Érik a globális vészhelyzet: állatainkra méri az első csapást a túlzott gyógyszerfogyasztás

Liszkai Attila   
  Megosztom
Érik a globális vészhelyzet: állatainkra méri az első csapást a túlzott gyógyszerfogyasztás

Nemrégiben megjelent egy mérföldkőnek számító nemzetközi tanulmány a Science című tudományos lapban, mely az antimikrobiális rezisztencia (AMR) növekedését szemlélteti a feltörekvő gazdaságokban világszerte. Ez a jelenség világszerte egyre nagyobb gondot okoz az emberi orvoslás és állategészségügy területén is, mivel azok a baktériumok, melyek túlélik az antibiotikumokat, egyre erősebbé, és ellenállóbbá válnak a gyógyszeres kezelésekkel szemben.

A kutatás szerint világszerte ijesztően megnőtt a tenyészállatok antibiotikumokkal szembeni ellenállóképessége. Az állatok olyan antibiotikumokra válnak rezisztenssé, melyet általánosan alkalmaznak rajtuk tenyésztésük során. Ez a probléma nem csak az állatokat érinti, hiszen a baktériumok, melyek megtámadják őket, egyre ellenállóbbá válnak az antibiotikumokkal szemben, és az emberre is veszélyt jelentenek – írja a Modern Farmer.

Az egyre erősebb antibiotikumok felelőtlen használata egyre erősebb baktériumokat eredményez. Ez akár emberéleteket is követelhet, hiszen, ha nincs olyan erős antibiotikum, ami legyőzné a betegséget, az orvosok kezében nem marad semmilyen eszköz, mellyel gyógyíthatnák a kórt. Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia az elmúlt évtizedek során nem csupán kis mértékben növekedett meg: a kutatás olyan eseteket is rögzített, melyeknél a haszonállatok 60 százalékkal váltak ellenállóbbá a gyógyszerekkel szemben.

Ha nem ellenőrzik a gyógyszeres kezelések mennyiségét és minőségét, az az állatokra nézve igen komoly következményekkel járhat, ugyanis ilyen esetekben szervezetük proteint veszt. Ezáltal nem csak a tenyészállatok, de a tenyésztők is rosszul járnak, hiszen kevesebb egészséges állaton tudnak túladni. Az antibiotikum felelőtlen felhasználása az állattenyésztésben veszélyezteti az emberek egészségét is, mivel az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók állatokról emberekre is átterjedhetnek.

A jelenlegi tanulmány, melyet nonprofit szervezetek és egyetemek egy csoportja készített, több mint 900 felmérésből gyűjtött adatokat. Ezek pillanatfelvételeket mutatnak a tenyészállatok rezisztencia - azaz AMR - szintjéről. A felmérések különböző területeken zajlottak, és 2000 és 2018 közötti adatokat vesznek alapul.

Ez a tanulmány az ellenállás figyelemreméltó növekedését mutatta meg. Azt figyeltük meg, hogy a baromfi, a szarvasmarha és a sertés esetében az AMR szintje háromszorosára növekedett a vizsgált időintervallum alatt. Ez azt jelzi, hogy az antimikrobiális rezisztencia drámai módon növekszik az állatoknál az egész világon.

– mondta Ramanan Laxminarayan, a tanulmány egyik szerzője, és a Betegségdinamikai Központ (Center for Disease Dynamics, Economics & Policy) igazgatója.

A kutatók azon kívül, hogy megállapították, hogy az elmúlt 18 év során hatalmas mértékben nőtt a haszonállatok antibiotikumokkal szembeni ellenállása, azt is kimutatták, hogy a szerek maguk is sokat változtak az évek során. Az ellenállás mértéke megváltozott a gyógyászatilag fontos antibiotikumok között: 20-ról 60 százalékra emelkedett a ciprofloxacin és eritromicin használata, míg ez a szám 10-ről 40 százalékra nőtt a harmadik és a negyedik generációs cefalosporin esetében. Ezek a szerek annyira erősek, hogy a légzőszervi fertőzésektől a szexuális úton terjedő betegségekig mindent elpusztítanak.

