Drasztikus változás érik a Balatonnál: meg van pecsételve a régió sorsa?

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Drasztikus változás érik a Balatonnál: meg van pecsételve a régió sorsa?

A Balatonnál, mint hazánk legnagyobb üdülési régiójánál különösen fontos szerepet játszik az időjárás, hiszen kedvezőtlen feltételek esetén több milliós bevételek maradnak el naponta. Meleg időben meghatározó szerepet kapnak a strandok, a hűvösebb időjárás viszont jobb esetben a tó környéki kiránduló helyek irányába mozdítja a látogatókat. A hosszú távú időjárási tendenciák emellett alapvetően befolyásolják a tó és környezetének állapotát a vízminőségtől kezdve a vízálláson keresztül a tájkép alakulásáig. A Balatonnál, főleg a vízfelületen tartózkodók biztonságára is közvetlenül hatnak a markáns időjárási folyamatok, így a balatoni viharjelzésnek életmentő szerepe van. A Balaton éghajlati és időjárási tendenciáiról, illetve az ezzel járó hatásokról és a lehetséges tennivalókról a Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriuma tájékoztatta a Balaton Fejlesztési Tanácsot. Az online tanácskozáson a HelloVidék is részt vett, ahol leginkább arra voltunk kíváncsiak: milyen nyárra számíthatunk idén a magyar tengernél?

A klímaváltozás létezése és gazdasági-, társadalmi-, kulturális és egyéb hatásai napjainkban már vitathatatlanok. Ahogy azt a szakemberek az utóbbi években tapasztalták, a nyugati szelek övének északabbra tolódásával a Balatonnál az enyhébb telek és a melegebb nyarak valószínűsége megnövekedett, míg az éves csapadék időbeli eloszlására a szélsőségek jellemzőek. Nem lesz ez másként ezen a nyáron sem.

A nyári időszak melegebb hőmérséklete miatt a Balaton átlagos vízhőmérsékletének kisebb emelkedése és a vízfelület párolgásának további növekedése várható. A hosszabban fennmaradó magasabb vízhőmérséklet bizonyos áramlási viszonyokkal együtt hatással lehet az algásodásra, vagy egyéb biológiai anomáliákra. Az idei nyár az átlagosnál várhatóan melegebb és szárazabb lesz. Nagyobb az esély arra, hogy kevesebb számú, de hevesebb zivatar alakuljon ki. A leghevesebb zivatarok legnagyobb valószínűséggel július első felében jönnek létre, gyakran rekordokat megdöntő széllökésekkel, jégesővel, intenzív villámlással, de területi átlagot tekintve viszonylag kevés csapadékkal. Emiatt a balatoni viharjelzés is egy jóval összetettebb problémával találkozik

– mondta Horváth Ákos, meteorológus, a Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriumának vezetője.

Hozzátette: a csapadék eloszlásában jelentkező szélsőségek, mindenekelőtt a Balaton vízszint ingadozására vannak hatással. A klímamodellek számításai alapján statisztikailag nagyobb esély van a csapadékosabb telekre és a szárazabb nyarakra, illetve az éves csapadék mennyiség szélsőséges ingadozására. A megnövelt magasabb vízszint miatt viharok esetén a tavaszi időszakban számolni kell a Balaton kilengésével, főként a délnyugati szektorban jelentkező elöntésekkel.

A szakemberek szerint a jelenlegi tendenciák arra utalnak, hogy a szezon kitolódása főleg az őszi időszak irányába történik majd. Ahogy idén is tapasztalhattuk, április első felében a gyakori hideg betörések és az alacsony vízhőmérséklet továbbra is meghatározó, azonban november első felében gyakoribb a csendes, enyhe idő. Jellemző, hogy a korábban október közepén a hideg miatt befejeződő horgászati szezon vége kitolódott november közepére.

Közben telente egyre kisebb eséllyel alakul ki, illetve egyre rövidebb ideig marad meg a jég a Balatonon. Ám a kialakuló jég állaga is megváltozott: hosszabb a zajló, kásás jég időszaka, rövidebb az összefüggő jég időszaka. Hogy ez mit is jelent? Ennek hatására egyre több vitorlás hajót tartanak télen is vízen, megjelentek a speciális kockázattal járó téli hajós rendezvények, de emiatt kevesebb lehetőség lesz az olyan, jéggel kapcsolatos események megrendezésére, mint a jégvitorlás versenyek vagy a korcsolyás rendezvények.

A Balaton hidrológiáját meghatározó téli-tavaszi vízeresztés tervezését segítheti a meteorológus és vízügyes szakterületek együttműködése. Hasonlóan hasznos lenne a limnológia – hidrológia - meteorológia szakterületek operatív együttműködése a vízminőség védelmében, például az algásodás vagy halpusztulás esetén. A Balaton térsége egyébként is összetett meteorológiai térség, ahol az időjárási veszélyjelzés szerepe kiemelten fontos, de a klímaváltozás hatása is az egyik legkomplexebb Magyarországon. Három pillérre építkezve érdemes a kérdést megközelíteni: ezek a reprezentatív mérések, a számítások és a módszertan, valamint a szakemberek tapasztalatai

– hangsúlyozta Horváth Ákos a lehetőségek és irányok meghatározása kapcsán a tanácskozáson.

Ennek tükrében a Balaton meteorológiai kiszolgálásának alappilléreit tehát egyrészt a tapasztalt szakemberek jelentik, mivel a speciális feladat minőségi ellátásához több év gyakorlatra van szükség. Másik meghatározó tényező a folyamatosan fejlesztendő viharjelzési módszertan, amely erős szervereken végzett gyors számításokban konkretizálódik. Harmadik pillér a zavartalan mérések hosszú sorozata, amelynek hiányában sem az életvédelmet szolgáló viharjelzést nem lehet biztosítani, sem a klímaváltozás konkrét mértékét nem lehet meghatározni.

Nem véletlen, hogy az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésével a Balatoni Viharjelzés felelőssége is egyre nagyobb. A meteorológusok szerint:

  • egyrészt törekedni kell arra, hogy minél rövidebb ideig legyen kint a korlátozásokkal járó viharjelzés, ami érzékenyen érinti a vízen tartózkodókat (a szabályok szerint például másodfokú viharjelzés esetén a csónakok, vízibiciklik nem tartózkodhatnak a nyílt vízen, illetve a fürdőzés sem engedélyezett);
  • másrészt az egyre nagyobb számú (és a járványt követő időszakban még több belföldi) üdülő elemi életvédelmét biztosítja a viharjelzés, amely elsősorban a meteorológia és a vízi-rendészet sok évtizedes együttműködésén alapszik;
  • különleges feladatot jelentenek az olyan időjárás-érzékeny rendezvények biztosítása, mint a Balaton-átúszás, vagy a Kékszalag.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne most szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

balaton

klíma

magyar tenger

klímaváltozás

klímavédelem