Rossz nevelés: ezért buknak el az iskolai nyelvórákon a magyar gyerekek

Nagy Boglárka   
  Megosztom
Rossz nevelés: ezért buknak el az iskolai nyelvórákon a magyar gyerekek

Két nagy táborra oszthatjuk a szülőket, ha a gyermekkori idegennyelv-oktatás kerül szóba, vannak azok, akik teljes mértékben támogatják és vannak, akik szerint felesleges korán kezdeni. A téma akár komoly vitát is szülhet, ezért kérdezzük a szakembert, a Jump&Fun módszer újfehértói oktatóját, Dr. Polgáriné Szilágyi Editet. A nyelvtanár azt is leszögezte már a beszélgetés elején, hogy rossz nyelvérzék egyszerűen nem létezik, más módszert kell választani a nyelvtanulásra, ha valamiért nem vált be a kipróbált. Sokszor pedig az is megoldás lehet azoknak a diákoknak, akiknek többszöri próbálkozás után sem sikerül nyelvvizsga, ha vizsgatípust váltanak.

Amikor elkezdtem foglalkozni a témával, én is átgondoltam, hogy milyen angol oktatásokon vettem részt gyermekként és hogy mi az, amit a későbbiekben is hasznosíthattam. Több mint két évtizeddel korábból az én emlékem például az, hogy óvodában beültünk egy kis csoportszobába páran és leginkább számokat és gyümölcsneveket tanultunk. Tudtunk angolul számolni egytől-tízig, megismertük, hogy mondják angolul az alma, körte, banán szavakat. Jött az általános iskola, ahol, ha jól emlékszem ötödikben indult az idegennyelv-oktatás.

Ennyi év távlatából viszont nem a kiszótárazott szavakra, vagy az első nyelvtan leckékre emlékszem, hanem inkább azokra a dalokra, amelyeket akkoriban énekeltünk. Eszembe jut a zenés angol ABC ritmusa, vagy a “Can you see the monkey in the cage” teljes szövege is, amit szerintem jó néhányan énekeltek még rajtam kívül az általános iskolában. Ahogy beszélgettem Dr. Polgáriné Szilágyi Edittel úgy éreztem, a baba és óvodás idegen nyelvtanulásnak is ehhez hasonló célja van: játékosan, mondókákon és dalokon keresztül csempésszük be az idegen nyelvet a gyermekek életébe, már egészen kis kortól.

Kifejezetten káros az a nézet, hogy minél később kezdjen idegen nyelvet tanulni a gyerek. Ma már számos vizsgálat alátámasztja, hogy minél korább kezdi, annál jobban fogja művelni az idegen nyelvet. Nincs olyan, hogy nyelvérzék, persze van, hogy valaki könnyebben tanul idegen nyelvet, mint például matematikát vagy fogékonyabb a történelemre. Aki egy anyanyelvet elsajátít, az képes akár több nyelvet is művelni magasfokon. Nagyon sokszor látom a közösségi médiában, amikor Vekerdy-t idézik egy posztban, hogy egy gyereknek nem kell nyelvtanárhoz járnia, de a pszichológusok mindezzel nem azt sugallják, hogy a nyelvoktatástól kell eltiltani a gyereket kiskorban, hanem hogy nem nyelvórákat kell tartani kiskorban. Mi is arra törekszünk, hogy játékos módszerekkel, szinte észrevétlenül tanuljon meg a gyermek angolul. A játék pedig minden pszichológus szerint elengedhetetlen a gyermek fejlődése szempontjából

- állítja a nyelvtanár.

Akár már csecsemőkortól el lehet kezdeni angolul beszélni a gyermekhez, manapság egyre több család próbálja már két nyelven nevelni a gyermeket. A kulcsszó azonban a szülő és a szülői hozzáállás. Sok anyuka gondolja, hogy hiába megtanulja az angol mondókát ő is, a kiejtése nagyon “magyaros” és nem tökéletes. A szakemberek szerint ez egyáltalán nem probléma. A legrosszabb, amit tehet ilyenkor a szülő, hogy inkább feladja az otthoni, közös gyakorlást.

