5+1 lenyűgöző hazai látnivaló, ami csak nyertese lehet a 2021-es szezonnak

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
5+1 lenyűgöző hazai látnivaló, ami csak nyertese lehet a 2021-es szezonnak

A belföldön vakációzók többségénél a nyár egyet jelent a Balatonnal, tavaly a nyári időszakban, a KSH adatai szerint az 5,4 millió vendégéjszakából csaknem 2 milliót itt töltöttek el. De mi a helyzet azokkal a természeti vagy építészeti csodákkal, amik nem, vagy alig kapnak nagy nyilvánosságot? Az alábbiakban összegyűjtöttünk újabb, számunkra kedvenc bakancslistás helyet, amiket a nyári kánikulában is bátran ajánlhatunk!

Ugyan ki ne látta volna már legalább egyszer a Tihanyi-félszigetre épült bencés apátságot, vagy hazánk egyik legismertebb természeti képződményét, az Aggteleki-barlangot? De mi a helyzet azokkal a természeti vagy építészeti csodákkal, amik nem, vagy csak alig kapnak nyilvánosságot? Sorozatunk első részében összegyűjtöttünk már néhány, számunkra kedvenc bakancslistás helyet, amiket a nyári kánikulában is bátran ajánlhatunk. Volt közöttük túraútvonal, különleges tavas látványosság és templom is. Most újabb válogatás következik azokból a vidéki látnivalókból, amiket érdemes Magyarországon felfedezni!

Mosolygós szentek az alföldi kis falu templomában: Csarodán

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyöngyszeme ez kis templom Csarodán. Maga a falu a magyar-ukrán határ közelében, Vásárosnaménytól mintegy 12 kilométerre fekszik. Az alig több mint 600 lakosú települést parasztházas utcái és fazsindelyes temploma teszi különlegessé. A falu közepén álló, román stílusú műemlék kőtemplomot két oldalt a Csaroda vize öleli át, a 13. század végén épült. A templom beltere a középkori és reneszánsz falfestészet, a népi, valamint a protestáns díszítőművészet csodálatos együttese. Belső falát 1642-ben hímzésre emlékeztető, virágos-leveles kék-vörös mintákkal festették tele. A kazettás famennyezet, a szószék és a karzat 1777-ból való, az úgynevezett Rhédey-epitáfium – avagy halotti felirat – 1758-ban készült. A templom szűk tornyában sohasem függött harang, a 18. században a templomtól keletre egyszerű, fából ácsolt harangtornyot építettek.

Csarodába már csak azért is érdemes ellátogatni, mert olyan izgalmas természeti kincsekre bukkanhatunk itt, mint a fokozottan óvott Kisasszony-erdő, a Báb-tava tőzegmohaláppal, a Nyíres-tó, valamint a Navat-patak és a Bence-tó.

II. Rákóczi Ferenc meseszép vára: Regécen

Tudtátok, hogy Magyarországnak még ma is 103 vára van? Közülük nem egy magányos őrszemként magasodik a dombtetőkön, gyakran csak egy-egy romos fal emlékeztet a végvári időkre - de így is meseszépek. Nem egyet beharangoztunk korábbi túrajánlóinkba, de Zemplén csodaszép középkori kővára, a Regéci vár eddig kimaradt a sorból. Pedig Zempléni-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye ez a vulkáni kúpon álló, II. Rákóczi Ferenc otthonaként is ismert építmény. A 639 m magas Várhegyet célszerű Regéc vagy Mogyoróska felől, a jól jelzett Országos Kék Túra útvonalán megközelíteni.

A vár szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várak kategóriájába sorolható. A falak aljában, 2016-ban épült új fogadóépületben válthatjuk meg a jegyet, itt a kávézó mellett ajándékbolt is üzemel. A széles várfalba vágott kapun, egy szűk folyosón keresztül érünk fel a várudvarba, ahonnan falépcsők segítségével mászhatunk fel az újjá varázsolt öregtoronyba, a vár északi tornyába. A faluban új látogatóközpont is várja a turistákat, ahol II. Rákóczi Ferenc gyerekkoráról és a várhoz kapcsolódó régészeti és történeti emlékekből kaphatunk interaktív tájékoztatást.

