Már nem csak szezonálisan jelentenek veszélyt: egész évben jelen vannak a kullancsok

HelloVidék   
  Megosztom
Már nem csak szezonálisan jelentenek veszélyt: egész évben jelen vannak a kullancsok

Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének (ETI) tudományos főmunkatársa a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozik. Kutatásai során a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatásait vizsgálja a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók – például a Lyme-kórt okozó baktériumok – eloszlására.

A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) könnyen adaptálódik a változó környezethez, emiatt a terjedése mind a tengerszint feletti magasság vonatkozásában, mind észak irányában megfigyelhető. A tél enyhesége, a tavasz korábbra tolódása érzékelhetően meghosszabbítja a kullancsok aktivitási periódusát, kora tavasszal és késő ősszel egyaránt. Ezenkívül a vándormadarak által a mérsékelt öv felé hurcolt kullancsok is egyre könnyebben áttelelnek, ezáltal fertőzésveszélyt jelentenek. Egyes Hyalomma-fajok áttelelt felnőtt példányait Németországban, illetve Svédország több pontján is megfigyelték, a megjelenésükre hazánkban is számíthatunk.

Egy, a Nature hasábjain nemrég megjelent tanulmány globálisan vizsgálta az ember természetbe történő beavatkozásának hatását a zoonotikus kórokozókat fenntartó gazdák szempontjából. A kutatók arra keresték a választ, hogy milyen arányban változik a kórokozókat fenntartó, ún. rezervoár gazdák aránya és mennyisége az emberi zavarás hatására. Az egész földre kiterjedő adatbázist elemezve a kutatók arra jutottak, hogy az emberi beavatkozásnak szisztematikus és előrejelezhető hatása van a rezervoár gazdák jelenlétére. Az elemzések alapján az emberi kórokozókat hordozó gerinces gazdaállatok a fajgazdagság nagyobb részét teszik ki, illetve nagyobb egyedsűrűséget mutatnak az ember által is használt területeken, mint a kevésbé zavart élőhelyeken.

Mindez összhangban van Földvári Gábor és munkatársai korábbi kutatási eredményeivel, amelyek azt mutatták, hogy a városi környezetben található parkokban jelentősen nagyobb sűrűségben fordulnak elő sünök, amelyek a kullancsok és kórokozóik fenntartását biztosítani tudják.

A klímaváltozás és az ember természetbe történő beavatkozása folyamatosan új lehetőségeket teremt a kórokozók felbukkanásához, emiatt rendkívül fontos, hogy a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. A DAMA-protokoll (Document − adatgyűjtés, Assess − értékelés, Monitor − folyamatos figyelés, Act − cselekvés) segítségével az ETI kutatói az emberre veszélyt jelentő zoonotikus kórokozókat kísérik figyelemmel.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

kullancs

tavasz

ősz

kullancs csípés

kullancsinvázió

kullancsszezon

kórokozó

betegség