Az állati eredetű proteinforrásra világszerte hatalmas, és egyre nagyobb igény van az elmúlt 20 évben. A kereslet kielégítése érdekében az antibiotikumok használata egyre növekedett a tenyészállatok nevelése során, ezt pedig sok helyen csak igen lazán szabályozták a törvények.

A gyógyszereket gyakran nem az állatok megbetegedése miatt használták, hanem azért, hogy fellendítsék a növekedésüket, és hogy megelőzzék megbetegedésüket, mely a rossz higiéniai körülményeknek, és a kevés tápanyagot tartalmazó élelemnek volt köszönhető. A kutatók szerint az antibiotikumok túlzott használata egyértelműen kötődik az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulásához, legyen szó állatokról, vagy emberekről egyaránt.

A kutatás a legmagasabb rezisztencia értékeket a haszonállatoknál Indiában és Kínában mutatta ki, de jellemzőek a következő országokra is: Pakisztán, Irán, Törökország, Vietnám, Brazília, a Nílus deltájának területe, Mexikó és Johannesburg. Az antimikrobiális rezisztencia azonban nem csak ezekre az országokra jelent veszélyt, ugyanis a szintén ellenállóvá vált rovarok nagy távolságokat is gyorsan képesek megtenni, tovább terjesztve az elváltozást.

Az antibiotikum-ellenállással „fertőzött” területekről a kutatók térképet is készítettek, mely itt tekinthető meg. Míg a fenti országok többségében még az antibiotikumot belekeverik a takarmányba, addig az Európai Unió tagországaiban már betiltották ezt a módszert, ráadásul az import húsokat és hústermékeket is alapos vizsgálatnak vetik alá.

Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Agrárminisztérium az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása érdekében ismeretterjesztő és szemléletformáló programot indított el, melynek a Meddig hat? címet adták. A program célja az, hogy megismertessék az antimikrobiális rezisztencia fogalmát és veszélyeit a hazai állattartókkal. A kampány weboldala, melyen rengeteg hasznos információ megtalálható, itt tekinthető meg.

A tanulmány kutatói szerint az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása érdekében világszerte jobban és hatékonyabban kell felügyelni az állattenyésztést, hasonlóan ahhoz, ahogy az Egyesült Államokban és Európában működik. Ezen kívül országos szintű jogalkotási intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az antimikrobiális rezisztenciától megóvhassuk az embereket. Ehhez elengedhetetlen, hogy az állati tenyésztésben való antibiotikumok alkalmazását korlátozzák.

A kutatók másik javaslata az, hogy mindenképp javítani kell az állattenyésztő telepek és farmok higiéniáján, nem csak országos, de globális szinten is. Amennyiben nem történik semmilyen változtatás, vagy fejlesztés ezeken a területeken, az katasztrófához vezethet, és nem csak a feltörekvő gazdaságú országokban, hanem mindenhol.

Még senki sem nézett szembe egy olyan széles körben elterjedt állati fertőzéssel, amely nem volt kezelhető, és ez az, ami igazán aggasztó. Mi látjuk annak a lehetőségét, hogy elveszíthetünk egy globális fehérjeforrást, vagy ha mégsem, akkor megnövekedett termelési költségekkel kell majd számolnunk, hiszen a beteg állatokat nehezebb kezelni. Ez a helyzet nem csak a fejlődő országokban, hanem mindenütt jelen lesz.

– mondta el Ramanan Laxminarayan.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

antibiotikum

antibiotikum-rezisztencia

haszonállat

egészség

betegség

ellenállóképesség

baktérium

fertőzés

orvostudomány

kutatás

élelmiszeripar

protein

állattenyésztés

állatok