Minden konyhában van, mégis alig esszük: véd a náthától, a tüdőre is jótékonyan hat

Egyelőre megállíthatatlannak tűnik a fogyasztói árak emelkedése itthon. A júliusi 13,7 százalék után augusztusban 16 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ami 1998 májusa óta a legmagasabb éves alapú drágulás.

A KSH legfrisebb jelentése szerint 12 hónap alatt, 2021. augusztushoz viszonyítva: az élelmiszerek ára 30,9%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a margarin (66,9%), a kenyér (64,3%), a sajt (61,0%), a száraztészta (57,9%), a tejtermékek (54,7%), a vaj és vajkrém (54,5%), a péksütemények (45,4%), a tojás (42,0%), a rizs (40,9%), a baromfihús és az édesipari lisztesáru (40,4%) drágult.

Az elmúlt 12 hónapban mind a nyers tej, mind a feldolgozott tej és tejtermékek is jelentősen drágultak, több mint 40 százalék fölötti áremelkedés volt tapasztalható ezeknél az árucikkeknél. Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója korábban elmondta a HelloVidéknek, hogy

a nyerstej hazai felvásárlási ára egy év alatt 56%-ot, míg kiviteli ára 72%-ot emelkedett, ami az elmúlt egy, másfél évben állandó nyomást helyez a tejtermékek fogyasztói árára.

A kész tejtermékek átlagos hazai feldolgozói átadói árai jellemzően 45-55% között emelkedtek egy év alatt. Kiugróan magas a trappista sajt feldolgozói átadói árának 75%-os (!) emelkedése. Az AKI adatai alapján több tejet adnak el a feldolgozók, különösen a hatósági áras UHT tejből, de új hazai kapacitások belépése és a német tejhiány, valamint az árfolyam okozta importsajt drágulás okán több hazai trappista sajt fogy. Természetesen vannak olyan tejtermék kategóriák, ahol a tavalyi évhez képest már csökkennek a feldolgozói eladások.

Tejtermékek az egészségért

A drágulás minden élelmiszert érint, a tejtermékeket különösen. Pedig a napfényes időszak elmúltával, az ősz beköszöntével sokkal kevesebb vitaminhoz és hasznos ásványi anyaghoz jut a szervezetünk természetes úton, amelyek jó része a feldolgozott tejtermékekből pótolható lenne, és nagy szükség is van rá az immunrendszerünk védelme érdekében. A legfrissebb orvosi kutatásokból az is kiderül, hogy a probiotikus élelmiszerek fogyasztása nemcsak a bélflórát erősíti, de más betegségek megelőzésében is fontos szerepet játszhat.

Érdekes fejlemény, hogy a legfrissebb kutatások szerint a probiotikumok jótékony hatása sokkal szélesebb spektrumú, mint azt eddig gondoltuk. Nemcsak a bélflórára hatnak kedvezően, hanem a tüdőre is. Már gyermekkorban érdemes fogyasztani őket, mert jó eséllyel megakadályozhatják bizonyos allergiák és felsőlégúti betegségek kialakulását.

De mik is azok a probiotikumok?

Az egészséges bélflóra kulcsfontosságú az immunrendszer hatékony működésében, így a betegségek megelőzésében és azok legyőzésében. A puffadás, a hasfájás, a székrekedés vagy a hasmenés mind-mind első szembetűnő jele annak, hogy a bélflóra károsodott, és a belek teljesítménye leromlott.

A jótékony baktériumtörzsek segítenek a tápanyagok gyors lebontásában, így gátolják a kórokozó baktériumok növekedését a bélrendszerben. Emellett pedig a vitaminképzésben is hasznosak, támogatják az immunsejtek, a T-limfociták szaporodását is.

A probiotikus hatású készítmények hatékony segítséget nyújtanak abban, hogy a bélben található mikroorganizmusokat pótolják, a bélflórát helyreállítsák. Bár ezek tablettás vagy folyékony kiszerelésben is kaphatók, jelentős részük táplálkozás útján is bevihető a szervezetbe. Arra viszont figyelj, hogy a probiotikumok prebiotikus ételekkel együtt fogyasztva a leghatékonyabbak!

