Milliárdokból fejlesztik a balatoni régiót: íme 8 vadiúj látnivaló a magyar tengernél

Az Agrárminisztérium több mint 40 milliárd forintot fordított az elmúlt időszakban a természeti értékeink megőrzését és bemutatását célzó közvetlen beruházásokra. Jó hír, hogy az így megvalósuló, csaknem száz projektnek köszönhetően legalább 100 ezer hektáron javult országszerte a hazai természeti területeik és a természeti ismeretátadást szolgáló létesítmények állapota. A nemzeti park igazgatóságok feladatellátása ugyanis túlmutat a természetvédelmi területek megőrzésén:

sok egyéb feladatuk mellett ellátják természeti örökségünk élményszerű bemutatását, és persze vezetnek környezeti nevelési programokat is.

Ma Magyarországon összesen 186 darab, csaknem 1000 kilométer hosszú tanösvény-hálózat, 64 bemutatóhely, 33 látogatóközpont, 4 arborétum, illetve 40 idegenforgalmi hasznosítású barlang mutatja be a védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeit. Nem véletlen, hogy a nemzeti parkok regisztrált látogatószáma tavaly elérte az 1,6 millió főt.

A Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén beszámolt tevékenységéről, aktuális projektjeiről és a befejezett fejlesztéseiről a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. Ahogy arra a szakemberek a tanácskozáson rámutattak, Budapest után a Balaton az ország legjelentősebb turisztikai központja. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint a Balaton térségében 2015 óta a külföldi és belföldi turisták száma összességében 14 százalékkal emelkedett, évente 2 millió fő körül mozog.

Az állami természetvédelemnek ezért minden korábbinál nagyobb felelőssége van ezeknek a turistáknak a megszólításában, a természeti értékeink megismertetésében, illetve a szezonalitás csökkentésében. Nem véletlen, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park esetében a regisztrált érdeklődők száma mára megközelíti az 500 ezer látogatót. De nézzük meg az aktuális projektek összefoglalóját!

Natura 2000 területeket bemutató hálózat kialakítása:

Ez a szépen megfogalmazott projekt a Berek Világa Látogatóközpont kialakítását jelenti, amely több tekintetben is hiánypótló az ordacsehi térség életében. Többek között azért is, mert jelenleg nem találhatunk a déli part mentén a természeti értékek bemutatására alkalmas ökoturisztikai központot. A szakemberek szerint ugyanis a Dél-balatoni berkek élővilága még napjainkban is szinte érintetlen szépségében lelhető fel.

Az említett terület fekvése, megközelíthetősége és természeti értékei tehát kiválóan alkalmassá teszik egy ilyen beruházás számára, amit a források szűkössége eddig nem tett lehetővé.

Az egész évben nyitva tartó létesítmény a tervek szerint a környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás kiinduló bázisa lesz, ami kiszolgálja a társadalom természeti környezet megismerésére irányuló, sokszor kikapcsolódást, feltöltődést, rekreációt is érintő egyre növekvő igényét. A Kormány már elfogadta a kivitelezéshez szükséges források ráemelését, és a kivitelezési munkálatok megkezdéséhez érvényes építési engedéllyel rendelkezik.

Kis-Balaton Látogatóközpont kialakítása és a Diás-szigeti Fekete István Emlékhely fejlesztése:

A tájba illeszkedő, a mai kor igényeit szem előtt tartó, több funkciós látogatóközpont épülete a szakemberek meglátása szerint kitűnő kiindulópontja a terület élővilágát bemutató szárazföldi és vízi túráknak. A kiállítás, a tanösvény és a kapcsolódó programok továbbá megvilágítják az élővilág változatosságát és az ökológiai összefüggéseket. A Diás-szigeti Fekete István Emlékhely fejlesztése már elkészült: megtörtént az épület külső és belső felújítása, a burkolatok cseréje, a tető nádazása, a meglévő kiállítóterek egybe nyitása, az új kiállítás létrehozása és a Matula kunyhó felújítása.

