Így járnak munkába a magyarok: vidéken is tarol a tömegközlekedés

HelloVidék   
  Megosztom
Így járnak munkába a magyarok: vidéken is tarol a tömegközlekedés

Hogyan járunk munkába, iskolába, mennyi időt vesz ez el? Ezt a kérdést tette fel a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásában. A kutatás kitért arra, hogy ki viseli az utazás anyagi terheit, illetve a telekocsizás használatára is rákérdezett.

Mindenki életében fontos kérdés, hogy mennyit kell naponta utazni a munkahelyre, mennyi időt, pénzt és energiát visz el naponta az utazás? A 2018 novemberében készült online felmérésben résztvevők 71 százaléka egyazon a településen él és dolgozik. Ez az arány a fővároson és nagyvárosokon kívül jóval alacsonyabb: a községekben és kisebb városokban élőknek mindössze 26, illetve 37 százalékának nem kell naponta kimozdulni városából vagy községéből.

Milyen messze van egymástól az otthon és a munkahely?

Mindössze a kitöltők 1 százaléka mondta, hogy otthonról dolgozik, a legtöbben (28%) 5-10 km távolságra, 27 százalék pedig 11-25 kilométerre dolgozik a lakóhelyétől. A legszerencsésebbeknek a válaszadók 7 százaléka bizonyult: ők gyalogos távolságra dolgoznak/tanulnak otthonuktól, ugyanennyien vannak, akik naponta több mint 50 kilométert ingáznak. A községben élők munka- és tanulási lehetőségei az adatok alapján távol esnek otthonról: esetükben ez az arány sokkal magasabb, közel minden ötödik válaszadó ilyen nagy távolságra jár dolgozni.

Mennyi idő alatt?

A legtöbben fél-egy óra alatt érnek be iskolájukba vagy munkahelyükre (36%), de alig marad el ettől a maximum fél óra alatt beérők (34%) aránya. A községekben és kisebb városokban élők utaznak a legtöbbet: nekik 24, illetve 23 százalékuk minden nap legalább 1 órát utazik a munkahelyére. És nyilvánvalóan délután ugyanennyit vissza az otthonukba.

Nyomkodjuk a telefont?

Vannak, akik kifejezetten szeretnek hosszan utazni: ráhangolódnak a munkára, elintéznek pár telefont, ránéznek a munkahelyi levelekre vagy épp ekkor jut idejük olvasni. A GKI Digital és a Bónusz Brigád arról is megkérdezte az oldal vásárlóit, hogy mit csinálnak utazás közben: a legtöbben (38%) zenét hallgatnak, a második legnépszerűbb tevékenység (29%) pedig az olvasás lett. Még örömtelibb, hogy a fővárosban még ennél is többen olvasnak a járműveken, közülük 37 százalék jelölte meg ezt. Az emberek negyede semmit nem csinál, a többiek a telefont használják időtöltésre: céltalanul nyomkodják (9%), játszanak (11%), chatelnek (17%), illetve munkahelyi emaileket intéznek (13%) rajta.

Milyen költséggel jár eljutni a munkába?

Fontos kérdés, hogy mindez mennyibe is kerül az embereknek? Nos, minden harmadik válaszadó 5 és 10 ezer forint között költ erre havonta, a Budapesten élők közel felének kerül ennyibe a napi utazás. 30 százaléknak sikerül 5000 forint alatt megúsznia az utazást, 9 százalék viszont több mint havi 25 ezret költ a munkába járásra.

Ezt persze részben vagy egészben térítheti a munkahely, mégis a többség (64%) esetében ez nincs így. Minden ötödik válaszadónak részben téríti a munkába járás költségeit a munkahelye, 13 százalékuknak teljes egészében átvállalja az utazási költségeket a munkáltató.

Autó, bicikli, tömegközlekedés

Ami a munkába járás módját illeti, magasan (53%) a tömegközlekedést használók voltak a legtöbben a válaszadók közül, a fővárosban 70 százalék választja a békávézást minden nap.

Saját autóba 35 százalékuk ül nap mint nap (ehhez jön még a céges autók, mellyel 5 százalék jár), még ennél is magasabb az autóhasználók aránya a megyei jogú városokban, a válaszadók közel fele így jut el nap mint nap munkahelyére, iskolájába. Az egészségesebb kerékpározást minden ötödik, a gyaloglást 16 százalék választja.

Telekocsi?

Nagyon sok olyan autót látni minden reggel és délután, melyben mindössze egy ember ül. A felmérés kitöltőit arról is megkérdezte a Bónusz Brigád és a GKI Digital, hogy mit szólnak az #elviszlek közösségi autómegosztó mozgalomhoz, ahol egy piros kerek #elviszlek matricával a szélvédőn közlekedő autósok szívesen elviszik például a buszmegállóban várakozó utazókat azon a szakaszon, amelyen közös az útjuk. A válaszadók 71 százaléka szívesen kipróbálja és utazik ilyen autóval, a maradék 29 százalék nem szállna be idegenhez.

De vajon hányan vennének fel idegent a saját kocsijukba? A válaszadók negyede nem tenne ilyet, ők arra hivatkoztak, hogy nem bíznak az emberekben. A kitöltők fele ezzel szemben felvenne idegent amennyiben ennek bármilyen szervezett keretet biztosít például egy mozgalom, egy közös hashtag vagy egy ismert vállalkozás, mint a Bónusz Brigád által indított #elviszlek mozgalom. Talán nem véletlen, hogy a válaszadók ugyanilyen arányban hallottak már, illetve használták már a telekocsi szolgáltatást, így számukra nem ismeretlen műfaj idegeneket felvenni vagy beszállni ismeretlen autóba.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

kutatás

felmérés

közlekedés

ingázás

utazás