Probiotikumok, probiotikus hatású élelmiszerek

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek ha megfelelő számban vannak jelen, kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre. Jelentőségük felértékelődött, amióta tudjuk, hogy a bélrendszerünknek jelentős szerepe van az immunvédekezésben is. Több kórállapot kapcsán is vizsgálták a probiotikumok hatását, és egyes esetekben (pl. akut hasmenés, fekélyes vastagbélgyulladás, irritábilis bél szindróma) kedvező eredményeket tapasztaltak a tünetek csökkentése terén.

Probiotikusnak nevezhetjük azokat a tejtermékeket (pl. joghurt/kefir), amelyek olyan hasznos baktériumokat (elsősorban lakto- és bifidobacillusokat) tartalmaznak megfelelő mennyiségben, amelyek a vastagbélben megtelepedve hozzájárulnak a megfelelő bélflóra kialakulásához, ezáltal támogatják a szervezet immunvédekezését.

A tejsavbaktériumokat hosszú ideje használják az élelmiszeriparban. Az erjesztés, fermentálás nem csak a tej, de más élelmiszerek tartósítására is alkalmazható, pl. gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek, hús, hal stb. A probiotikumokat tartalmazó fermentált tejtermékek (pl. joghurt) és erjesztett élelmiszerek (pl. kovászos uborka) fogyasztása előnyös lehet számos betegség kezelésében, de a probiotikus (élő kultúrát tartalmazó) élelmiszerek fogyasztása ajánlható az egészséges táplálkozás részeként is, így szerepük lehet a krónikus betegségek megelőzésében és a megfelelő immunitás kialakításában.

Túl keveset fogyasztunk belőlük

Korábban írtunk róla, hogy a magyar lakosság tej- és tejtermék fogyasztása – tejegyenértékben mérve – az uniós átlag (250 kg) alatti, 165 kg körül mozog egy főre vetítve. Ezen belül fogyasztói folyadéktejből 54-55 litert fogyasztott el átlagosan egy fő 2018-ban, savanyított tejtermékből (joghurt, kefir, tejföl) pedig 13-14 litert. A sajt és túró fogyasztása együtt 7,9 kg volt fejenként, míg vajból és vajkrémből 1,2 kg fogyott. A korábbi évekhez képest ezek a számok kismértékű emelkedést mutatnak, de még mindig elmaradnak az Európai Unió jelenlegi átlagfogyasztásától.

A magyar táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® szerint naponta fél liter tejet vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméket javasolt fogyasztani, amelyekben a fent részletezett fontos mikrotápanyagok közül a kalcium és D-vitamin is megtalálható, továbbá a tejtermékek élő (probiotikus) kultúrát is tartalmazhatnak. Napjainkban a tej és tejtermékek veszítettek népszerűségükből, mindez – megfelelő pótlás nélkül – alacsonyabb fehérje- és kalciumbevitelhez, a bélflóra összetételének kedvezőtlen megváltozásához vezethet.

Orvosi kutatások

Finn tudósok vizsgálatai azt igazolják, hogy a szülés idején probiotikumot fogyasztó kismamák megvédhetik kisbabájukat az atópiás ekcémától. A terhes nőknek és csecsemőiknek a szülés idején adott probiotikumok akár négyéves korukig megóvhatják a kicsiket ettől a kellemetlen krónikus betegségtől.

A probiotikumok témája egyre nagyobb teret kap a gyermekgyógyászatban. Észak-Amerikában évek óta előrehaladott vizsgálatok zajlanak arra vonatkozóan, hogy miként lehet a probiotikumokat megelőző és terápiás módon alkalmazni gyermek- sőt csecsemőkorban az asztma kialakulásának megakadályozására.

Szintén friss kutatások mutatnak rá, hogy a probiotikumok a tüdőre is jótékonyan hatnak. A klinikai vizsgálatok során öt probiotikus törzs kombinációjáról derült ki, hogy több mint 27%-kal csökkenti a vírusos felsőlégúti fertőzések tüneteit.

Ráadásul ez a probiotikus kombináció a 45 év felettieknél és az elhízottaknál vagy túlsúlyosaknál még hatékonyabbnak bizonyult, ami azért is figyelemre méltó, mert számos betegségnél, például a COVID esetében ők fokozottabb kockázatnak vannak kitéve. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy létezik egy „bél-tüdő tengely”, és az egészséges bélrendszer létfontosságúnak bizonyulhat a tüdőfertőzések leküzdésében is.