A Lóczy-barlang Látogatóközpont kialakítása Balatonfüreden:

A fejlesztés egy élményszerű látogatás feltételeit biztosító beltéri és szabadtéri interaktív kiállítással kezdődik, ahol a Lóczy-barlang földtani és természeti értékeiről szóló filmeket vetítenek. Kialakítanak egy geológiai bemutató tanösvényt, akadálymentesítik a központot és annak közvetlen környezetében parkolókat létesítenek. A projekt fontos részét képezi a környezetbarát, megújuló energiát hasznosító épületenergetikai rendszer (zöld tető, napelem rendszer), amely 100 százalékban fedezi az épületegyüttes energiaigényét, beleértve a fűtési, és a világítási energia egészét.

A Salföld Major fejlesztése:

Bővítették és akadálymentesítették a fogadóépületet, miközben megteremtették az „élményszerű látogatás” feltételeit: interaktív hangos táblákat alakítottak ki árnyékolóval és padokkal, felújították az állatsimogatót és átalakították az állatkenneleket. Lecserélték a teljes információs táblarendszert, amelyek „többnyelvűsítettek” magyar, angol és német nyelven, illetve néhány helyen cseh, szlovák és lengyel nyelven is elhelyeztek információkat. Gondoltak a kerékpárosokra és a családosokra is: a meglévő játszótér új játékelemekkel és árnyékolással bővült.

A Hegyestű Geológiai Bemutatóhely fejlesztése Monoszlón:

A turisták komfortérzetét javító fejlesztések valósultak meg többek között az úgynevezett bányagödörnél, a teraszon és a felső kilátónál. Utóbbi helyszínen pihenőhelyeket, asztalokat, padokat és egyedi pihenőágyakat létesítettek, illetve pihenőpadokat alakítottak ki a tereplépcső mentén az idősebb látogatók igényeinek figyelembevételével.

A látogatómenedzsmentet célzó fejlesztések is megtörténtek, például a teljese táblarendszer cseréje és „többnyelvűsítése”.

Az attrakció közvetlen környezete is megújult: ennek részeként a lépcsők rendezése, a fokok átrakása, a lépcsők mellett fémkorlátok, illetve a felső kilátónál további korlát elhelyezése megtörtént, valamint kerékpártámaszok és hulladéktároló edények kerültek a helyszínre, ahol megvalósult a környezet rendezése, a terasz bazalt burkolatának felújítása és a támfalak felújítása.

A Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont fejlesztése:

A hangsúly az élményszerű látogatás feltételeit biztosító fejlesztéseken volt: a meglévő audio guide rendszer további három nyelvvel (cseh, szlovák, lengyel) történő bővítése, valamint az auido guide kiegészítése a 3D-s film tartalmaival angol és német nyelven. Emellett olyan, család és gyermekbarát projektelemeket helyeztek el, mint a a belső udvaron található, meglévő játszótér árnyékolása.

Kápolnapusztai Bivalyrezervátum vonzerőfejlesztése:

Az akadálymentesítési szempontoknak megfelelő korszerűsítés a kiállítás és a bemutató sétaút megújítására irányul, amely magában foglalja:

• a pallóval burkolt tanösvény-részek és egyéb földösvények átalakítását, bizonyos szakaszok szilárd burkolattal történő ellátását,
• a meglévő akadálymentes mellékhelyiség korszerűsítését, valamint
• audio guide rendszer kialakítását,
• interaktív élményelemek biztosítását.

Ahogy az a beszámolóból kiderül, a tervezésnél a felhasználók széles csoportjának igényeit vették figyelembe, akik állapotuknál fogva hátrányt szenvednek az egyes szolgáltatások igénybevételénél és a közlekedésben. Ide sorolhatóak a mozgáskorlátozott látogatók és más fogyatékkal élők mellett például a kismamák, kisgyermekes családok, idősek is. A fejlesztés hozzájárul a Pannonian Nature Network (Nyugat-Pannónia 4 nemzeti parkjának és 9 natúrparkjának hálózata) régió magyar oldalának az osztrák oldalhoz akadálymentesítési szempontból való felzárkóztatásához, a látogatói kör bővüléséhez, a térségben a vendégéjszakák számának növekedéséhez.

Muraszemenyei Hódvár Vízitúra Kikötő fejlesztése:

A kikötő kapacitása 2017-2018. év során bővült új tárólóhelyiség kialakításával, valamint új kenuk és csónakok beszerzésével. A tervek között szerepel még a csónaktároló épület napelemes energetikai fejlesztés, hód-les telepítése a bázis közelében, ahol a látogatóknak lehetősége nyílik a hód természet-alakító tevékenységének megfigyelésére.

Címlapkép: Getty Images