Sok borsot tőrnek a tolvajok a MÁV orra alá: ez a módszerük

A vasúttársaság a rongálások, lopások miatt sűrítik az ellenőrzéseket, és a hatóságokkal közösen ellenőrzik a MÉH telepeket is - így nem éri meg illegálisan átvenni ezeket a fémhulladékokat. A rendőrség adatai szerint tavaly a legtöbb kábellopás Heves megyében történt, ezt Pest megye és Budapest követte - az esetszám pedig drasztikusan nőtt a korábbi évekhez képest.

2023-ban 367 esetben történt kábellopás, különféle rongálás, eltulajdonítás a MÁV hálózatán, 5 500 vonat késését okozva, az összes késés 40 ezer perc volt (átszámolva majdnem 28 nap - a szerk.) - közölte a Pénzcentrum kérdésére a vasúttársaság. Megjegyezték, a tendencia javulást mutat, 2022-ben ugyanis még 424 ilyen esetet regisztráltak, ami miatt 8 500 vonat késett, összesen 72 ezer percet (átváltva 50 napot). Azt is elárulták, hogy a lopásokból, rongálásokból 2022-ben 32 millió, 2023-ban 28 millió forint kár keletkezett - írja a Pénzcentrum.

Ennek kapcsán a MÁV arra hívta fel a figyelmet, hogy a felsővezetékben 25 kV-os feszültség van, már a vezeték megközelítése is halálos áramütést okozhat, így annak eltulajdonítása életveszélyes, de az utóbbi pár évben szerencsére nem történt ilyen eset.

Minden a vasúti pálya részét érintő bűncselekmény veszélyezteti a vasúti közlekedés biztonságát, fennakadásokat, késéseket, valamint jelentős anyagi károkat okoztak, okoznak. A szabályozásnak és a vasúttársaság erőfeszítéseinek köszönhetően a fémtörvény előtti időszakhoz képest, 2014 óta mára jelentősen csökkent a kábel- és a fémlopások (pl. sínek, trafók, jelzőtáblák, fedelek) száma. Csaknem tizedannyi a kábellopási esemény, mint a fémtörvény bevezetését megelőző időszakban

-magyarázták hozzátéve, hogy a vámhatóság szigorúan ellenőrzi, sokszor közösen a MÁV szakembereivel a MÉH telepeket, így nem éri meg legálisan átvenni a fémhulladékokat, aminek eredetét nem lehet igazolni, vagy egyértelműen vasúti infrastruktúrához köthető.

A rendőrségi adatok szerint 2023-ban 378 olyan lopás bűncselekmény történt az országban, amelyek esetében az "eltulajdonított tárgy kábel" volt, mindez jóval több, mint egy évvel korábban volt, amikor csak 326 ilyen cselekményt regisztráltak. Az is látható, hogy a járvány teljes lecsengése után újra magasabb fokozatra kapcsoltak a bűnözők, 2020-ban és 2021-ben is 200 alatt volt az elkövetések száma.

Ami a megyei bontást illeti: azt hinnénk, hogy van Pest megyében vagy Budapesten történt a legtöbb kábellopás a nép- és vasútsűrűség okán például, de nem! Tavaly a legtöbb ilyen eset Heves megyében történt, összesen 66 darab, Pest megye a második 63 esettel, és Budapest csak a harmadik 41 regisztrált bűncselekménnyel. Heves megyében egy év alatt több mint duplájára emelkedett az esetszám (2022-ben csak 24 kábellopást jelentettek), ahogyan Pest megyében is valamelyest nőtt az ilyen jellegű bűncselekmények száma - Budapesten csökkenés látszik.

Ellenben Veszprém megyében tavaly egy ilyen eset sem fordult elő az adatok szerint, de Tolnában is csak egy, Zalában és Vas megyében pedig 3-3 kabellopás történt az ORFK összesítése szerint - egy alkalommal pedig "országhatáron kívüli tevékenységként" jelöltek meg esetet.

Címlapkép: Getty Images