” változatai: a bélyegzés és a teljesítés öröme rengeteg embert motivál.

Nem túl meglepő módon az Országos Kéktúra közülük a legnépszerűbb, annak évről évre többezren vágnak neki, pedig csaknem 1200 km-t legyalogolni komoly elkötelezettséget követel. 2021-ben és 2022-ben például több mint 20 ezer OKT-bélyegzőfüzetet vásároltak az emberek, miközben az összes teljesítők száma 1952 óta még nem lépte át a 10 ezret. Igaz, mostanában egyre többen fejezik be az OKT-t, tavaly és tavalyelőtt is több mint 800-an jutottak a végére.

HV: A fővárost, és a Balatont leszámítva, melyek a legnépszerűbb turista célpontjai a magyaroknak vidéken?

Mi a túraterepekről tudunk nyilatkozni, de olyan forgalomszámlálási rendszer, amely alapján az egész országra vonatkozóan rendelkeznénk korrekt módon összehasonlítható adatokkal, nincs. Pontszerű adatok vannak, illetve egy hőtérképünk, amivel mérhető pl. a turistaút-hálózat egyes szakaszainak a relatív terheltsége. Az biztos, hogy összességében a mindenki által ismert, nagyváros-közeli, könnyen elérhető „slágerpontok” a leglátogatottabbak, mint amilyen a Normafa, Dobogókő, Kékestető vagy Lillafüred, de népszerűek a különösen szép panorámával kecsegtető kilátók, pl. a prédikálószéki is, meg persze a bakancslistásnak tekinthető helyek, pl. a Rám-szakadék.

Ha a közösségi médiában felkapnak valamit, időlegesen ott is megnő a forgalom: ez történt például az Alsótold közelében épült Kéz-kilátóval. Ami a területeket illeti, a fővárostól való közelsége révén a Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység erdőit rengetegen járják, azon kívül sokan látogatják a Bakonyt, a Mátrát, a Börzsönyt (különösen a déli oldalon), míg pl. a Tokaji-hegység (vagyis a Zemplén) vagy a Kőszegi-hegység jó adottságai ellenére is kevésbé felkapott. Természetesen a Bükk, és a nyári szezonban a Balaton-felvidék is ott van a forgalmasabb túraterepek között.

HV: Az elmúlt években óriásit nőtt a kéktúrák ismertsége. Melyek lehetnek még a főbb kitörési pontok, amelyben fantázia lehet?

Kifejezetten kitörési pontokról nem igazán beszélhetünk. Ami célunk, az a forgalomterelés: a slágerpontokon hétvégenként már túl sokan vannak, ami nemcsak számukra teszi nehezen átélhetővé a természetélményt, hanem a környezeti terhelést is elviselhetetlenné teszi. Ebben szerepe van annak is, hogy a fősodrú és a közösségi médiában ezekről a helyekről szuperlatívuszokban, a dicsérő jelzőkkel nem spórolva írnak, a kihagyhatatlanság látszatát keltve, miközben rengeteg más hely is hasonlóan látványos, csak épp nem kapják fel. Fontosnak érezzük ezeket is megismertetni a kirándulókkal.

Mindenki jobban járna, ha kevésbé koncentrált lenne a turistaforgalom - a koronavírus-járvány alatt például létrehoztunk egy válogatást a Természetjáró katalógusában megtalálható összes látnivalóról és túráról Budapest környékén, ami pont ezért a mai napig rendkívül népszerű. Szerencsére egyre többen túráznak, de fontos lenne az is, hogy betartsák az erdei etikettet, például ne szemeteljenek, és tartsák tiszteletben a természeti értékeket.

HV: Milyen állapotban vannak a hazai turista utak?

Erre általánosságban nem lehet válaszolni: sok tökéletesben, mások kissé elhanyagoltabban. Attól is függ, hogy a kérdés a pontosan mire vonatkozik, a jelzettségre vagy a bejárhatóságra. Magyarországon az MTSZ nagy pontosságú felmérése szerint 18 ezer km szabványosan jelzett turistaút van (ehhez még hozzájönnek a zarándokutak, tanösvények, egyéb tematikus utak), aminek a folyamatos karbantartása óriási feladat. Pár kivételes esettől eltekintve magát a jelzésfestést sem mi magunk végezzük, hiszen erre nincs kapacitásunk, hanem állami forrást kapunk hozzá, amire a tagszervezeteink pályázhatnak.