A kisgyermekkori nyelvátadásnak nem az a lényege, hogy szavakat, kifejezéseket vagy akár nyelvtant tanuljanak az óvodások, a cél, hogy angolul gátlás nélkül beszélhessen. Gondoljunk csak arra, hogy manapság a felnőttek is inkább mutogatva beszélnek egy külföldivel, ha segítséget kérnek tőlük az utcán, a gyerekekkel pont ezt kellene elkerülni, hogy ne nézzenek furcsán valakire, aki nem az ő anyanyelvükön szólal meg.

Fontos, hogy tudják a gyerekek, hogy a második nyelv az nem szótári szavak összessége vagy bonyolult nyelvtani ábrák rendszere, hanem pontosan olyan, mint a sajátja. Azon lehet mesélni, játszani, mondókázni, dalolni, akár énekelni vagy táncolni is azokra a dalokra. Egyszerűen nagyszerű! Most már szinte minden nyelv elérhető, ez már nem a nyolcvanas évek, amikor komoly anyagi háttér kellett ahhoz, hogy egy idegen nyelvű tv-s vagy rádiós csatornát befogjon a szülő. Ma már minden ott van tálcán előttünk. Igazán most lenne könnyű a paradigmaváltás. Ha gyermek vagy baba korban elkezdődik egy nyelvtanulási folyamat, ami napi szinten akár 20 percet vagy egy órát vesz igénybe, akkor a lehető legnagyobb ajándékot adjuk a csemeténknek

- tette hozzá Dr. Polgáriné Szilágyi Edit.

Természetesen a tanár személye meghatározza, hogy mennyire lesz majd fogékony a gyermek a nyelvtanulásra és mennyire lesz majd az sikeres. Ezért Edit is azt javasolja, hogy amikor iskolát keresnek a szülők, tájékozódjanak az intézményben dolgozó nyelvtanárok hozzáállásáról és módszereiről. A gyermeki agy válogatás nélkül tanul, a mondókákkal és dalokkal olyan nyelvi struktúrát kaphat, amivel később a bonyolult igeidőt is egyszerűbben érti és egy bonyolultabb nyelvtani összefüggést is könnyebben átlát majd általános vagy középiskolás korára.

A nyelvoktatás nem pusztán arról szól, hogy kommunikálni tudok egy idegen nyelven. Hallottuk ezt a mondatot már számtalanszor, de akkor is igaz, hogy ahány nyelven tudsz, annyi ember vagy. Egy fiatal, aki korán elkezd idegen nyelvet tanulni fogékonyabb és nyitottabb a világra is, nem beszélve arról, hogy milyen kulturális tudástár az, amihez csatlakozik egy idegen nyelv elsajátításával

- emelte ki a nyelvtanár.

Petri Barbara és Gulácsi Annamária Rhyme Time és Jump&Fun módszerének az alapja, hogy a foglalkozásokon végig angolul beszélnek a gyermekekhez. Jó volna, ha a később sem a szavak kiszótárazására és az olvasás-fordításra korlátozódna a nyelvtanulás, ezek helyett a kommunikációra kellene összpontosítani. A nyelvtanár főállásban az Újfehértói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Erkel Ferenc Tagintézményének pedagógusa is. Az iskolában rendhagyó módon, már első osztálytól nyelvi előkészítő órákat tartanak heti egy alkalommal. Első, második és harmadik osztályban nem osztályozzák az idegen nyelvet, dicséretért dolgoznak és örömmel tanulnak a diákok. Negyedik osztálytól pedig modern és korszerű tankönyvet használnak az iskolában, ekkor indul az osztályozás is.

