Kijött a vizsgálat a Balaton vízminőségéről: erre hosszú ideje nem volt példa

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet beszámolója szerint idén még partközeli, úgynevezett lokális algavirágzások sem fordultak elő. Hogy ez miért fontos? Gondoljunk csak a 2019-es idegenforgalmi szezonra, amikor kis túlzással mindent beborított a túlburjánzó alga a magyar tenger partján, ami bizony könnyen kettétörheti a nagyrészt idegenforgalomból élő települések szezonját. Ezért is kiemelten fontosak az algavirágzáshoz kapcsolódó kutatások, amiben a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet az élen jár. A szakemberek többek között azt vizsgálják, melyek azok a fizikai és kémiai körülmények, amelynek hatására megjelenhetnek az algák, milyen terhelés hatására szabadulhat fel a tó üledékéből foszfor és hogyan kerülhet a vízoszlopba, előidézve az algák szaporodását.

Bizonyára sokan láttunk már algavirágzást a Balatonnál, de talán keveset tudunk a jelenség okáról, amikor hirtelen és jelentős mértékben elszaporodnak a vízi algák egy adott vízterületen. Az algavirágzás általában akkor következik be, amikor az édesvízben található tápanyagok, például a nitrogén és a foszfortartalom túlzottan megnövekedik. Ehhez jönnek a környezeti feltételek, például a tartósan meleg időjárás, a napfény és az állóvíz jelleg. És bár az alga önmagában egészséges és nélkülözhetetlen része a vízi világnak, túlságosan elterjedve káros hatással lehetnek a környezetre, de az emberi szervezetre is. Épp ezért fontos az algák kutatása, hiszen olyan eredményeket hozhat, amivel meg tudják őrizni a Balaton vízhasználatának a minőségét.

A kutatásaink alapján jól látszik, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek végétől 1994-ig magasan a határérték felett volt az algák mennyisége. Ezután, 2019-ig egyre jobb és jobb lett a Balaton vizének minősége, amikor aztán jött a „hidegzuhany” és újra magas számban jelentek meg az algák. A 2019-es évet egyfajta sokkhatásként éltük meg, de ezt követően már nem mértünk drámai mértékű változásokat. Sőt, az elmúlt két évben már messze a határértéket jelző piros vonal alatt maradt az algavirágzás mértéke. Olyannyira, hogy az idei évben nagyon kedvezően alakult az algásodási állapot. A szeptemberi mérések idején már a csúcsérték is csökkenni kezdett. A jelenség területét nézve a főbb arányok nem változtak: továbbra is Szigligeten és Keszthelyen van a legtöbb alga, míg a siófoki medencében a legkevesebb

– foglalta össze a több mint fél évszázadot „alga-ügyben” előadásában Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutató emeritus professzora.

A szakember a konklúziójában kiemelte: 2023-ban határozottan kedvezően alakult a Balaton vízminősége, a tó nyíltvizében sem az algák mennyisége, sem az összetétele nem volt kifogásolható. Sőt, idén még partközeli, lokális algavirágzások sem alakultak ki. Vörös Lajos úgy véli, hogy előfordulhat az, hogy a tó nagy nyílt víztömegében nincs is semmiféle gond, inkább a part mentén alakulhatnak ki kedvezőtlen állapotok, ahogy arra tavaly is jó példát láttunk. Ahogy arra emlékeztetett, idén is elkezdődött egy kicsit, de aztán megállt ez a tendencia.

A tó vizében mért, úgynevezett algabiomassza értékei tehát messze nem érték el idén nyáron a fürdővízben még megengedhető algamennyiséget, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 75 µg/L (mikrogramm / liter). Az összetétel azonban nem változott jelentősen az előző évekhez képest: továbbra is a fonalas nitrogénkötő kékalgák (cianobaktériumok) és a fecskemoszatok vannak döntően jelen. A fonalas kékalgák között olyan fajok (Dolichospermum sp., Aphanizomenon sp.) uralkodnak, amelyek lokális algavirágzásokat is kialakíthatnak. Erre általában a kánikulák ideje alatt számíthatunk fokozottan.

Az algavirágzás jelenségét a korábban már említett kékalga (cianobaktérium) fajok is okozhatják, ám ezek képesek a toxintermelésre. Ez azt jelenti, hogy a növények különféle megbetegedéseket idézhetnek elő. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egy korábbi jelentésében azonban kiemelte, hogy az eddigi eredmények alapján „a balatoni algatörzsek nem erős toxintermelők, ugyanakkor előfordulnak olyan fajok, amelyek az arra érzékenyeknél problémákat okozhatnak”. Hogy mi ilyenkor a teendő? Egy látható algatömeg megjelenése esetén a szakemberek azt javasolják, hogy korlátozzuk a fürdést az algával kevésbé terhelt területekre, de ezután is mindig érdemes alaposan lezuhanyoni.

Egy kritikus algahelyzet esetén viszont a hatóságok bármikor dönthetnek a balatoni strandok bezárásáról, ha a határérték és más tényezők úgy kívánják. Az erről szóló döntést a hazai és nemzetközi gyakorlatban is több szempont alapján hozzák meg: ilyenek az alga biomassza (a-klorofill) mennyisége, a cianobaktérium-sejtszám és a toxinkoncentráció.

A javuló tendenciát hallva azonban még nem dőlhetünk hátra: a felszíni vizeink terhelése és a globális klímaváltozás következményeiként egyes algák, cianobaktériumok időszakosan drasztikusan elszaporodnak a jövőben. A múltbeli tapasztalatokból kiindulva tehát nyári algavirágzásra a jövőben is számíthatunk, akár a tó teljes területén.

Címlapkép: Getty Images