De meg kell jegyezni, hogy a túrázók igényei is nagyon eltérőek. Van, aki mindenhol rendezett, parkerdei környezetet vár el, és már az út mellett heverő holtfák is bosszantják, mert elhanyagoltságot lát bennük, miközben az igazi, természetszerű erdő pont ilyen, látszólag kaotikus benyomást kelt. Mások viszont kifejezetten szeretnek átmászni a kidőlt fatörzseken, és egy parkerdőben nem élik át a természetközeliség élményét. Nincs egyveretű válasz, de a biztonságos bejárhatóság elérésére minden jelzett turistaúton törekszünk. Sajnos azonban 18 ezer kilométeren mindig lesznek olyan pontok, ahol valamilyen probléma tapasztalható. Ezeket a túrázók könnyen jelezhetik nekünk az MTSZ vállalati honlapjáról is elérhető bejelentő felületen (https://bejelentes.turistaterkepek.hu/).

HV: Rengeteg turista jelzés van az erdőkben, egy laikus szinte alig ismeri ki magát. Mik a főbb jelzések, amelyeket érdemes helyén kezelnünk?

Magyarországon máig az 1930-as években kidolgozott jelzésrendszer van érvényben, amely ebben a formában hazai sajátosságnak tekinthető: bár sávjelzések más országokban is léteznek, a kiegészítő jelzések komplex rendszere csak itthon jellemző. A hivatalos, MSZ 20587:2021 azonosítójú, a Magyar Természetjáró Szövetség és a Magyar Szabványügyi Testület által 2021-ben megújított szabvány 11 féle jelzést tartalmaz, mindegyiket 4 színben. A színeknek is van egy rangsora – kék, piros, sárga, zöld –, és a leágazó jelzések azt a színt öröklik meg, amilyen színű jelzésről indulnak. Tehát a piros háromszög jelzés egy másik piros jelzésű turistaútról, például a piros sávról ágazik le.

A jelképek jelentését is érdemes megjegyezni, mert nagyban segítik a biztonságos tájékozódást. A sáv jelzésűek a legmagasabb rendű, hosszú, akár egy teljes hegységen (sőt, az Országos Kéktúra esetében Magyarország egész északi részén) átvezető utak, ezek alkotják a turistaút-hálózat gerincét, de a kereszt jelzésűek is lehetnek főútvonalak.

Ez az egységes logika könnyen áttekinthetővé teszi az úthálózat jelölési rendszerét. Viszont fontos tudni, hogy ugyanolyan jelzésű turistaútból sok van; pl. a kék sáv sem csak az Országos Kékkörhöz tartozó útvonalakra utal, mivel több másik, kék sáv jelzésű turistaút is létezik hazánkban. Sőt, vannak más kéktúra-mozgalmak is: pl. a Balaton-felvidéki Kéktúra nem része az Országos Kékkörnek.

Egyébként a terepen találkozhatunk más jelképekkel is, amelyek többnyire zarándokutakat, egyéb tematikus utakat, tanösvényeket jelölnek. Ezek azonban nem részei a hivatalos szabványnak, és nem tartoznak a mi tevékenységi körünkbe, más szervezetek vagy önkormányzatok létesítik és menedzselik őket.

HV: Mennyire népszerűek a kéktúrák, mik a leginkább felkapott térségek?

A kéktúrázás reneszánszát éli, egyre többen kapnak kedvet az elkezdéséhez. 2022-ben minden addiginál többen,1320-an vehették át a Kékkörhöz tartozó három mozgalom valamelyikének a teljesítéséért járó jelvényt.

Természetesen az Országos Kéktúra a legnépszerűbb, annak pedig a statisztikáink szerint a fővároshoz közeli részei: a legtöbben a Hűvösvölgy - Rozália téglagyár (14.) és a Piliscsaba - Hűvösvölgy (13.) szakaszt járják, de kiemelten sokan választják az 1. szakaszt, amely a Kőszegi-hegységben, az Írott-kőnél kezdődik, illetve a Szárliget - Dorog (11.), valamint a Börzsönyön átvezető Nagymaros - Nógrád (17.) szakaszt is.

Ez azért nem meglepő, mert szinte mindenki vagy a lakóhelyéhez legközelebbi, vagy az 1. szakasszal kezdi a kéktúrázást, messzebb már csak azok jutnak el, akiknél kitart a lelkesedés. De általában véve érvényes, hogy az Országos Kékkör, és különösen az Országos Kéktúra szakaszai a hazai turistaút-hálózat legforgalmasabb részei közé tartoznak.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

szórakozás

túrázás

magyar természetjáró szövetség

interjú