Ma is működő ősi malom: Túristvándiban

Az ipartörténeti szempontból egyedülálló, XVIII. század végén épült vízimalom a Felső-Tisza vidék büszkesége, népi stílusban épült szerkezetével, három alulcsapós vízikerekével egész Európában ritkaságszámba megy. A malmot már 1315-ben megemlítik a Kende féle levéltári anyagok – de elképzelhető, hogy már előbb is létezett –, azonban az egy korábbi építmény lehetett, a ma is működő verziót a Mária Terézia kori 1752-es írásos emlékekhez kötik. A korszerűsítésre 1927-ben került sor, ekkor az 1904-ben készült gépészeti berendezéseket helyezték el benne. A második világháború után igen súlyos károkat szenvedett el, használható vasait leszedegették, az összedőlés fenyegette. Legutóbbi felújítására 1995 és 1998 között került sor.

Az épület teteje fazsindellyel fedett, két tornya van. Déli oldalán helyezkednek el a kerekek és a duzzasztó zsilip. A belső tér megvilágításáról tizenegy ablak gondoskodik, kívülről pedig három erkély díszíti, melyekről elbűvölő panoráma nyílik a kis folyóra és a környékre. Az épületben egyébként egy kiállítás is megtekinthető, melyben a vízimalom történetével, működésével ismerkedhetünk meg.

410 méter mélyből feltörő csoda: az Egerszalóki sódomb

A Gyógyvizek Völgyében megbúvó Egerszalók fő látványossága a sódomb, amit a 410 méter mélyből feltörő víz alakított ki. Ehhez hasonló természeti képződménnyel az egész világon, az egerszalókin kívül csupán két helyen találkozhatunk: Törökországban, Pamukkaléban és az USA-ban, a Yellowstone Nemzeti parkban. A sódomb 1961-ben jött létre, amikor a területen földgáz és kőolaj után kutatva fúrásokat végeztek. Bár végül egyiket sem találtak, de rábukkantak a forrásra, aminek felszínre törő vize az évek folyamán 1200 négyzetméternyi mészkőlerakódást épített ki. A gyógyvíz kalciumot, nátriumot, magnéziumot és ként tartalmaz. A sódombot a kiépített sétaúton könnyedén megközelíthetitek.

Birodalmi lépegető avagy Krisztina-kilátó: Dozmaton

Szombathelytől 10-15 km-re, az osztrák határ mellett egy izgalmas formájú kilátót találunk, amiből egészen a Kőszegi-hegységig ellátni. A Pinka-síkság északi peremrészén járunk, de a település, Dozmat fölötti dombok sokakat kirándulásra csábítanak. A Krisztina-kilátó szokatlan, egyedi megoldásával a látogatókat a lombkorona szintje fölé viszi. Ez a terület és a rajta fekvő erdőség sokáig magántulajdonban volt, míg az önkormányzat meg nem vásárolta. Hozzákapcsolták ahhoz a már meglévő turista-csalogató útvonalhoz, amely a község látnivalóit fűzte össze, és amely tájékoztató táblákon bemutatja az erdő élővilágát.

A kilátó 308 méter magasan áll a tengerszint felett, amihez még 11 métert tesz hozzá a kilátóterasz magassága. Gondozott környezete 1,39 hektárnyi: padok és asztalok, valamint szalonnasütő is található itt. A különleges lépcsősoron feljutva körülbelül 150°-os panorámában gyönyörködhetünk.

Pannonhalmi Apátsági Pincészet

A bencés szerzetesek, akik 996-ban kapták meg ezt a területet I. Szent Istvántól, mindvégig szoros kapcsolatban álltak a szőlőtermesztéssel és a borkészítéssel. Az évszázados hagyományokkal rendelkező borászatot 2003-ban építették újjá.

A mintegy 50 hektár szőlőterületről nagyobbrészt fehér fajtákat szüretelnek, a cél a friss, üde, gyümölcsös borok készítése a korszerű technológiai feltételek kihasználása mellett. A tájba illő, modern pince és borház beavat a borászati munkákba. Közben persze bűn lenne kihagyni a főapátságot is: sétáljunk át a levéltáron, a könyvtáron, pihenjünk egyet az arborétumban, a gyógynövény- és levendulakertben is.

Mintha a Marson szelfiznénk: Bauxit földtani park

Oroszlánytól mindössze 25 kilométernyire délre, a Vértesben egy igazán különleges látványosság vár. A Gánton található Bauxitföldtani Parkban és a Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállításon a vörös sziklák között sétálva olyan érzésünk lehet, mintha a Marson landoltunk volna. Ez a különleges park Európában is ritkaságszámba megy. A bányagödör szélén alakították ki a múzeumot, ahol klasszikus bányászszerszámokat és régi fényképeket láthattok, de a múzeum udvarán két régi bauxitszállító mozdonyba is beleütközünk.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

bakancslista

túraajánlat

csaroda

regéci vár

túristvándi

egerszalók

dozmat

pannonhalma