Bónuszként még az is beigazolódni látszik, hogy az egészségmegőrzés szempontjából szintén kulcsfontosságú éjszakai pihenést is elősegíthetik a probiotikumok. Laborvizsgálatokban egyes probiotikumok a szerotoninhoz hasonló hatásúnak bizonyultak, ami javíthatja az alvás minőségét.

A probiotikumok már évtizedek óta ismert összetevők, amelyek igazoltan pozitív hatással vannak az egészségünkre. Eddig a bélflóra szerepelt hangsúlyos helyen a probiotikumokkal kapcsolatban, az újabb kutatások azonban megerősítik az immunitásra gyakorolt kedvező hatásukat, így új irányként összefüggésbe hozhatók a tüdő- vagy felsőlégúti betegségek, allergia és asztma megelőzésével, adott esetben kezelésével is. Mindezeket figyelembe véve a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is javasolja a probiotikumokat nagy mennyiségben tartalmazó élelmiszerek, például a savanyított tejtermékek fogyasztását.

8 probiotikus élelmiszer

A kedvező hatású, probiotikus élelmiszerek beépítését az étrendünkbe elősegítené, ha ezekről itthon is több tájékoztatást kaphatnánk a termékek csomagolásán. Hasznos lenne például a termékben jelen lévő probiotikum faj, vagy törzs jelölése a címkén, mivel a probiotikus hatást eddigi tudásunk szerint elsősorban ez befolyásolja.

1. Joghurt

A probiotikumok legismertebb forrása. A „jó” baktériumok hozzájárulnak ahhoz, hogy gyomrunkban meglegyen a kényes, egészséges egyensúly. A probiotikumok tanulmányok szerint segítenek az laktóz intolerancia csökkentésében is. A hasmenést, a gázképződést és egyéb gyomorproblémákat is enyhítik. Az élő és aktív kultúrákra mindig rábízhatjuk magunkat!

2. Savanyú káposzta

Válasszuk a nem pasztőrizált változatot! Ez a folyamat ugyanis elpusztítja az aktív, jó baktériumokat. A savanyú káposzta és koreai „testvére”, a kimchi immunerősítő vitaminokkal van tele, melyek távoltartják a fertőzéseket.

3. Lágy, félkemény sajtok

Az emésztés szempontjából jó választások, ám nem minden probiotikum éli túl az utat gyomrunk és beleink felé. Tanulmányok szerint ugyanakkor a fermentált, lágy sajtokban levők – amilyen a Gouda – elég kitartóak ahhoz, hogy elérjék a célt.

4. Kefír

A legenda szerint a Kaukázusban élő juhászok fedezték fel a kefírt – az általuk szállított tej ugyanis buborékos itallá változott. Sűrűvé, krémessé és joghurt-szerűvé – ám a kefírnek saját baktériumtörzsei vannak, no meg néhány segítő élesztőfajtával is rendelkezik.

5. Kovászos kenyér

Ha legközelebb szendvicset készítünk, válasszuk ezt! A kovászos kenyér ugyanis olyan probiotikumot tartalmaz, amely segíti emésztésünket.

6. Tej, probiotikumokkal

Az egyik legegyszerűbb módja a probiotikum-fogyasztásnak, ha tejet iszunk, melyet baktériumokkal fermentáltak. Az író szintén gazdag probiotikumokban.

7. Sós savanyúságok

Ha ilyesmire vágyunk, a természetesen fermentáltak közül válogassunk, ahol ecetet nem használtak a procedúrához. A tengeri só és a víz táplálja a jó baktériumok fejlődését, ezért a sós savanyúságok segítenek az emésztésben.

8. Kiegészítők

A probiotikumokhoz kiegészítőkből is hozzájuthatunk, nemcsak élelmiszerekben találjuk meg őket. Noha olyan mértékben nem tartalmaznak tápanyagokat, mint egy étel, könnyű használni őket. Ha úgy érezzük, megfelel ez a módszer, konzultáljunk orvosunkkal a számunkra hasznos mennyiségről. Amennyiben betegek vagyunk, vagy immunrendszer-problémáink vannak, beszéljük meg a szedésüket az orvosunkkal. Antibiotikum szedése mellé újabban mindig javasolják a probiotikum-kúrát.

Címlapkép: Getty Images