Nagyon sajnálom, hogy a mindennapos testnevelés óra mellett nem vezették be a mindennapos nyelvoktatást is és sajnos, nincsenek ilyen törekvések jelenleg sem. A rosszabb anyagi helyzetben lévő gyermekeknek nem sok esélyük van arra, hogy eljárjanak idegen nyelvet tanulni a heti két-három kötelező óra mellett. Nem a frontális tanításra gondolok, amikor a tanár diktál, hanem pont arra nincs idő az intézményi keretben, amire leginkább kellene, hogy kommunikáljunk, beszélgessünk. Sok még a teendő, de valahol már elindultunk és remélem, hogy a mai gyerekeknek lesznek a jó példák arra, hogy megéri az idegen nyelvbe fektetni. Jelenleg ez még sajnos nagyon költséges, nem csak az órákat, a külön foglalkozásokat kell megfizetni, meg kell venni a megfelelő könyveket és segédanyagokat is. Ehhez is szükség van egy jó tanárra, hiszen például az internet is tele van nem megfelelő anyagokkal, amelyek inkább károsak, mint hatékonyak

- tette hozzá Dr. Polgáriné Szilágyi Edit pedagógus.

A Rhyme Time módszer során baba-mama angol foglalkozásokon nullától egészen hároméves korig foglalkoznak a gyerekeket, ezeken az órákon, ahogy a neve is mutatja, a szülők is aktív szerepet vállalnak. Egy félórás foglalkozáson játékokkal és csörgőkkel, valamint mondókák, dalok segítségével mutatják meg az idegen nyelv ritmikáját a gyermekeknek. A kétnyelvű nevelésről a szülők is fontos információkat kapnak, így akár otthon is gyakorolhatnak.

A három és hét éves korosztálynak hasonló órákat szerveznek, annyi különbséggel, hogy itt már egy szakértők által összeállított, eredeti angol mesekönyvet is használnak: színes, játékos, interaktív formában mutatnak be meséket, történeteket. Ezeken a foglalkozásokon is fontos, hogy az óravezetés végig idegen nyelven történik. A szavakat is úgy tudjuk megtanulni, ha használjuk őket, ezért van szükség erre a módszerre, mesélte a nyelvtanár, aki azt is hozzátette: ma Magyarországon a többi európai uniós országhoz képest kifejezetten alacsony a száma azoknak, akik legalább egy idegen nyelvet beszélnek, pedig nem mindig ez volt a jellemző.

Magyarországon komoly reformokra van szükség a nyelvoktatás és a nyelvtanulás tekintetében. Nem tudnak a magyarok nyelvet, ha tudnak, akkor az lekorlátozódik a nyelvvizsga megszerzésére, leginkább csak az értük járó plusz pontok miatt. A nyelvtudás azonban nem a nyelvvizsga meglététől függ. Pedig nem volt ez mindig így Magyarországon, elegendő csak az Osztrák-Magyar-Monarchia idejére gondolnunk, amikor az átlag magyar legalább két, de inkább három nyelven beszélt. Az, hogy egy középosztálybeli embert tudott latinul, magyarul, németül - mindennapos dolog volt. Akkor a gyerekek egész korán megtanulták második és akár harmadik nyelvüket, a tanítók pedig komoly és elismert szakemberek voltak, akik anyanyelvi szinten beszéltek nyelveket

- közölte a pedagógus.

Megalapozatlan aggodalmat keltenek azok a kijelentések, hogy nem kell általános iskola felső osztályáig idegen nyelvekre tanítani a gyerekeket, mert semmilyen pszichológiai, neurológiai és kognitív vagy hangképzési alapjuk nincsen ezeknek az érveknek. A nyelvi műveltség szélesítése a személyiséget is nyitottabbá teszi, hiszen a nyelvtanulás során a kultúra, a földrajz, a történelem és minden készségtárgy is terítékre kerül a művészetektől a gasztronómiáig.

  Megosztom

hellovidék

nyelvtanulás

idegennyelv

polgáriné szilágyi edit

nyelvtanár

jumpfun módszer

jumpfun

nyelvérzék

oktatás

tanulás

pedagógus

pedagógia

újfehértó

nyelviskola